Társunk a kutya
Tegyük tisztába: az MDR1 defekt
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2012. október 15.

Tegyük tisztába: az MDR1 defekt

Az utóbbi időkben tenyésztői körökben nagy vihart kavart az, hogy valóban szükség van –e MDR1 genetikai szűrésre bizonyos fajtáknál.


Egyesek úgy gondolják, hogy ez csupán egy „allergia” és teljesen felesleges szüretni rá, míg mások élharcosaivá váltak a témának és nem győzik bizonygatni, hogy az állomány megszűrése és eszerinti szelektálása igenis nagyon fontos.

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy ez nem egy allergia, hanem egy genetikai betegség. A kutyákhoz hasonlóan az emberekben is megtalálható az MDR1 génszakasz és ugyanúgy végeznek rá genetikai vizsgálatokat, mint négylábú társainknál. Az MDR jelentése: Multiple Drug Resistance, vagyis többféle gyógyszerrel/hatóanyaggal szembeni ellenálló képesség. Az MDR1 defekt, ennek hiányát jelzi. A köznyelvben gyakran nevezik ivermectin érzékenységnek is, mivel az ezzel kapcsolatos halálesetek leggyakoribb okozója az ivermectin nevű hatóanyag illetve annak származékai. Az ilyen génhibával rendelkező állatokra azonban – a közhiedelemmel ellentétben – nem csak az ivermectin lehet veszélyes, hanem több más gyógyszerhatóanyag is. A szűrési láz Amerikából indult, ahol (a fokozottan érintett fajtáknál) négy kutyából három érintett. A tengerentúlon elég gyakori a szívférgesség, melyet ivermectinnel kezelnek, ezért is tulajdonítanak ott nagy jelentőséget a szűrésnek. A nyolcvanas években figyelték meg először bizonyos fajtáknál, hogy egyes ivermectinnel kezelt kutyák nagyon érzékenyen reagálnak a gyógyszerre, megbetegedtek, vagy nem sokkal a szer beadása után elpusztultak. Mivel ezzel a ténnyel az állatorvosok és a tenyésztők is régóta tisztában vannak, felmerülhet a kérdés, hogy akkor vajon miért van mégis szükség a genetikai szűrővizsgálatra?

Az MDR1 defekt öröklődése monogénes autoszomális recesszív. A genetikai szűrés során a kutya nyálából vagy véréből nyert DNS mintát vizsgálják meg. A teszteket általában külföldi laborokban végzik. Egyes érintett fajtákat gondozó klubok szoktak csoportos szűréseket szervezni. Bár a mintát szinte bármelyik állatorvos leveszi és elküldi egy laborba tesztelésre ha kérjük, a csoportos szűrés ára jóval kedvezőbb (az egyéni vizsgálati díjnak kb. 20%-a).

A genetikai szűrés eredménye szerint, egy kutya lehet:

MDR1 +/+ (Mentes): a kutya DNS-ében mindkét MDR1 génszakasz dominánsan megtalálható, vagyis nem érzékeny a kérdéses gyógyszerekre, és nem is örökíti a mutációt.
MDR1 +/- (Hordozó): az ilyen eredménnyel rendelkező kutya maga nem érzékeny a gyógyszerekre, de génjeiben hordozza, örökíti az MDR1 hiányt.
MDR1 -/- (Érintett): a kutya DNS-ében olyan mutáció van, mely mindkét MDR1 génszakasz hiányát eredményezi, a kérdéses készítményekre fokozottan érzékeny.

(Egyes laborok nem a + és – jeleket használják az eredmény közlésénél, hanem N, P, M betűket. Az N jelentése Normal, ami a + jelnek felel meg. Az M (Mutant) és a P (Pathological) pedig a – jelet helyettesíti.)

(Egyes laborok nem a + és – jeleket használják az eredmény közlésénél, hanem N, P, M betűket. Az N jelentése Normal, ami a + jelnek felel meg. Az M (Mutant) és a P (Pathological) pedig a – jelet helyettesíti.)

MDR1 defekt öröklődési táblázat


Ha az apakutya:    Ha az anyakutya: MDR1 +/+(Mentes)    Ha az anyakutya: MDR1 +/-(Hordozó)    Ha az anyakutya: MDR1 -/-(Érintett)
MDR1 +/+(Mentes)    Kölykök: 100% +/+     Kölykök: 50% +/+50% +/-    Kölykök:100% +/-
MDR1 +/-(Hordozó)    Kölykök: 50% +/+50% +/-    Kölykök: 25% +/+50% +/-25% -/-    Kölykök: 50% +/-50% -/-
MDR1-/-(Érintett)    Kölykök:100% +/-    Kölykök: 50% +/-50% -/-    Kölykök:100% -/-


Felmerült, hogy tüneteket okozhatnak olyan hétköznapi, rendszeres használatban lévő féreghajtók és külső élősködők elleni spot-on készítmények is, melyek ivermectin származékokat tartalmaznak. Tapasztalatok szerint azonban ezek alkalmankénti használata nem okozhat halált vagy maradandó károsodást még a legérzékenyebb kutyáknál sem. A gyógyszergyártó cégek kötelesek a tájékoztatókon, használati utasításokon feltüntetni minden várható mellékhatást (egyéb figyelmeztetést), így ez alapján tudjuk szelektálni a készítményeket. A kerülendő gyógyszerek listája folyamatosan bővül, a legfrissebb listát az Interneten rendre közzéteszik.

Számos Nyugat-Európai országban már elvárás, hogy az érintett fajták tenyészállatai rendelkezzenek MDR1 szűrési eredménnyel, sőt egyes országokban kötelező a szűrés (pl. Németország, Ausztria). Ennek hiányában egyre nehezebb lesz külföldre kölyköt eladni.
Az MDR1 defektre vonatkozó genetikai szűrés hazánkban jelenleg nem kötelező. Mindenki maga döntheti el, hogy szeretné –e teszteltetni, majd ez alapján szelektálni a tulajdonában lévő kutyákat vagy sem. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy eredménytől függetlenül ezek a kutyák teljesen egészséges, hosszú életet élhetnek. Az MDR1 génszakasz hiánya önmagában nem jelent folyamatosan romló életminőséget, ellentétben sok más olyan öröklődő betegséggel, amik látászavart, mozgászavart, vérzészavart, koordinálatlan izommozgást, viselkedési zavart, vagy korai elhalálozást okozhatnak. A lényeg az, hogy az ember tudja milyen kutyát tart. Minden fajtának megvannak a maga jellemző betegségei, ezeket pedig a gazdának ismernie kell. Az állatorvosok ugyan tisztában vannak ezekkel a fajtajellegzetességekkel, de ők sem lehetnek jártasak minden egyes fajtában. Az MDR1 üggyel kapcsolatban tehát: a tények adottak, a döntés szabad.

Különösen érintett fajták:
Collie (hosszú és rövidszőrű), Sheltlandi Juhászkutya, Ausztrál Juhászkutya, Ausztrál Juhászkutya - mini (nem FCI fajta)

További érintett fajták (az eddigi vizsgálatok alapján lényegesen kisebb számban): Bobtail, Border Collie, Bearded Collie, Svájci Fehér Juhászkutya, Német Juhászkutya, Borzoi, Kelpie

További érintett nem FCI fajták: Wäller, English Sheperd, Longhaired Whippet, McNab, Silken Windsprite

(A felsorolt fajták keverékeit is érintheti a probléma.)
A cikkben elhangzott információkért köszönet Dr. Balázs Bence állatorvosnak.

Biológiai háttér:

Az agyban lévő vér-agy gát (Blood Brain Barrier) áll az agyszövetek és a vér között, hogy bizonyos gyógyszerek ne jussanak be az agyba, illetve egyes hatóanyagok bejussanak, de ki is ürüljenek onnan. Az MDR1 génszakasz segíti elő a termelődését egy bizonyos fehérjének (P glikoprotein).  Ez az összetett fehérje felelős azért, hogy a vér-agy gát megfelelően működjön. Az MDR1 génszakasz illetve az általa termelt P glikoprotein, mint egy biztonsági őr áll a vér-agy gát kapujában és ellenőrzi a hatóanyagok áramlását. Vannak tehát olyan hatóanyagok amiket beenged az agyba, más hatóanyagokat beenged ugyan, de azoknak vissza is kell jutniuk a vérbe, míg egyes gyógyszereket egyáltalán nem enged át. (Mikor például egy kutyánál a központi idegrendszert kezelik, akkor az állatorvos olyan gyógyszert kell, hogy válasszon, ami átjut a vér-agy gáton, különben a kezelés hiábavaló.) Az erre irányuló genetikai szűrés azt vizsgálja, hogy az MDR1 génszakasz (amiből kettőnek kell lennie: apai és anyai) megvan e a génállományban. Azoknál a kutyáknál, akiknél mindkét MDR1 génszakasz hiányzik, az összes gyógyszer szűrés nélkül bejut az agyba, ez pedig neurológiai problémákhoz vezethet. Az agyban felgyülemlett gyógyszerek – bizonyos szint elérése után - tüneteket produkálnak. Okozhatnak: görcsöket, rohamokat, komatózus állapotot, kómát, aluszékonyságot, vagy akár halált. MDR1 génszakasznak minden egészséges szervezetben jelen kell lennie, éppen ezért ennél a szűrésnél a pozitív eredmény a jó, hiszen az azt jelenti, hogy a kutya rendelkezik a szükséges génszakasszal.

A kerülendő gyógyszerkészítmények között vannak bizonyos:

·    Parazita ellenes szerek (melyek hatóanyaga: ivermectin, selamectin, moxidectin)
·    Altatáshoz, bódításhoz használt narkotikumok (melyek hatóanyaga: ondansetron)
·    Szteroidok (melyek hatóanyaga: dexamethasone, hydrocortison)
·    Antibiotikumok (melyek hatóanyaga: erythromycin, grepafloxacin, doxycycline)
·    Rák ellenes szerek (melyek hatóanyaga: doxorubicin, vincsristine, vinblastin)
·    Immunszupresszánsok (melyek hatóanyaga: tacrolimus, cyclosporin A)
·    Szívgyógyszerek (melyek hatóanyaga: digoxin, quinidine)
·    Gyomor és bélrendszeri betegségek ellen alkalmazott gyógyszerek (melyek hatóanyaga: loperamide, domperidon)

Figyelmeztetés minden kutyatartónak:
Soha, semmilyen körülmények között ne adjunk be úgy gyógyszert (pláne humánpatikai készítményt) kutyánknak, legyen az fajtatiszta vagy keverék, hogy előtte legalább telefonon ne kértük volna ki egy állatorvos véleményét! Olyan kárt okozhatunk vele, ami csak hosszas kezeléssel lesz javítható vagy megszüntethető. A nem megfelelő gyógyszer beadása halálos kimenetelű lehet.




nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)