Társunk a kutya
Kutyák munkában
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2012. június 03.

 Kutyák munkában

Az ember és a kutya szövetsége több ezer, léteznek tanulmányok miszerint tizennégyezer évre vezethető vissza.


A két faj együttműködése sikeres zsákmányszerzést és a túlélési lehetőségek javulását eredményezte. Míg az ember képes volt a kutya támogatásával sikeres vadászatra, addig a kutya hamarabb érzékelte a veszélyt, de a harcról, avagy menekülésről már az ember döntött.
A kutya őse, majd a kutya az ember mellett mindig is feladatokat látott el, vadászott, őrzött, lábat melegített, tehát a munkakutya jelző minden ma létező kutyára érvényes lehet. A szerepek felosztása a fúziót sikeressé tette, ugyanakkor a szövetség elősegítette és felgyorsította az ember fejlődését. Amikor az ember már eszközöket is készített, „rátalált” a dárdár, íjra, vadászata a kutyával együtt egyre sikeresebb lett. Ekkorra már az ember benépesítette Afrikát, Európát és Ázsia egy részét is. Természetes, hogy a kutyának is fejlődnie kellett, meg kellett felelnie a vadászatot irányító ember igényeinek: már csordákat kellett hajtania, de akár magányos egyedet is jeleznie és egy helyben kell tartania. A csere kereskedelem megjelenésével a teherszállítás is új, speciális igény lett. Megjelennek a teherhordó kutyák. Az élet így fejlődik tovább és a különböző feladatokra így jelennek meg sorra a különböző vidékeken a kutya különböző feladatokra specializált változatai. Pontosan látható, nyomon követhető hogyan szolgálják a genetikailag öröklött viselkedésminták az ember céljának megfelelő együttműködést.
A folyamat természetes következménye volt, hogy az ember a spontán szaporulatot megfigyelte, majd elősegítette, tehát elindulhatott a célirányos tenyésztési folyamat is. A beavatkozás következményeként az ősökhöz képest megváltozott a szőrzet minősége, színe, az úgynevezett „mutációk” tudatos továbbtenyésztése révén a rejtőzködő szín is elvesztette jelentőségét. Megváltozott az agykoponya, az arckoponya aránya, de ugyanakkor megváltoztak a karakterek is: csökkent az agresszivitás.
Mindenképpen kiemelendő a fajtatenyésztés történetében a német juhászkutya. A fajta „atyja” Max v. Stephanitz kapitány fajta tenyésztő munkája nyomán egyre több és több helyen kezdték el használni a fajtát. Így a fajta legendás tulajdonságai még ha némileg módosultak is, hosszú időn keresztül fennmaradhattak, csiszolódhattak, fejlődhettek.
Azonban az idő meghozta a változást, a német juhász elsődleges helyét más fajták kezdik elorozni. Sokáig a legnépszerűbb munkakutyák voltak, az utóbbi időben a hazai rendvédelmi szervek már többnyire a belga juhászkutyákkal dogoznak. Szegvári Ferenc, a Magyarországi Német Juhászkutya Klub elnöke is tisztában van a tényekkel:
A munkakutya fogalom klasszikus értelemben azt jelenti, hogy az embert, feladatainak ellátásában segítő kutyák. Manapság a kutyás köznyelvben is csak azt tartják munkakutyának, akikkel versenyeznek és kiképezik különböző ágazatokra. De lényegében generációkon keresztül a fajta mentális képességeinek a fenntartásáról van szó. - Van bennük valami plusz - teszi hozzá Szegvári Ferenc. - Annak idején a fajta megálmodója is egy porosz lovassági kapitány volt, aki egy mindenes kutyát szeretett volna a hadsereg számára. Ennek megfelelően válogatta össze azokat az egyedeket, melyeket azután tenyésztésbe vonva kialakította ezt a megjelenési formát. Egy olyan anatómiai mintát vett alapul, amit a természet sok ezer éven keresztül tesztelt, mint egy hardvert, és ebbe kellett beleültetni a juhászkutya szoftvert. Döntő többségben olyan kutyákból lesz jó munkakutya akik családban, emberközelben nőnek fel. A lakásban élő kutyának sokkal fegyelmezettebben kell viselkednie. Jobban hozzászokik a kötöttségekhez, több hatás éri és ezek olyan értékmérői a kutya terhelhetőségének, amire napjainkban a tenyésztésbe vételhez szükség van – véli Szegvári, aki szerint a tenyésztési szabályozással nincsen gond, az emberi anyaggal viszont annál több. - Soha nem a kutyákkal van a probléma, hanem az emberekkel. Ha az ember nem felel meg adott elvárásoknak, akkor a kutya sem fog. Épp ezért fontos a fajtaválasztás, illetve fajtán belül a tenyésztő felelőssége. Mert az ő dolga, hogy olyan egyedeket produkáljon, hogy az megfeleljen mindenféle igénynek. Olyan tenyésztő szervezeti forma szükséges, ahol arra fektetik a legnagyobb hangsúlyt, hogy olyan tagok legyenek, akik önmagukkal szemben is magasabb követelményeket hoznak, annak érdekében, hogy nemesíteni tudják a fajtát – zárta Szegvári.

Mitől lesz jó egy munkakutya?


A munkakutya teljesítményét alapvetően a génjei által meghatározott képességei, az elvégzett edzések során kialakult kondíciója és a táplálék határozza meg. A megfelelő edzésprogram elvégzése alkalmassá teszi a kutyát a tőle elvárt feladat végrehajtására, az ehhez szükséges kondíció eléréséhez azonban megfelelő táplálásra, tápanyagellátásra, és elegendő energiára van szüksége. A munkakutyák táplálékának összeállításához komoly szaktudás szükséges, amihez nélkülözhetetlen mind a munkakutya élettani jellemzőinek, mind pedig a szükséges tápanyagoknak az ismerete. A munkakutyák táplálásának főbb szempontjai: a tökéletes kondíció és egészségi állapot elérése, fenntartása. A lehető legjobb teljesítmény előfeltétele a tökéletes testfelépítés, egészségesen működő szervek, a megfelelő erőnlét, energiával jól ellátott izomzat. A munkakutyák gyakran nehéz helyzetekben, rossz időjárási körülmények között dolgoznak, ahol a bőr és szőrzet tökéletes állapota is létfontosságú. Az edzett, hosszú távú teljesítményre képes kutyák képesek 1700 km-t megtenni 10-12 nap alatt fagypont alatti hőmérsékleten. De a kitartáson túl a szaglásuknak is fontos szerepe van a munkavégzés során. Közismert, hogy a kutyáknál rendkívül fejlett. Az agyukban 40-szer több, a szaglással kapcsolatos idegsejt, mint az emberében, ezért a kutyák szaglása kb. 10 ezerszer érzékenyebb, mint az emberé.

Munkavizsga


A sztenderdet adó ország a fajta tenyészthetőségéhez a tenyészszemlén túl munkavizsgát is előír némely fajtánál, ahol munkabíró közreműködése, és a fajtára előírt munkavizsga teljesítése kötelező. Ilyen a német juhász, a dobermann, a boxer és a rottweiler. Ezeknek a vizsgáknak a célja, hogy a fajta eredeti tenyésztési céljának meglétét igazolja. Ilyenek lehetnek a veleszületett hajlamok, örökletes tulajdonság, jellem, képzettség, taníthatóság, a fajtára jellemző képesség megléte.




nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)