Társunk a kutya
A kutya vacsorája
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2012. október 16.

A kutya vacsorája

A kutyás áruházak és a hipermarketek polcai roskadoznak a rengeteg különböző féle kutyatáptól.


Számtalan írás, elmélet szól arról, hogy mi a legjobb a kutyáknak, mivel etessük őket, vagy hogyan állítsunk össze házilag valóban tápláló kutyaétkeket. A táplálkozással kapcsolatos tények és tévhiteket kavalkádjában Dr. Balázs Bence állatorvos segít nekünk eligazodni.

Gondolatok a kutyatápokról

 
Tápválasztásnál tisztába kell lennünk a különböző fogalmakkal, melyek a tápok csomagolásán vannak feltűntetve (energiatartalom, szárazanyag, nedvesség, nyersfehérje, nyerszsír, nyersrost, nyershamu, ásványi anyagok, vitaminok). Az egyik tévhit és egyben - egyesek által - a tápválasztást legjobban meghatározó tényező, a fehérje. Nem biztos, hogy az jó táp, aminek magas a fehérjetartalma. Sokkal fontosabb tényező a fehérje minősége (emészthetőség, aminosav összetétel). Ha az emészthető fehérje aránya túl alacsony, a nyersfehérjéhez (összfehérjéhez) képest, akkor nagy mennyiségbe kerül a szervezetbe olyan fehérje, ami az állat szervezetét feleslegesen terheli (veséjét, máját, és visszatérő hasmenést is okozhat). Fontos hogy a fehérje tartalmazzon olyan - az élethez nélkülözhetetlen - esszenciális aminosavakat, mint például a lizin vagy a treonin.
Tápok közül legjobbak a prémium minőségű tápok. A középkategóriás, bárhol kapható, jól ismert tápok tápértéke jóval alacsonyabb, mint a prémium tápoké (vagy összetételük nem garantált), ezen kívül teljesen szükségtelen színezékeket és adalékanyagokat tartalmaznak. Kis kiegészítéssel azonban ezek is megfelelőek lehetnek. A feltűnően olcsó tápokat lehetőség szerint inkább kerüljük. A prémium kategóriás tápok ára természetesen jóval magasabb, többek közt azért, mert a gyártók folyamatosan végeznek. A csúcskategóriás tápok előállítóinak minden zsáknál garantálniuk kell a megfelelő, minőségi összetételt (erről pontosan tájékoztatják a vevőt a csomagoláson). Ha egy tápot kibontunk, és azt látjuk, hogy a szemcsék a szivárvány minden színében pompáznak, biztosak lehetünk benne, hogy színezékeket tartalmaz, erre pedig a kutyának semmi szüksége.
Amennyiben valaki a prémium tápok mellé teszi le a voksát, nincs szükség külön táplálék-kiegészítőkre, hiszen mindent tartalmaz amire az állatnak szüksége van, kivéve ha a kiegészítés a fajtával szembeni elvárások miatt kell. A kölyöktápok magasabb kalcium és fehérje és esszenciális aminosav tartalommal bírnak, melyek a megfelelő növekedéshez szükségesek. A prémium tápok csúcsa a fajtatáp. Bár áruk igen borsos, összetételük pontosan az adott fajtára van szabva. Olyan speciális kiegészítőket tartalmaznak, amik támogatják a szervezetet bizonyos betegségekkel szemben és figyelembe veszi a fajta egyedi igényeit.
Tápválasztásnál vegyük figyelembe a kutya korát, nemét, súlyát, aktivitását, tartási módját (pl. kertben, lakásban, kertben bejárással). A csomagoláson feltűntetett adagolás az „átlag” kutyára vonatkozik. Ha valaki a kutyáját aktívabban tartja, esetleg munkakutyaként dolgozik vele, az adagot is meg kell emelni. Fontos szempont, hogy a gyártó az adott tápot milyen súlyú, méretű kutyáknak ajánlja. Közepes testű kölyökkutyáknak szoktak adni kifejezetten nagytestű kölyköknek szánt tápot, mivel ezek a tápok erősen növekedtetik a kutyát. Ez a testméret növelő módszer azonban csonthártyagyulladást okozhat a kutyánál.
Elterjed egy olyan teória, miszerint az alacsony minőségű tápok alkalmasak a kutya testsúlyának csökkentésére, vagyis alkalmazható egyfajta diétaként. Ezt a módszert azonban jobb, ha mellőzzük. Ha a diétás tápok ára túl magas számunkra, inkább csökkentsük a szokásos táp mennyiségét és egészítsük ki párolt zöldségekkel, vagy étkezési búzakorpával.

A tápváltásról

Ha át szeretnénk állni egyik tápról a másikra, azt fokozatosan tegyük. Az ideális váltás a régiről az új tápra 3-4 napig tart. Első nap: ¾ rész régi táp – ¼ új rész táp, második nap: fele-fele, harmadik nap: ¾ rész új táp – ¼ rész régi, negyedik naptól adhatjuk teljes egészében az új tápot. Ha egy kutya gyomra különösen érzékeny, a hirtelen váltás hasmenést, hányást okozhat, ami bár mindössze egy-két napig tart, jobb ha nem terheljük vele az állat szervezetét.

Gondolatok a házikosztról


A kutya alapvetően nincs hozzászokva a fűszeres ételekhez. Az erős fűszerezés a kutyánál rossz közérzetet, görcsöket, gyomorégést, hányást, hasmenést okozhat.
A különböző csontok könnyen elakadhatnak, vagy (akár életveszélyes) sérülést okozhatnak a garatban, a szájüregben, a nyelőcsőben, illetve a gyomor és bélrendszerben. (A sertésborda például könnyen beékelődik a két fogív közé). Csontot csak mértékkel, legalább három hetes kihagyásokkal adhatunk a kutyának. A csontok legyenek jó minőségűek és megfelelően hőkezeltek. Ahogy a csontoknál, a húsféléknél is a legfontosabb a hőkezelés. Kenyeret csak úgy adjunk a kutyának, ha az már teljesen kiszáradt, de azt is csak ritkán, mértékkel. A friss kenyér a testmeleg hatására megkel a gyomorban, és hasi görcsöket, felfúvódást, bélelzáródást okozhat.
Keretes: Mire ügyeljünk még?
·    Soha ne adjunk ételt forrón vagy nagyon hidegen a kutyának!
·    Mellőzzük a macskatápokkal, konzervekkel való etetést.
·    Mikor jutalomfalatokat, nasit adunk, annak összetételét, mennyiségét össze kell hangolni a napi etetéssel.
·    Ne öntsük le a kész tápokat a magunknak főzött étel maradékával.
·    Sose adjunk a kutyának romlott ételt
·    A háztartási moslékkal való etetés maradandó problémákat okozhat a kutyáknál.

Kerülendő élelmiszerek:

·    koffein (remegést, felgyorsult szívverést okozhat)
·    alkohol, alkohol tartalmú élelmiszerek (szívritmus zavart, infarktust, kómát, vagy akár halált okozhat)
·    cukor (cukorbetegséget, elhízást okozhat)
·    cukormentes rágógumi (drasztikus vércukorcsökkenést, gyengeséget, görcsrohamot okozhat)
·    csokoládé (mérgező hatású, ingerlékenységet, hiperaktivitást, hasmenést, túlzott vizelést, lázat, stb. okozhat)
·    nyers folyami halak (férgek köztigazdája lehet)
·    szálkás halak (elakadhat a szálka)
·    tej (hasmenést, hányást okozhat, inkább adjunk tejtermékeket pl. túrót, joghurtot)
·    zöldpenészes sajtok (halált okozhat!)
·    nyers tojásfehérje (gátolja a B vitamin felvételt, de kis mennyiségben, ritkán adható)
·    élesztő (megkel a gyomorban, hasi görcsöket, felfúvódást, bélelzáródást okozhat)
·    szója (sok kutyánál allergiás reakciót vált ki)
·    hagyma, fokhagyma (egyfajta vérszegénységet okozhat)
·    szőlő, mazsola (veseelégtelenséget okozhat)
·    borsó, bab, egyéb hüvelyesek (nehezen emészthető, felfúvódást okozhat)
·    káposztafélék, karfiol, spenót, sóska (nehezen emészthető, felfúvódást okozhat)
·    nyers gumós növények (pl. burgonya, répa, tök, nyersen emészthetetlen a kutya számára)
·    csöves kukorica (a lenyelt kukoricacső bélelzáródást okozhat)
·    avokádó (mérgező hatású, légzészavart okozhat, felgyűlhet a víz a kutya mellkasában, hasában, szívburkában)
·    cseresznye, barack, szilva (magházuk cianidot tartalmaz, a mag elakadhat a garatban)
·    makadámdió (mérgező hatású, ízületi fájdalmat, bénulást, gyengeséget, levertséget, hányást, akár halált is okozhat)

Ha magunk állítjuk össze a kutya táplálékát, ügyeljünk a változatosságra. Ne etessük egyoldalúan a kutyát, mert hiánybetegségekhez vezethet. A tápláléknak tartalmaznia kell: fehérjeforrást, vitaminokat, szénhidrátforrást, ásványi anyagokat, rostforrást. Ízesítéshez ne erősen sózott ételízesítőket használjunk, hanem zöldfűszereket vagy sómentes fűszerkeveréket. A kutyáknak is szükségük van sóra, de nem a mi ízlésünk szerint!





nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)