Társunk a kutya
Bárcsak tudnál beszélni…
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2012. október 09.

Bárcsak tudnál beszélni…

…sóhajtottam fel én is néha kezdő kutyatulajdonosként.


Pedig négylábú kedvenceink nagyon is beszédesek. Szánjunk egy kis időt testbeszédük tanulmányozására, és magunk is meglepődünk majd, milyen sok mindent közölnek velünk nap, mint nap észrevétlenül. A kutyák testtartásukkal, farkuk és fülük mozgatásával valamint hanghatásokkal kommunikálnak (ugatás, morgás, nyüszítés). Ezeket általában egymással kombinálva alkalmazzák. Vegyünk most sorra néhány alapvető testbeszéd-elemet, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Normál testtartás esetén a kutya a fejét a magasba tartja, farkát szabadon mozgatja, izmai és állkapcsa laza állapotban vannak. Az érdeklődő figyelem jele az, amikor kutyánk minden izma megfeszül, füleit, farkát is mereven tartja, szemeit pedig egy pontra szegezi, bizonyos vadászkutyák pedig felemelik egyik első mancsukat. Ilyenkor valami nagyon fontosat vagy érdekeset vettek észre, például potenciális zsákmányt, vagy valamelyik közeledő családtagot az utca végén. A nagy, általános farokcsóválás, a tiszta fűben való önfeledt hempergés, vagy a minden különösebb indok nélkül tapasztalható le-föl szaladgálás az általános elégedettség és boldogság jele. Ha egy kutya játékra hív, jellegzetesen „meghajlik”, lefekszik mellső lábaira, farkát pedig a magasba tartva csóválja. Sokszor még apró vakkantgatás is kíséri a felhívást.

Amikor két kutya találkozik, megfigyelhetjük, hogyan változik másodpercről másodpercre a viselkedésük, hogyan dől el, hogy ki a főnök. Kerülgetik, méregetik, szaglásszák egymást, mielőtt döntésre viszik a dolgot. Ha egyikőjük a fejét vagy egyik mancsát a másik kutya vállára helyezi, azzal dominanciáját fejezi ki fajtatársával szemben. A behódolás jele az, amikor az eb teljesen lefekszik, mancsait előrenyújtja, füleit hátracsapja, vagy akár oldalára is gördülhet egyik hátsó lábát felemelve, feltárva a hasát, ezzel jelezve, hogy teljesen alárendelte magát a másik félnek. Ha a kutya fél, farkát szorosan maga alá húzza, füleit hátracsapja, kerüli a szemkontaktust, ha pedig félelme agresszióval párosul, felállhat a hátán a szőr, vicsorgással pedig azt fejezi ki, hogy támadásra készül, és a másik fél jobban teszi, ha megfutamodik. Számunkra észrevehetetlen része a kutyák egymás közti kommunikációjának a nemi szervek és a végbélnyílás környékén található mirigyek által termelt különleges illatanyagok szabályozása. Ezen illatok minden kutya esetében teljesen egyediek, mindent elárulnak az egyedről a másik fél számára, és farkuk mozgatásával tudják szabályozni intenzitásukat. 

A kutyák kommunikációjának központi eleme az ugatás. Minden ebtulajdonos képes megkülönböztetni saját kutyájának ugatás típusait, ez némi időt és odafigyelést igényel ugyan, de egyszerű feladat. Máshogyan ugat kedvencünk, ha veszélyt, ellenséget érez, másként, ha ismerőst üdvözöl a kerítésnél. Máshogyan ugat, ha fél, vagy ha panaszkodik valamiért, és máshogyan, amikor játszani hív, vagy csak egyszerűen unatkozik, és szeretné felhívni magára a figyelmet. Ugyan ez jellemző a morgásra, vakkantgatásra is.

Rövid kis írásunknak nem volt célja a témában fellelhető könyvtárnyi irodalom összefoglalása, csupán a legáltalánosabb jelzéseket kívántuk megemlíteni.




nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)