Ebtenyésztés jogi környezete
A magyarországi ebtörzskönyvezésről III.
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Juhász László  |  2012. február 15.

A magyarországi ebtörzskönyvezésről III.

2006-ban új elnököt és vezetőséget választott a MEOE, és mellesleg az ország is új kormányt kapott.A MEOE új vezetősége valamilyen módon elérte a 64-es rendelet módosítását. Mindehhez persze kellett egy kormányzat, és az elvághatatlan szálak, melyek a MEOE-t a megfelelő helyekhez kötötte.


Városi legendák szerint az akkori miniszterelnök személyesen ígérte meg a MEOE vezetőjének, hogy megrendezheti a MEOE számára létfontosságú 2008-as Európa Kutya Kiállítást. 2008. májusának végén, közel 2 hét alatt, Gy. Németh Erzsébet képviselő vezényletével módosították a törvényt, és ettől kezdődően a MEOE rendezhetett kutyás szépségkiállításokat. A módosítás lényege, hogy a kiállításokat kivették a tenyésztés szabályozásának eszközei közül, holott napnál fényesebb, hogy az egyesületen belüli papírozásnak egyik alapdokumentációja a kiállítási eredmények listája. A törvény módosításának következménye volt az is, hogy az addig kirótt – és még jogerőre nem emelkedett – bírságok, közel 400 millió Ft, törlődtek. 2008. októberében a MEOE megrendezte az Európa Kutya Kiállítást, kb. 600 millió Ft költségvetéssel. Azért írom, hogy körülbelül, mert ennek a kiállításnak sem nyitó, sem záró költségvetése nem ismert a nyilvánosság számára.
A 14 éve hatályban lévő rendelet a fajtatiszta ebek tenyésztésének szabályairól szól és semmi másról. A fajta köré csoportosuló, önálló tenyésztők munkájáról, a fajta standard szerinti tenyésztéséről szól, amikor a nagybetűs kutyatenyésztők a társadalom számára, a szakma és a maguk örömére gondozzák és viszik előre fajtájukat.

Mindezek tudatában érthetetlen, hogy a MEOE szűk vezetése miért nem akarja kiterjeszteni az FCI jogokat az elismert tenyésztői szervezetekre, és miért csak az MKSZ van privilegizált helyzetben az FCI jogokat illetően és miért áll ellen mindenáron, bármi áron annak, hogy végre a szakmaiság vegye át a hatalmat az ebtenyésztésben.
A tenyésztés, a fajták, az egyedek feletti szakmai felelősség a helyére kerül(ne) - és egyáltalán lenne bárkinek is valamilyen felelőssége ebben a társadalmilag is igen fontos kérdésben -, átszáll a Tenyésztő Szervezetekre. A MEOE pedig megmaradhatna jogszerű egyesületi keretei között.

A napokban az elismert Tenyésztő Szervezetek levelet kaptak az MGSZH-tól. A levélben az ETSZ-ek komplett dokumentációit kéri be a szakhatóság. Remélem, sőt bízom abban, hogy ezek a szervezetek magukhoz térnek „csipkejózsika” álmukból és újragombolják a kabátot.

AZ FCI A KUTYATENYÉSZTÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETE

A Federation Cinologique Internationale, vagyis az ebtenyésztők nemzetközi szövetsége a világ 86 országának ebtenyésztő szervezetét tömöríti magában. Központi irodája Belgiumban működik Thuin városában, a belga törvények és adószabályok hatálya alatt, 10 dolgozót foglalkoztatva. Az FCI célja a kutyatenyésztés és sporttevékenység egységes elvek szerinti összehangolása és ennek alapján történő szervezése. A tagországokban működő kutyatenyésztő egyesületek egyszersmind az FCI végrehajtó szervei is. A kutyatenyésztés fejlesztésének egységes irányítása céljából az egyes fajták tenyésztési irányelveit, fajta standard-jeit a nemzetköz kiállítások, versenyek és bírálatok egységes normatíváival ezeken az elismert egyesületeken keresztül szabályozza. A világszervezet a sporttenyésztők egyesületeit tömöríti magában, és nem tűri meg az üzletszerű, üzérkedő, kereskedelmi célból tenyésztő tagokat. Nem a kutyafajták korlátlan elszaporítása és az ezzel való üzérkedés a feladata, hanem az egyes fajtákban megtalálható értékmérő tulajdonságok fejlesztése, nemesítése. Az FCI alapszabálya szerint minden országban csak egy kutyatenyésztői szervezet működését ismeri el a világszervezet, amelynek minden, a nemzetközi együttműködés szempontjából fontos kérdésben a közösen kialakított szabályok szerint kell működnie. Az 1911-ben megalakult FCI Magyarországot 1933-ban vette fel tagjai sorába, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete néven. 1939-ben a MEOE elnökét választották meg az FCI elnökévé, és a II. világháború végéig maradt az FCI magyar irányítás alatt. 1960-ban Magyarországot ismét felvették az FCI tagjainak sorába. Majd 1969-ben ismét magyar elnöke volt a világszervezetnek. Az első FCI kutya világkiállítás is Magyarországon történt 1971-ben. Attól kezdődően még egyszer adott elnököt az FCI-nek Magyarország, az elnökségi tagságok pedig folyamatosak voltak 1990-ig. Az FCI tevékenységében nyilvántartja a tagországaiból elküldött kutyafajták standard-jét, és megosztja azt más tagországokkal is, aktualizálva és hitelesítve azt. 339 kutyafajta standard-jét tartja nyilván. Természetesen ezek a standardek minden esetben a származási ország tulajdona. Az FCI tagszervezeteinek törzskönyveit, FCI pecséttel ellátván, koordinálja és organizálja az egymás közötti elismertségben. Az FCI legfőbb fóruma a közgyűlése. A két közgyűlés között eltelt időszakban az FCI elnöksége az a testület, amely bizonyos szakmai, tenyésztői kérdésekben kompetenciával bír. Az FCI-nek – elnökségén kívül – vannak bizottságai is, melyeket kötelező jelleggel meg kell választani. Ilyen a Standard Bizottság, Jogi Bizottság és a Tudományos Bizottság. Remélhetőleg a fentiekből kiderül, hogy az FCI nemzetközi ebtenyésztő szervezet és nem nemzetközi hatóság! Csak tagszervezetei felé és csak kynologiai problémákban, kérdésekben nyilvánulhat meg. Abszolút politika-mentes szervezet. nincs joga és lehetősége az adott tagszervezete országának társadalmi berendezkedését vagy törvénykezését bírálnia, esetleg megkérdőjeleznie. Sőt, alapszabályában kötelezi tagszervezeteit, hogy országukban a társadalmi elvárásoknak és a mindenkori törvénykezéseknek kell megfelelniük, és aszerint kell működniük! Az FCI nem szabályozza tagszervezeteinek struktúráját, belső felépítését, és sohasem avatkozik, avatkozhat vitás belügyeibe. Az FCI nem bocsát vagy ad ki törzskönyveket, csak tagszervezeteinek adja a jogot az FCI pecsét használatára adott törzskönyveiken. Az FCI automatikusan elfogadja tagszervezeteinek a bírókra történő felterjesztését, és nincs joga azt megkérdőjelezni. Ha egy FCI bíró valamely külföldi kiállításon hibát vét, felelősségre vonását kizárólag országának szervezete, a bíró felterjesztője gyakorolhatja. Az FCI-nek nincs fegyelmi vagy felügyelő bizottsága, ezért minden olyan kérdést vagy problémát, amely a tagszervezeteire vonatkozik, minden esetben az adott tagszervezet köteles megoldani. A mai magyar kutyás élet és a MEOE tagság 99,9%-nak mindezekről halvány fogalma sincsen. A MEOE vezetése az elmúlt 22 évben semmilyen tájékoztatást nem adott soha senkinek az FCI működéséről. Az FCI-t minden esetben úgy kezelik, értékelik, vagy úgy argumentálnak vele, mintha az hatóság lenne, nem pedig szakmai fórum. Jó pár évvel ezelőtt az akkori FVM megkereste az FCI-t, hogy az akkor már elismert tenyésztői szervezetek hogyan cserélhetnének helyet a MEOE-vel, illetve hogyan juthatnának FCI elismertséghez. Az FCI, alapszabályából adódóan – mivel nemzetközi kutyatenyésztői koordinációs szervezet -, sem fogadhatta ezt a kérdést illetve kérelmet, amúgy is csak közgyűlése illetékes ehhez hasonló ügyekben dönteni. Ha megvizsgáljuk az FCI bármilyen fajtaszervezetét Belgiumtól Szlovákiáig, akkor láthatjuk, hogy létezik egy csúcsszervezet, amely többnyire adminisztrációs funkciót lát el, és az ehhez szerződéses formában kapcsolódó fajta specifikus tenyésztő szervezetek, klubok alkotják az adott ország kynologiai rendszerét. A csúcsszervezet, amely FCI jogokkal bír, közvetíti ezen jogokat a fajta specifikus tenyésztő szervezet felé, és egyben elismeri, elismerteti a klub törzskönyvezését az FCI standard-ből adódó tenyésztési szabályzatait, tenyészszemléit, kiállításait és bíróinak működését. Ehhez hasonló vagy ugyanilyen szisztémával működik a világ minden kutyatenyésztő szervezete, az Angol Kennel Klub-tól az Amerikai Kennel Klub-ig. Egyértelmű, hogy a fajta specifikus egyesületek felelnek az adott kutya fajta evolúciójáért. Kivételt képez ez alól a Magyarországon működő Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, ahol az alapszabály és működési szabályzat lehetővé teszi, hogy szembe forduljanak az egyetemes kynologiával. A MEOE tehát nem az FCI jog kiterjeszthetősége okán nem óhajtja azt megosztani az elismert tenyésztői szervezetekkel, hanem hegemonikus működése és törekvései miatt.
És végezetül nézzük mit mond az FCI 2007-ben Acapulcoban elfogadott alapszabálya a tagok jogairól és kötelességéről.:

FCI -  STATUTEN - Acapulco 2007

9. cikkely A tagok és szerződéses partnerek kötelességei

c) Minden tag és szerződéses partner kötelessége
· az FCI alapszabályában, rendelkezéseiben, körleveleiben, valamint az igazgatótanács és a közgyűlés határozataiban foglaltakat mindenkor betartani, amennyiben ezek az érintett ország kormánya által kiadott törvényekkel nem ellenkeznek



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)