Etológia
Tudományos híradó
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Kubinyi Enikő dr.  |  2012. szeptember 15.

Tudományos híradó

Hírek az etológia világából.


Júliusban az Egyesült Államokban, az Indiana Egyetemen tartották az etológusok évi legnagyobb konferenciáját. Hozzávetőleg 850 kutatást mutattak itt be; ebből közel húsz foglalkozott kutyákkal. Ezekből szemezgetünk alább.

Etológia a XXI. században

Az aránylag kevés kutyás kutatás ellenére a téma mégis a középpontba került. Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék vezetője meghívott előadóként az összes résztvevő előtt mondta el, mit gondol az állatok - és elsősorban a kutya – viselkedéskutatásának jövőjéről. Például, nézzük, hogyan működik az egyik legfontosabb kutyatulajdonság, a hűség. Mi is a hűség, vagyis kicsit tudományosabban: a kötődés a gazdához? Valamiféle ragaszkodás, ami csak egy kivételes személy, a gazda felé mutatkozik. A következőképpen mérik: ha egy átlagos kutya a gazdájával együtt bemegy egy olyan szobába, ahol még sosem járt, körbeszimatolgat, járkál, ismerkedik a hellyel. Ha a gazda labdát dobál neki, szaladgál a labda után. De ha a gazda kimegy a szobából, sem szimatolgatni, sem szaladgálni nem fog többé az eb, hanem lecövekel az ajtóban, és megpróbálja azt kinyitni, vagy vár, hogy a gazda visszatérjen. Ezt csinálja akkor is, ha egy idegen ember jön be a szobába, és megpróbál vele labdázni. Szépen megmutatkozik tehát, hogy a kutya a gazdája mellett nyugodt és szívesen játszik, hozzá ragaszkodik, de a hasonlóan viselkedő idegenhez nem. Ha ezt modellezni szeretnénk, akkor leülünk a számítógéphez, rajzolunk egy négyszöget, ami a szobát jelképezi, bele egy korongot, ami a kutyát, és egy háromszöget, ami a gazdát. Ez után viszont el kell gondolkoznunk azon, hogy hogyan vezéreljük a kutyát jelképező korong mozgását. A kutyának feltehetően van egy általános szorongási szintje, ami növekszik, ha a gazda nincs jelen, és csökken, ha a gazda jelen van. Utóbbi esetben bekapcsol a felderítési kedv, illetve a játékkedv, függően attól, hogy a gazda újságot olvas vagy labdát dobál. A szintek mintázata meghatározza, hogy a kutya épp hol tartózkodik a szobában. Ha a szorongási szint magas, a játékkedve és a felderítési kedv alacsony, akkor az ajtóban áll. Ha a felderítési kedve magasabb, mint a többi, akkor valószínűleg a szoba sarkaiban szimatolgat. És így tovább; természetesen a végtelenségig lehetne sorolni, milyen külső és belső adottságok befolyásolhatják a kutya mozgását ebben a szituációban. Ezeket mind-mind betápláljuk a modellbe. A programot lefuttatva és összevetve a valósággal láthatjuk, hogy az elképzeléseink a kutya kötődését befolyásoló faktorokról helyesek voltak-e.
Mindez persze nem pusztán azzal az örömmel jár, hogy megfejtettük a kutya hűségének rejtélyét – bár ez nagyon fontos, és sok kutató meg is maradna itt – hanem azt is lehetővé teszi, hogy a feltárt algoritmusok alapján olyan robotokat építsünk, amelyek kötődési viselkedést mutatnak (van is már egy ilyen a tanszéken).
Az etológia egyik lehetséges jövője tehát az élőlények viselkedésének számítógépes modellezése, illetve új létezők (robotok vagy virtuális lények) viselkedésének konstruálása. E munka során a kutya viselkedése is elemeire bomlik majd, és átláthatóbbá válik, mi váltja ki az egyes viselkedésformákat.

Tekintetkövetés szemkamerával
A szemkamerát nagyon gyakran használják embereknél akár az üzleti életben is, például arra, hogy kiderüljön, mi ragadja meg egy hirdetésen vagy weboldalon a figyelmünket. Remekül használható olyan alanyoknál, akik nem akarnak vagy nem tudnak beszélni – ezért csecsemők vizsgálatánál is kedvelt eszköz. A rendszer egy számítógépből és két, a szempárra irányított infrakamerából áll. A szem mozgását a számítógép az alany által szemlélt képre vetíti, és így jól látható, hol és mennyi ideig pihen meg a tekintet. Az eszköz a kutyák vizsgálatánál is kamatoztatható. Kiderülhet, arcunk melyik részletéről olvassa le a kutyánk, hogy milyen a hangulatunk, vagy az, hogy két kutya találkozásánál mit néznek meg egymáson először. Idehaza Topál József és munkatársai kezdtek el dolgozni szemkamerával, és megállapították, hogy a kutyák - a csecsemőkhöz hasonlóan – akkor hajlamosabbak egy ember tekintetét követni, ha az előtte a szemkontaktus felvételével és a kutya megszólításával kifejezte kommunikációs szándékát. A konferencián kiderült, hogy most már az Egyesült Államokban és Hollandiában is működésbe lépett egy kutyákra adaptált szerkezet.

Farkas-ember interakciók
Kifinomult készülékek nélkül is van mód azért arra, hogy a tekintetkövetést górcső alá vegyük. Sokáig úgy gondoltuk, hogy mindegy, a kezünkkel vagy a tekintetünkkel mutatunk irányt a kutyának, egyaránt jól teljesít. Virányi Zsófia és Friederike Range vizsgálataiból azonban úgy tűnik, hogy a farkasok sokkal ügyesebben olvasnak az emberi tekintetből, mint a kutyák, akár távoli célpontról, akár két közeli tárgy közötti választásról van szó. A karral/kézzel és tekintettel mutatás követése tehát valószínűleg két különböző rendszer szerint működik, amit Zsófiék szisztematikus munkával feltárnak majd szelíd farkasaik és ugyanúgy nevelt kutyáik közreműködésével.
És ha már szóba került ez a két különleges csapat: úgy tűnik, hogy ezek az osztrák, falkában tartott kutyák egyre több feladatban maradnak alul vad rokonaikhoz képest. Friederike arról számolt be, hogy a farkasok jobban teljesítenek azokban a feladatokban, ahol a célt egy fajtársuk vagy egy ember demonstrációját követve lehet elérni, vagyis hatékonyabban másolják le a demonstrátor mozdulatait. Feltehetően a nagyobb fajon belüli kooperációs készségnek köszönhető ez a tudomány, hiszen az farkasoknak egy vadászat során nagyon precízen össze kell hangolniuk a mozdulataikat egymással, és ehhez nélkülözhetetlen a társak alapos megfigyelése.

Kényszerbetegségek

Finn kutatók, a finn ebtenyésztők szervezete és állatorvosok segítségével óriási adatbázist állítottak össze fajtatiszta kutyák genetikai mintájából és a hozzájuk tartozó viselkedési és egyéb adatokból. Az ebtenyésztők azért vesznek részt az együttműködésben, mert bíznak benne, hogy a kutatók megtalálják majd azokat a géneket, amelyek bizonyos betegségekért felelnek, és így a hibás géneket hordozó egyedeket kizárhatják a további tenyésztésből.
A finn csoportot vezető kutató korábban az epilepszia hátterének kutatásában ért el jelentős eredményt, jelenleg azonban a kényszerbetegségre összpontosít.
A kényszerbetegség akarattól függetlenül visszatérő, eltúlzott mozdulatsorok ismételgetéséből áll. Kutyáknál kerítés mögötti nyolcasok futásában, a lágyék hosszas nyalogatásában, mozgó fényfoltok kergetésében, láthatatlan "legyek" elkapkodásában és farokkergetésben nyilvánul meg. Három kutyafajta 368 egyedének vizsgálatával egyelőre a genetikai okokat még nem sikerült feltárni, de az már kiderült, hogy az étrend-kiegészítőket (vitamint és ásványi sókat) is fogyasztó kutyák ritkábban szenvednek e betegségben, emellett az ivartalanítás és más kutyák társasága is csökkenti a rizikót. A farokkergető kutyákat félénkebbnek és kevésbé agresszívnek írták le a gazdáik.  
E kutatásba mi is bekapcsolódhatunk, de úgy tűnik, komoly akadály, hogy a magyar kutyák közül soknak nincs törzskönyve, a finnek pedig szigorúak e tekintetben. Ha valakinek mégis van törzskönyvezett és valamilyen kényszeres cselekvést mutató kutyája, és van kedve részt venni a kutatásban, jelentkezzen a kubinyie@gmail.com címen!



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)