Etológia
Tudományos híradó
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Kubinyi Enikő dr.  |  2012. augusztus 14.

Tudományos híradó

Hírek az etológia világából.


Perzsa problémák

Ilyet se láttunk még... Ázsiából, Japán kivételével, nem igazán érkeznek beszámolók kutyaviselkedésről, de most iráni állatorvosok publikáltak egy cikket viselkedési problémákról. A vizsgálatba bevont 368 iráni kutya gazdája harmada-negyede küszködött túlzott aktivitással, a szobatisztaság hiányával, félénkséggel, emberekkel szembeni agresszióval és rágcsálással. Emellett gondként említették kutyákkal szembeni agressziót, túlzott ugatást, szexuális jellegű problémákat, ürülékevést, elszökdösést és bizalmatlanságot. A válaszadók 86%-a legalább egy nehézséget megjelölt.
A Javad Koshnegah nevével fémjelzett cikkben megvizsgálták azt is, milyen tényezők játszhattak szerepet a viselkedési problémák kialakulásában. A beszerzés idejével kapcsolatban azt találták, hogy jóval kevesebb volt a probléma azokkal a kutyákkal, akik a gazdájuk otthonában születtek. A kutya mérete sok mindennel összefüggésben állt: a kistermetűek félénkebbek voltak, gyakrabban mutattak nem kívánt szexuális orientációt, a nagyok viszont gyakrabban voltak agresszívek. A kutya neme az ugatást befolyásolta: a szukák többet hangoskodtak. A kertben is tartott kutyákkal kapcsolatban több agresszióról számoltak be a gazdák, mint a csak lakásban tartottak esetén.
Sok újdonság tehát a vizsgálatból nem derült ki, mert az európai-amerikai-ausztrál kutyákra is hasonló problémák jellemzőek, de annak mindenesetre nagyon örülünk, hogy perzsa kollégák is érdeklődnek a kutyaviselkedés iránt...


Nemek harca

Váratlan eredmények születhetnek, ha a lelkiismeretes kutató szukákat és kanokat egyaránt bevon a vizsgálatba. Történt, hogy a szomszédos bécsi egyetemen arra voltak kíváncsiak kollégáink, van-e "mérettudata" a kutyáknak, vagyis meglepődnek-e, ha egy labda másféle méretben kerül elő takarásból, mint ahogy eredetileg begurult a paraván mögé. Az eredmény meglepő volt: míg a kanok ugyanannyi ideig nézték a labdákat a méretváltozástól függetlenül, addig a szukák kétszer olyan hosszú ideig bámulták a megnövekedett vagy összement játékszereket – átlagosan 36 másodpercig. A szerző, Müller bevallja, hogy fogalma sincs, mi áll a jelenség hátterében. Mások azonban úgy vélik, hogy talán a szukáknak nagyobb szükségük van a látásra a kölyöknevelés miatt, mint a kanoknak.


Eutanázia

Egy kutyás lapban sok szó esik arról, milyen fájdalmas megválnunk idős vagy súlyosan beteg állatbarátainktól, de arra ritkán gondolunk, hogy ez nem csak nekünk nehéz, hanem a végső elaltatást végző állatorvosnak is. George Dickinson 463 amerikai állatorvost kérdezett meg ezzel kapcsolatos élményeikről. Noha az állatorvosok gyakran végeznek eutanáziát (átlagosan 7-8 állatot altatnak el havonta), az egyetem nem készíti fel őket arra, hogyan viselkedjenek a gyászoló tulajdonossal. Mivel az állatorvosoknak sem idejük, sem képesítésük nincs a gyász kezelésére, legtöbben egy független segítő szolgálat telefonszámát adják meg a gazdáknak, ahol szakemberek segítenek enyhíteni a veszteség érzését.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy a legtöbb elaltatásnál jelen van a tulajdonos, és a tetemet rendszerint az állatorvosnál hagyják, ahonnan krematóriumba kerül.


Halálozási okok

Vannak benyomásaink arról, hogy a különböző méretű, fajtájú és korú ebekre más-más veszélyek jelentkeznek, de csak elszórtan található kézzelfogható adat erről. Huszonegy év (1984-2004) 74 566 esetének elemzése alapján megerősítést nyert, hogy az USA-ban a fiatal kutyák leginkább emésztőszervi és fertőző betegségekben, az idősek neurológiai és daganatos betegségekben hullanak el. Emellett az öregedő kutyákat szív-, érrendszeri, hormonális és húgy-, ivarszervi problémák is fenyegetik. A nagytestű kutyáknál gyakori az emésztőrendszeri és vázrendszeri halálok, a kisebbeknél viszont a hormonális problémák számottevőek. Fleming és munkatársainak publikációjából megismerhető a 82 leggyakoribb kutyafajta vezető haláloka is. A beagle-nél, a boxernél és a tacskóknál idegrendszeri, a border collienál és labradornál vázrendszeri, a dobermannál érrendszeri, a cocker spánielnél és a német juhásznál emésztőrendszeri, a golden retrievernek vérképzési, a vizslánál és a westie-nél légzőrendszeri problémák vezettek leggyakrabban halálhoz.


Kutyák idősgondozása

Japánban a kutyatartás csak az utóbbi évtizedekben lett divatos, és egyelőre nem is igazán lépett túl ezen a szinten. Míg a nyugati kultúrákban a kutyát társnak tekintik, Japánban inkább hasznos, de lecserélhető kelléknek, ami feldobja a sikeres, menő arculatot. Ennek ellenére sok helyütt próbálkoznak azzal, hogy bevonják a kutyákat bizonyos segítő szakmákba. Koda és Junkichi friss tanulmánya idősek otthonában végzett munkáról számol be. Hét kutya látogatott 31 nénit és bácsit 18 hónapon át. Az értékelés pozitív volt, az idősek nyitottnak mutatkoztak a kutyák iránt. Természetesen leginkább azok foglalkoztak a kutyákkal, akik fizikailag ezt könnyebben megtehették, de a férfiak és nők ugyanannyiszor kezdeményeztek interakciót a kutyákkal. Érdekes viszont, hogy a kutyák inkább a nőket részesítették előnyben, és hosszabban tartózkodtak azoknál, akik másoktól kissé távolabb ültek a teremben.  
 
 
Empatikus ásítás?

Köztudott, hogy az ásítás ragadós az emberek között. Sőt, állítólag minél empatikusabb valaki, annál inkább átragad rá, ha körülötte ásítoznak. Ha a kutyát valóban a saját képünkre formáltuk a házasítás során, akkor miért ne lenne ez így náluk is? 2008-ban meg is jelent egy publikáció, ami valóban arról számolt be, hogy egy ásítozó ember láttán a kutyák is ásításra tátják a szájukat. A szerzők megkockáztatták azt is, hogy lám, a kutyák magukban hordozzák az empátia csíráit.
Mások azonban szkeptikusak voltak. Az empátia (amikor képesek vagyunk átélni mások lelkiállapotát) feltételezi az éntudat jelenlétét is, az állatok közül pedig eddig csak csimpánzoknál figyeltek meg az emberéhez hasonló viselkedést, az elméjüket tekintve kevésbé fejlett makákók viszont fütyülnek arra, tátogatja-e a száját a társuk vagy sem. Egy két évvel ezelőtti és egy idei brit vizsgálat alaposabban is megvizsgálta a kérdést. O'Hara és Reeve szívritmus elemzésével igyekezett kiszűrni a stresszhelyzetből eredő ásításokat, illetve megnézte, mi a helyzet a menhelyi kutyákkal, és a gazdával vagy fajtárssal váltható-e ki a reakció könnyebben. Az eredmény: negatív. Egyik tanulmány sem támasztotta alá az eredeti mérést. Így hát a kérdés továbbra is nyitott: ragadós-e az ásítás kutyáknál? Akit érdekel, próbálja meg tesztelni a kutyáját maga is.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

A Vitality Aussies Kennelben, Ausztrál juhász kiskutyák eladók. Anya: 2013.Világgyőztes, Apa: import Champion kan. További információ, tel.: +36-23/381-152, mail.cim: farkasdi45@outlook.hu, weblapcim: www.vitalityaussies.weebly.com

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)