Társunk a kutya
Megtörtént esetek
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2012. szeptember 02.

Megtörtént esetek

A csendes gyilkos.


A diszplázia sokaknak egyet jelent a csípő vagy könyökízületi diszpláziával. A diszplázia, rendellenes, kóros fejlődést jelent, a közhiedelemmel ellentétben pedig bármelyik szervet érintheti. Míg a mozgásszervi diszpláziák jól látható tüneteket produkálnak, más hasonló rendellenességek akár évekig is rejtőzködhetnek, alattomosan, belülről őrlik fel a kutyát, úgy, hogy a tulajdonos ebből mit sem vesz észre. Egyik legálnokabb formája: a vesediszplázia (Renal Dysplaisa vagy Juvenile Renal Dysplasia).

A vesediszplázia, az egész vesét érintő, súlyos fejlődési rendellenesség. A vesék fejletlenek, így nem tudnak teljes kapacitással működni. A kölyökkutya veséje kb. 8-10 hetes korra alakul ki teljesen. Egy (felnőtt) beteg kutya veséje, egy kb. 2-5 hetes kiskutyáénak felel meg. A fejletlen vesék nem funkcionálnak megfelelően, ami hatással van: a szervezet só és vízháztartásra, a vízoldékony anyagcsere végtermékek szabályozására, a vérnyomásra, a vörösvértest termelésre, valamint a kálcium-anyagcserét szabályzó anyagok termelésére is. Egy idő után a káros anyagok nem választódnak ki a szervezetből, így folyamatosan mérgezik azt. A kutya vérnyomása a betegség hatására megemelkedik, kálciumhiányos és vérszegény lesz, ami további problémákhoz vezet.  

A vesediszplázia nem egy adott fajta betegsége. Egyes fajták esetében már a hetvenes évek óta ismert, hogy az állomány egy része hordozza a betegséget, míg más fajtáknál, csak 10-20 évvel később diagnosztizálták az első esetet. Az érintett fajták száma évről-évre növekszik. Mára több mint negyven fajtát érint világszerte. A vesediszpláziára nincs gyógymód, a betegség minden esetben halálos kimenetelű. Az élettartam súlyosság szerint változik, de a beteg kutyák általában nem érik meg az öt éves kort. A vesediszplázia fokozatai, mely befolyásolja a kutya élettartamát, a következők lehetnek: határeset (borderline), enyhén érintett, közepes mértékben - mérsékelten érintett, közepesen súlyos, súlyos. Súlyossága vesebiopsziával tesztelhető. Ezt a vizsgálatot azonban mégsem ajánlatos elvégeztetni, mert a vesebeteg kutya nagy valószínűséggel nem élné túl a beavatkozást. Altatásnál ugyanis egy kisfokú ischaemia (rossz vérellátás) áll fenn, ez pedig egy érintett vesét tovább roncsolhat, tönkretehet. Az altatás miatt egy beteg kutyának akár két stádiumot is romolhat az állapota.

A vesediszplázia veleszületett betegség, lehet öröklött, vagy egyedi esetben a méhen belüli időszakban szerzett – pl. mérgezés vagy fertőzés okozta – elváltozás. Öröklődése monogénes autoszomális recesszív. Ez azt jelenti, hogy a rendellenesség megjelenéséhez a gén két kópiája szükséges (mindkét szülő hordozó vagy beteg). Amennyiben a betegség egy tenyészeten, vérvonalon belül több kutyán is megjelenik, egyértelműen öröklött. Ha kutyánknál vesediszpláziát diagnosztizálnak, értesíteni kell a tenyésztőt, hogy meg tudja szűrni az állományt és ki tudja iktatni az érintett vonalat. Az érintett kutyák kivonása a tenyésztésből különösen fontos a betegség súlyossága, az igen korai halálozás miatt!

A vesediszplázia tünetei: a nagy mennyiségű folyadékfogyasztás (már kölyökkorban is észlelhető), nagy mennyiségű, híg vizelet, vizelettartási zavarok (kennelben, kertben tartott kutyáknál nehezen észrevehető), kiszáradás, kellemetlen, ammóniás szájszag, rossz étvágy, kifehéredett nyálkahártya, gyakori hányás, bágyadtság, a szőrzet minőségének romlása. A betegég előrehaladtával egyre több – idült veseelégtelenségre utaló - tünet jelenik meg (pl. véres széklet - vizelet, teljes anorexia, urémiás fekélyek). Súlyosságtól függően 0-5 éves kor között jelenik meg a betegség. A tünetek egyedenként nagyon eltérőek lehetnek (függ a progressziótól és a súlyosságtól). Sok esetben a legtöbb tünet már csak akkor jelentkezik, ha a kutya az utolsó stádiumba ér. Előidézheti a stressz (pl. költözés, tüzelés) vagy akár a szülés. Olykor már csak a boncolás adhat magyarázatot a kutya korai halálára.

A vesediszplázia kimutatható ultrahangos vizsgálattal (kisméretű, szabálytalan alakú, kontúr nélküli vesék, esetenként ciszták is találhatók benne), valamint a vizeletvizsgálattal (a beteg kutya vizelete fehérjét tartalmaz). A vérvizsgálat már csak akkor mutat emelkedett biokémiai paramétereket, ha a vese legalább 75%-ban már nem működik (a vese reserve kapacitásának köszönhetően). Az ultrahang és a laboreredmények összképe adja meg pontosan a betegséget. Bár gyógymód nincs rá, kezeléssel – egy darabig - lassítható, szinten tartható a folyamat. Egy beteg kutya esetében kiemelten fontos a folyamatos ivóvíz ellátás, a jó minőségű, alacsony fehérjetartalmú és foszforszegény étrend. A ráutaló tüneteket pedig kezelni kell. Támogatni kell a veseműködést és a vörösvértest termelődést. Ezen kívül szükséges a vitamin és kálciumpótlás, valamint a vérnyomáscsökkentés. Gyógyszeres kiegészítésként a beteg kutya ACE-gátlókat kap, mely a vesén átáramló vérmennyiséget növeli. Alkalmankénti infúziós kezelés is javallott. A legfontosabb a folyamatos ellenőrzés, hiszen ebből tudhatjuk meg, hogyan reagál a kutya szervezete a kezelésekre. A dialízis illetve a vesetranszplantáció hazánkban – kutyáknál - még nem bevett eljárás. A veseátültetésnél a donor kiválasztása egyébként is nagyon bonyolult, és számos etikai kérdést vet fel (pl. kóbor kutyák veséjének beültetése). A tengerentúlon végzett transzplantáció ára 15 000 USD körül mozog.

A nyár különösen veszélyes lehet a vesebeteg kutyák számára. Ügyeljünk arra, hogy a kutyának mindig legyen friss ivóvize (mert az állott vízben elszaporodhatnak a baktériumok), valamint nagy hangsúlyt kell fektetni a kullancsok elleni védekezésre. A kullancsok által terjesztett babézia a veséket károsítja, így - a már egyébként is rendellenesen fejlődött veséjű kutyára nézve - a babézia fatális kimenetelű lehet. Ha a kutya nincs diagnosztizálva és babézia miatt elpusztul, sosem derül fény a háttérben lappangó betegségre. Amennyiben a babézia hiperakut (nagyon gyors lefolyású), az háttérbetegséget sejtet, amit fel kell deríteni, főleg ha neves tenyészetből származó tenyészállatról van szó. Kullancsfertőzések elkerülésére használhatunk spot-on készítményeket, kullancsriasztó nyakörvet, és spray-t. A biztos eredmény érdekében kombinálhatjuk is ezeket.  


Az állomány leszűrésének legbiztosabb módja a DNS teszt. Vesediszpláziára vonatkozó DNS vizsgálatot jelenleg csak külföldön végeznek. Bár már Európában is folytatnak kutatásokat, egyenlőre csak Kanadából juthatunk hozzá. A kanadai génlaborból - webshop-on keresztül - megrendelhetjük a mintavevő készletet (az ár vizsgálat díját is tartalmazza). Ha a mintavevők megérkeztek, a használati utasítás szerint le kell venni a kutya DNS mintáját és vissza kell küldeni a megadott címre. Az eredményt postai úton kapjuk meg. Bár a vizsgálat ára elég borsos (135 USD plusz postaköltség), léteznek csoportos kedvezmények és akciók, így akár 50-60 dollárt is spórolhatunk kutyánként. A DNS teszt egyértelműen kimutatja, hogy az adott kutya: érintett - beteg (Affected/Homozygote), hordozó (Carrier), vagy tiszta (Normal/Clear). Teljesen mentes alom, csak két mentes kutyától születhet.


Egy vesediszpláziás eset orvosi szemszögből (Dr. Balázs Bence állatorvostól):

- 2008 januárjában érkezett a rendelőbe egy három hónapos szuka kutyus, egy egyszerű rutinvizsgálatra. Előző nap hozták el a tenyésztőtől (a kutya kiállítási és tenyésztési célra lett véve). A kutyussal minden rendben volt. Pár héttel később, a tulajdonos arra panaszkodott, hogy a kutya nagyon sokat iszik, és gyakran bevizel. Tesztcsíkkal vizeletvizsgálatot végeztek nála, ami nem mutatott semmi kóros elváltozást (a tesztcsík gyakran jelez csekély mennyiségű fehérjét a vizeletben). Pár hónappal később, az első tüzelésnél újra a rendelőbe került a kutya, vizelettartási problémával. Hólyaggyulladás gyanúja miatt antibiotikumos kezelést kapott, melynek hatására a panaszok megszűntek. A kutya általános állapota jó volt.  A következő tüzeléseknél ismét megjelent a vizeletcsöpögés, de az antibiotikumos kezelés hatására ismét megszűntek a panaszok. 2010 márciusában – jómagam ekkor találkoztam a kutyával először - megint jelentkeztek a visszatérő tünetek (étvágytalansággal, gyakori hányással kiegészülve), amit aggasztónak találtam, ezért a kutyát ultrahangos vizsgálatra küldtem. Az ultrahangos orvos diagnózisa vesediszplázia volt, melyet a vér és vizeletvizsgálat is megerősített. Megkezdtük a kutya kezelését. Diétás tápot és vesetámogatókat kapott, valamint egy olyan készítményt, ami csökkenti a kutya vérnyomásást és serkenti a véráramlást a vesékben.  Ennél a betegségnél nagyon fontos a gazda és az állatorvos közötti folyamatos kontaktus, rendszeresen ellenőrizni kell a kutya állapotát, hogyan hat rá a kezelés, hogyan változnak a biokémiai paraméterek. A kezelésre a kutya rosszul reagált, így annak fejezése mellett döntöttem. Állapota folyamatosan romlott, egyre kevesebbet evett, levert lett és visszahúzódó, 23 kg-ról 19 kg-ra fogyott. Öt napon keresztül infúziós kezelést kapott, melynek hatására javult az általános állapota, bár a veseparaméterek még mindig aggasztóan magasan voltak. Miután a kutya mindenféle diétás tápot elutasított és a kezelések hatására sem javult, a tulajdonos úgy döntött, hogy nem kér további kezelést, és megszünteti a diétát is (vitaminokat, vesetámogatót továbbra is kapott). Az infúziós kezelés után, kutya állapota javulni kezdett, visszatért az életkedve és az étvágya is (súly: 21 kg). A vér és vizeletvizsgálatokból mégis az derült ki, hogy ez a betegség időzített bombaként ketyeg benne, és bármikor újra összeomolhat. 2010 októberében ez be is következett. Teljesen megtagadta az ételt, rövid idő alatt 17 kg-ra fogyott, a nyálkahártyája teljesen kifehéredett, urémiás fekélyek jelentek meg az ajkak körül, a szája erős ammónia szagot árasztott. A kutya teljes apátiába zuhant. A tulajdonos az állat elaltatását kérte.

Az eset a gazda szemszögéből:

- Amikor az állatorvos közölte a diagnózist és a várható végkifejletet, egyszerűen sokkot kaptam. Fel sem fogtam, hogy mi történik, nem tudtam mi ez a betegség, soha nem is hallottam róla. Azonnal értesítettem a tenyésztőt, aki az egész állományt megszürette és kivonta a tenyésztésből az érintett kutyákat. Mindent megtettem a kutyáért amit csak tudtam, az utolsó pillanatig küzdöttem érte, mégis utólag folyamatosan azon rágódom mit tehettem volna még? Egy gazda ilyenkor csak annyit tehet – a kezeléseken kívül – hogy mindent megad a kutyának, amire csak vágyhat. A legszörnyűbb az egészben a folyamatos rettegés, hogy mikor jön el az a nap. Az utolsó néhány hét a gazdának és a kutyának is borzalmas. Látni ahogy leépül, ahogy percről-percre száll ki belőle az élet. Már én is nagyon nehezen viseltem. Az utolsó nap teljesen elfordult tőlem. Odajött, az ölembe hajtotta a fejét, ránéztem és tudtam, hogy feladta a küzdelmet. Nem bírta tovább a szervezete. Muszáj volt elaltatni, nem akartam, hogy tovább szenvedjen. Egy hónap múlva lett volna 3 éves. Sokan kérdik, hogy nem jobb –e nem tudni róla, hogy legalább ne kelljen rettegni mikor jön el a vég. Én úgy gondolom, hogyha egy hobbykutyáról van szó, a tulajdonosnak szíve-joga azt csinálni amit akar, de ha egy neves tenyészetből származó tenyészkutyáról beszélünk, nem lehet a problémát a szőnyeg alá söpörni. Foglalkozni kell vele, beszélni kell róla, hogy minél kevesebb gazdának és kutyának kelljen átélni ezt az egész tortúrát. Ezzel a betegséggel szembe kell nézni és harcolni kell ellene! A legerősebb fegyver pedig az információ, ezért is osztom meg történetemet másokkal.

A betegség megelőzése csak úgy lehetséges, ha az érintett kutyákat nem állítják tenyésztésbe. Kiemelten fontos az érintett vonalak megszűrése valamint a beltenyészet visszaszorítása. Több külföldi országban az állatorvos köteles jelenteni, ha vesediszpláziát diagnosztizál egy kutyánál. A bejelentett adatok központi nyilvántartásba kerülnek. A nyilvántartásba vett kutyát, annak szüleit és alomtestvéreit kizárják a tenyésztésből. A féltestvéreket pedig két éves kor előtt nem lehet tenyésztésbe állítani, csak a szűrővizsgálatok negatív eredménye után. Pontos statisztikák nem készültek még a betegségről, mert előfordulhat, hogy egy másik betegség (pl. daganatos megbetegedés) vagy baleset okozza a kutya a kutya korai halálát, így sose derül fény arra, hogy a kutya vesediszpláziás volt. Egy babéziában elhunyt kutya esetében pedig fel sem merül a tulajdonosban a post mortem vizsgálat szükségessége. Nagyon súlyos esetben a beteg kölykök születés után nem sokkal elpusztulnak, s miután az újszülött kölykök halálának számtalan oka lehet, a tenyésztő sosem jön rá, hogy az adott vonal érintett. Egy fiatal kutya hirtelen halálakor pedig gyakran kegyeleti okokból nem engedik a boncolást. A tenyésztők tűzzel-vassal védik saját érdekeiket, hírnevüket, nehogy kiderüljön, hogy érintettek az ügyben, hiszen akkor senki sem akarna tőlük kutyát venni. Így a betegség csendben terjed, és öl kíméletlenül, mielőtt még bárki észrevenné.

A cikk létrejöttéhez köszönet Dr. Balázs Bence állatorvosnak.




nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)