Terelés
Márton Napi Magyar Pásztorok - 2. rész
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Tari József  |  2011. december 13.

Márton Napi Magyar Pásztorok - 2. rész

Kutyáink egyaránt beváltak juhok mellett, szürkék oldalán, mangalica hajtásban, de még nagy sikerrel segédkeztek baromfi udvarokban is.


A legkeményebbnek, leggyorsabbnak a disznók közt kellett lennie, de jó, ha észnél volt a szürkék mellett is. A baromfi udvarban viszont egészen más vérmérséklet kellett, de ők ezt is megoldották.
/Menyhárt Krisztina – Juhászok öröksége/
Szent Márton apja kívánságára a légió katonája lett. A legenda szerint 18 éves volt, amikor lováról leszállva odaadta palástját egy didergő koldusnak. Nem sokkal ezután Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget, és misszionárius lett. A Loire menti Tours püspökévé választották. A legenda szerint Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké választása elől, de a ludak gágogásukkal elárulták a szentet.
A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspököt eláruló szárnyasokkal függött össze, hanem azzal, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át. A Márton lúdja tulajdonképpen egy régi római étkezési szokást elevenít fel. Ismeretes az is, hogy a Capitolium lúdjainak gágogása ébresztette föl a fáradt őrséget, amikor a gallusok a várost el akarták foglalni éjszakának idején. Innen ered a lúd megtisztelő avis Martis neve. Mindezekkel magyarázható, hogy ezen a napon szép, hizlalt lúd az ünnepi eledel.
Mártont már a középkorban a jószág jeles patrónusaként tisztelték. A jószág Márton napján került végleg az istállóba. A pásztorok ekkor számoltak el a jószággal és a szolgálattal. Ekkor kapták meg bérüket és újították meg szolgálatukat.
Essék szó azokról, akiknek kenyérkeresete volt a libák terelése. Nem csak azokban a magyar gazdaságokban, ahol a legjelentősebb állattartó tevékenység volt a lúdhízlalás, hanem ott is előfordulhattak, ahol csak kiegészítés lehetett.
Adódik ez a lúd sajátosságaiból, hogy Magyarországon legeltetésessel nevelték. Úgy a kisgazdaságokban, mint a tömésre szánt alapanyag növendék libanevelő területeken. Tömésre, azaz libamáj termelésre szánt növendék liba nem nevelhető intenzíven csak a néhány hónapos korban értékesített pecsenye liba. A hajtatva hizlalt pecsenye liba nem jó tömő alapanyag. A töméssel májtermelésre történő hízlalás intenzív igénybe vétel a hízlalási idő végén. A zöld fű jelentette tömegtakarmány tágítja a növendék liba begyét, hogy a tömésre fogott liba már a legeléstől kitágult beggyel képes legyen a kukoricával történő hízlalásra. De a lúd esetében a tolltermelés is legeltetést igényel. Zárt tartással nem érhető el az a tollminőség, mint a legelőn, mert a magyar toll kiváló minőségéhez szükség van a környezet befolyásoló hatásaira ( eső, szél, fű, víz stb.)
A Magyar Lúd vérmérséklete sok esetben megkívánhatja a terelő kutyák jelenlétét. Az őrzésükkel megbízott fiatal lányokat főleg a gúnárok természetükkel megpróbálják támadni és elzavarni. De nem csak a gyerekeket, hanem a felnőtt embert is. Sok felnőtt korban elmesélt történet bizonyítja, hogy több esetben a Magyar Lúd maradandó, gyerekkorból eredő sérelmet okozott.
A Magyar Lúd hasznosít olyan területeket ( árokpart, kanális, vízkifolyás, földszegélyek stb. ) amelyet a többi állatfaj nehezen képes. Takarítja és tisztán tartja a gyomos területeket. Viszont őrizni egyrészt azért kell, hogy el ne kóboroljon, másrészt tilosba legelni nem mehet.
Növendék vagy felnőtt korban a Magyar Terelő Pásztorkutya tekintetében a gyakorlás szempontjából fontos dolog a méretkülönbség. Nem is elsősorban a baromfi és mondjuk a juh, szarvasmarha közötti különbség, hanem a kutya és a jószág közötti különbség. A Magyar Terelő Pásztorkutyához képest a Magyar Baromfi kisebb, törékenyebb, mint a juh, vagy pláne a marha. A magyar terelő stílust, a hajtó típusú támadva terelést igényli a magyar baromfi vérmérséklete is, ugyanakkor a Magyar Terelő Pásztorkutya virtusa ellenére nem tehet kárt a magyar baromfiban. Az a karakter, ami még nem tesz kárt a juh, sertés, szarvasmarha esetében a baromfinál már végletes lehet. Az indok ugyanaz. Juhok esetében a sebek, sérülések rontják a gyapjú minőséget. Lúd esetében a sebek, sérülések rontják a toll és a hús minőségét. A sérülésekkel bajlódó liba nem hízik, súlygyarapodása lecsökken. Az ösztönerős Magyar Terelő Pásztorkutya hevessége a munkában kontrollal, fegyelemmel javítható, pontosítható. Kontrollra és nagyobb fegyelem elérésére az egyik legjobb gyakorlási és pontosítási lehetőség a Magyar Lúd terelése. Pont a törékenyebb, kisebb mivolta miatt, mert még annyira sem foghat bele, még annyira sem csípheti meg a Magyar Terelő Pásztorkutya. Amit a juhoknál, marháknál és disznóknál még elnéz a pásztor, ami még belefér, az libánál már messze nem. Így baromfi terelés során a nagyobb mértékű tiltás, vissza fogottság gyakorlása elérheti a kívánt pontosabb munkát nagyobb haszonállatoknál. Mert jobban és fokozottabban kell kontrollálni, letiltani, hogy a mérsékeltebb, talán éppen hajszálnyival visszafogottabb munka rögzüljön a tudatában. Összetett, bonyolult és soktényezős dolog, ami a terelő munka nagyszerűségét bizonyítja, mert abban az esetben, ha például juhoknál szeretnénk visszább fogni a kutya munkáját elképzelhető, hogy ennek következtében a nyáj lesz bomlottabb, lazább és rögzít rosszat a kutyában. A baromfi ebben a tekintetben jó példa, lehetőség lehet, mert alapból is kontrolláltabb, visszafogottabb munkát követel meg.
Gyakorlati példa, hogy sok esetben a marha hajtás során a Magyar Terelő Pásztorkutya nem végez klasszikus, például juhoknál látható, elvárt kerítő munkát. Egészen egyszerűen azért, mert a gulya túloldaláról a marhák háta felett nem látná az embert, aki irányítja, illetve túl messzire kéne mennie a gulyától, hogy lássa és akkor már olyan távolságból a gulyát irányítani nem tudná. Ezért marha hajtás során gyakori, hogy a magyar stílusú kerítő munka csak abból áll, hogy a kutya a gulyát követő ember előtt oldal irányú mozgást végez, hogy a gulya egészét tolja a kívánt irányba. A marhák melletti hajtó típusú munka egyébként is sokkal inkább áll rövid küldésekből a lemaradó egyedekre, (pöckölés vagy tologatás) mint a juhoknál elvárt, megkívánt klasszikus magyar kerítő munkából a nyáj körül. Ez a mindennapi vagy gyakori munka során a kutya kerítésének csökkenését, elhalványulását okozhatja. Gyakorlati tapasztalat, tapasztalati tény, hogy a marhás kutyák durvábbak, rámenősebbek, agresszívabbak. Ez a magyar marha stílusából, viselkedéséből adódik. Marhás kutyák, marhákra bevált kutyák juhokkal már túl durvák lehetnek. Laikus ember azt hinné, hogy a marha hajtó kutya agyon törné például a baromfit. Ahhoz, hogy a Magyar Terelő Pásztorkutya tudjon különbséget tenni, érezze a jószágok közötti stílus különbséget kell, szükséges a sokszínű, sokoldalú tapasztalat, gyakorlás. Szerencsére Magyar Terelő Pásztorkutyáink jó ésszel, kombináló képességgel, tapasztalati következtetéssel megáldottak. Így gyakorlással elsajátítják, pontosan tudják a különbséget.
A jószágok kerítése, vagyis a falka, csoport egy egésznek tekintése ösztönös dolog és nem tanítható. Vagy benne van a kutyában vagy nincs. Hogy mennyire nem elég csak az ösztönökkel foglalkoznunk és az ösztön mennyire nem ugyanaz, mint az öröklött tulajdonságok egyik jó példa rá a Magyar Terelő Pásztorkutyák munkájában a falka, csoport kerítése. Bizonyos jószágok mellett halványulhat, tompulhat. Érdekes, hogy a sokszor (nem hivatásszerűen minden nap) marhákkal bánó kutyák törékenyebb, finomabb, gyengébb jószágok esetében viszont produkálják, azaz kerítik az ilyen jószágot. Tanújelét adva, hogy örökletes alapjukban ott van, jelen van ez a dolog. Az pedig a Magyar Terelő Pásztorkutyák nagyszerűsége, csodálatos esze, hogy tudnak különbséget tenni, érzik és tudják melyik jószághoz milyen habitus passzol, milyen stílus eredményes. Terelésben a kerítő munka erősítésére, felszínre hozására, a durvaság, rámenősség, fogós karakter kontrolljára, és persze természetesen az emberi kontroll gyakorlására, illetve a kutya sokoldalúságának fejlesztésére, finomításokra, pontosításokra és az árnyaltabb megoldások rögzítésére jó példa, jó lehetőség a Magyar Lúd terelése.
Részletesebb információk és a téma bővebb kifejtése a http://blog.kutya.hu weboldalon Duci blogjában a Terelésről kategóriában olvasható.
A Magyar Lúd árutermelése és viselkedési sajátosságai, illetve a legeltetés jellemzői olyan környezetet teremtettek, amelyek hatottak a Magyar Terelő Pásztorkutyákra, és alkalmassá tették őket terelésre, úgy kölyök korban az ösztön vizsgálatakor, mint növendék korban gyakorlásként, de felnőtt korban is foglalkozás szerűen.




nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

A Vitality Aussies Kennelben, Ausztrál juhász kiskutyák eladók. Anya: 2013.Világgyőztes, Apa: import Champion kan. További információ, tel.: +36-23/381-152, mail.cim: farkasdi45@outlook.hu, weblapcim: www.vitalityaussies.weebly.com

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)