Kutyavédelem
Állattartási szabályok: csak papíron?
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2011. szeptember 26.

Van új, a hobbitartást és forgalmazást szabályozó kormányrendelet, de vajon mennyiben segíti ez a hazai állatvédelmet?


Vajon ki fogja ellenőrizni, hogy a kutyákat 10 négyzetméternél nagyobb vagy kisebb helyen tartják vagy éppen azt, hogy miként sétáltatják?

Július 1-jén hatályba lépett a „Kedvtelésből tartott állatok tartásáról és
forgalmazásáról” szóló kormányrendelet. Nem elvitatva az abban lefektetett rendelkezések
fontosságát kijelenthetjük: nem oldja meg a hazai állattartási problémákat. Az
állatvédelmi szervezetek részéről is rengeteg kritika érte a kormányrendeletet, tekintve,
hogy az előkészítésbe pont az érintetteket nem vonták be, emiatt a kormányrendelet csupán
megkapargatta a problémák felszínét.
Az igazsághoz hozzátartozik, ha bevonják az állatvédőket, azokat akik ténylegesen nap mint
nap szembesülnek a valós helyezettel, akkor sem készült volna sokkal használhatóbb
szabályozás, tekintve, hogy annak betartását nem ellenőrzik hatékonyan. Erre vagy nem akarnak
fordítanak energiát, vagy nem tudnak, de ez nem változtat azon, hogy e nélkül csupán egy papír
védi a háziállatokat.

Dr. Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman, a Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársa
egy mondatban összefoglalta a kormányrendelettel szembeni fenntartásaikat: a kormány még a
választások előtt túl akart lenni a rendelet megalkotásán és kihirdetésén. Ezért
fordulhatott elő, hogy egy olyan kormányrendelet lépett életbe, ami nem tölti be célját, s
amit okvetlen módosítani kellene. Ő is az ellenőrzés hiányát látja az egyik legnagyobb
problémának, de van más is...
- Egy ilyen tartalmú rendelet elengedhetetlen Magyarországon, de nem a jelenlegi, ami több
sebből vérzik. Nem látjuk, hogy megoldott lenne a betartatása. Ki fogja ellenőrizni, hogy
egy kutyatartó valóban az új kormányrendelet szerinti feltételeket biztosítja kutyájának,
például azt, hogy tartósan 10 négyzetméternél nagyobb helyen tartja? Ki fogja ellenőrizni,
hogy 4 méternél rövidebb, vagy hosszabb eszközzel köti ki az állattartó a kutyáját? - teszi fel a kérdéseket az civil ombudsman. Majd meg is válaszolja: senki. Egyébként – teszi hozzá - miért is van szükség a láncra?
- A legfontosabb az lenne - folytatja -, hogy egy kormányrendelet-módosításban
jelöljék meg, hogy mely társállatoknál ki végzi az ellenőrzést. Elvileg a tenyésztők és
hobbi  állattartók ellenőrzése is jegyzői hatáskör, de a jegyző kinek adja ki? Ki az aki
ténylegesen ellenőriz, pontosabban: ellenőrizhetne?

Milyen feladata van a kutyatartóknak?

Dr. Czerny Róbert szerint a másik fő probléma az, hogy eme kormányrendelet alapján nem egyértelmű, hogy az állattartónak meddig terjed a felelőssége a jogszerű állattartásban és mettől számít - a jogszerűnek vélt - állattartás kínzásnak. A jelenlegi hazai állatvédelmi helyzetet ismerve, látva elengedhetetlen lenne, hogy lefektessék: milyen feladatai vannak a gazdáknak a kutyák szocializálásában. szerinte jól mutatja ennek hiányát a kormányrendelet kutyasétáltatásra vonatkozó 17. paragrafusa is (lásd: keretes írásunk).

Kérdésünkre elmondta: a szóban forgó kormányrendelet utolsó, januári egyeztetésekor a Fehérkereszt Állatvédő Liga egyetlen állatvédőként vette a bátorságot, hogy kimondja, ez a kormányrendelet-tervezet nem jó. De minden javaslatukat lesöpörték az asztalról...

Ez csak megsürgette annak a korábbi elképzelésnek a megvalósítását, miszerint civil emberekből toboroznak "őrséget". Olyan állatvédő önkénteseket, akik a polgárőrség mintájára Állatvédőrséget látnának el. Nemrégiben tartotta a Fehérkereszt Állatvédő Liga a toborzóját, ahol 150 állatvédő jelent meg. Dr. Czerny Róbert elmondta: azon dolgoznak jelenleg, hogy a rendőrséggel megállapodást kössenek, így olyan magánterületre is bejuthatnának az Állatvédőrség tagjai, ahol állatkínzás gyanúja merül fel.

Seres Zoltán az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint a hazai állatvédelemhez alapjaiban kellene hozzányúlni.
- Álláspontunk szerint nem lenne szabad bárkinek állatot tartani. Egy központilag kialakított tartási
engedélyezésben látnánk a megoldást, vagyis a megoldás egy részét. Egy ilyen engedélyezési
eljárás során vizsgálnák meg, hogy a hobbi  állattartó szellemileg alkalmas-e háziállat
tartására, biztosítja e a házi kedvencnek a szükséges teret, valamit ami szintén
lényeges, van-e erre anyagi eszköze - sorolja Seres Zoltán. Szerintük ezzel a felelőtlen
állattartás terén jelentős eredményeket lehetne elérni.
- A megoldás másik része a szaporítók visszaszorítása – folytatja -  ugyanis az állatvédelmi gondok nagy része abból fakad, hogy több a megszületett állat, mint amire a felelős állattartók igényt tartanának. Egyszóval: túl sokan foglalkoznak szaporítással, túl sokan látnak ebben jó kereseti lehetőséget. A tenyésztők egy része bejelentés nélkül, egy családi ház hátsó sufnijában tartja
összezsúfolva a kutyákat, és sem a veszettség elleni oltást nem adatják be a kutyáknak,
sem a chipet nem ültetik be - ami ma már kötelező - mielőtt átadják új tulajdonosának a
négylábút.

Hogy mit tehetnek az állatvédők? "Tűzoltanak". Kimennek a kirakott kutyákért, gondoskodnak
róluk, s szerény eszközeikkel igyekeznek formálni a szemléletet. Nem eredménytelenül -
tegyük hozzá - Seres Zoltán szerint egyre többen vannak, akik ivartalanítják négylábú
kedvencüket, ennek köszönhetően az útszélére kitett kutyák száma is csökkenhet, de még
mindig nagyon messze állunk az ideálistól. Szükséges lenne egy, a valós helyzetre épülő kormányrendelet és annak tényleges betartatása.

Mi számít kedvtelésből tartott állatnak?

Kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat.

A 41/2010. (II.26.) sz. Kormányrendelet kutyákra vonatkozó főbb pontjai:
Általános rendelkezés:  
3. § (1) Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.
(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellék- letének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.
 
14. § (1) Az állatok számára a táplálékot (…) az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.
 (4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.

(5) Tilos
 a) ebet tartósan 10 m2 -nél kisebb területen,
 b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve,
 (6) Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.

(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.
(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.
(14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre.
 
17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
(3)Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)