Etológia
Viselkedésproblémák II.
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Kubinyi Enikő dr.  |  2011. szeptember 14.

Brit adatok szerint a kutyák 10%-ától válik meg a gazdájuk, főként viselkedési problémákra hivatkozva. A kapcsolat még így is jóval stabilabb a házasságokénál, ahol 50% a válási arány.


 A gondok ellenére - vagy talán éppen azért – a kutyák tehát figyelemreméltó hűséget váltanak ki gazdájukból, akik sokszor minden követ megmozgatnak azért, hogy kedvencük megszabaduljon rossz szokásaitól, és mellettük maradhasson. Az alábbiakban ehhez adunk rövid útmutatót, vagyis összefoglaljuk a viselkedésmódosítás alapjait.


Tanulás
A viselkedési problémák leggyakrabban azért alakulnak ki, mert a gazda cselekedetei, szokásai és az általa kialakított környezet helytelen viselkedésformákat erősítettek meg a kutyában. Ne feledjük el, hogy a kutya folyamatosan tanul, nem csak akkor, amikor "hivatalos" tanórán gyakorlatoztatják. Ha a viselkedése számára kellemes következményekkel jár, akkor a viselkedés gyakorisága nőni fog, függetlenül attól, hogy ez mennyire bosszantja a gazdát. Ha viszont kellemetlen és azonnali a következmény, a viselkedés ritkul. Egyszerűnek tűnik a mechanizmus, a baj csak az, hogy a gazda sokszor nem ismeri fel, mi jutalmazó és mi büntető hatású a kutyának. Gyakori például, hogy hiába csapkodja a gazda a ráugráló kutyát, a nemkívánt viselkedés egyre gyakoribbá válik, ahelyett, hogy ritkulna. Ilyenkor, a gazda szándékának ellenére, a büntetésnek szánt eszköz valójában jutalmazó hatású. Egy pofon ugyan távolról sem tűnik jutalomnak, de, egyrészt nem valószínű, hogy a kutya számára világossá teszi, mi lett volna a kívánt viselkedés ahelyett, amit tett, másrészt a kutyára irányuló figyelem - még akkor is, ha fájdalom kíséri -, pozitív, megerősítő ingert jelent sok kutya számára. Sokszor hatékonyabb büntetés, ha a gazda megvonja a kutyától a figyelmet addig, amíg "jól" nem viselkedik.
Ha rászántuk magunkat a viselkedési probléma korrigálására, akkor nem lesz elegendő a nemkívánatos viselkedés büntetése. A gazdának észre kell vennie és jutalmaznia a spontán előforduló kívánatos viselkedést is. Ahhoz, hogy ez hatékonyan menjen, a jutalomnak vagy büntetésnek azonnal követnie kell a viselkedést, máskülönben a kutyának esélye sincs arra, hogy rájöjjön, mit várnak tőle. Emellett el kell sajátítani a jutalmazás és büntetés alapvető módszereit. Jutalmazó hatású egy kellemes inger (jutalomfalat, dicséret), de a fenyegető büntetés elhagyása is (ha a kutya végre leül, a gazda nem mérgelődik tovább). Büntetni nem csak kellemetlen ingerrel, hanem egy jutalom megvonásával is lehet (például a kutya, ha ugrál, nem kapja meg az orra elé tartott falatot, csak akkor, ha leül).

JUTALOM (megnöveli a megelőző viselkedés gyakoriságát)    Kellemes inger követi a viselkedést (+)    Kellemetlen inger megvonása (-)
BÜNTETÉS (csökkenti a megelőző viselkedés gyakoriságát)    Kellemes inger megvonása (-)    Kellemetlen inger követi a viselkedést (+)

A viselkedési problémák kezeléséhez használt tanítási módszerek lényegének összefoglalása. A sikerhez nélkülözhetetlen, hogy a kutya tudja, mit, miért, hol és mikor tegyen.

A kutya viselkedésének kívánt irányba formálásához az egyik leghatékonyabb módszer a klikker tréning, amit ma már számos kutyaiskolában oktatnak. Az engedelmességi gyakorlatok is sok problémára megoldást nyújtanak, hiszen a vadat vagy biciklistákat űző kutya kezeléséhez elengedhetetlen a megbízható behívás, míg a vendégeket megtámadó kutya kontrollálásához hatékony, ha jól elsajátítja a "fekszik" utasítást.

Beavatkozás a hormonháztartásba

A háziállatoknál gyakori a hímek (csődörök, bikák) ivartalanítása, mert ezzel csökkenthető az agressziójuk. Okkal feltételezhető tehát, hogy a kutyáknál is hasonló a hatás, és valóban, van, amikor az ivartalanítás hatásos. De nem minden esetben – sok kan ivartalanítás után is verekedős marad. Szukáknál - az egészségügyi szempontokon túl - az álvemhességgel együtt járó fekvőhely-őrzés, puha játékok felhalmozása indokolhatja az ivartalanítást.

Fájdalomcsillapítás
Egyes viselkedésterapeuták szerint pácienseik egyharmadánál fájdalomérzet (diszplázia, ízületi gyulladás, krónikus fül-, fog-, ínygyulladás) váltja ki a viselkedési gondokat. Ha nem ismerik fel a valódi okokat, a kutyákat tévesen bélyegzik "dominánsnak", "akaratosnak". Éppen ezért előnyös, ha a viselkedésterapeuta állatorvosi képzettséggel is rendelkezik, és tudja, hogyan kezelhető az élettani probléma.

Táplálkozás

Kevés a tudományos kutatás arról, hogyan hat a táplálék a viselkedésre. Neves viselkedésterapeuták tapasztalata szerint azonban a két összetevőből álló diéta (pl. rizs és pulyka, birka és burgonya) szembeszökő hatással járhat néhány, kereskedelmi táphoz szokott kutya esetén, már pár nap alatt is. A nyers hús etetése világszerte terjed kedvező viselkedési és fiziológiai hatása miatt. Az ugyanakkor nem világos, hogy nem-e pusztán az adalékanyagok, színezékek, állományjavítók, stb. hiánya okozza-e a pozitív hatást.

Fizikai eszközök
A kutya viselkedését kontrollálni kívánó gazdának számtalan eszköz áll rendelkezésére, különösen a húzás megakadályozására.
A fojtónyakörv roncsolja a torok lágy szöveteit, sőt a nyakcsigolyákat is károsíthatja.
A szöges nyakörv ennél is nagyobb kárt okozhat, akár az előfordulhat, hogy egy tüske átszúrja a kutya légcsövét. Ezeknél jobb eszközöket fejlesztettek ki lovak és vadállatok kezeléséhez használatos eszközök alapján.
A pofaszíj (halti) például már több mint húsz éve kapható. A halti nagyon hatékonyan csökkenti a húzást, mivel a fej elfordítását a test is követi. Természetesen, a gazdának némi gyakorlatra is szüksége van, mielőtt éles helyzetben is beveti. A halti hátránya, hogy korlátozza a kutya szabad mozgását és kommunikációját, emellett sokan szájkosárnak nézik, és ezért megijednek a kutyától.
A húzás ellen kifejlesztett hámok kiküszöbölik a halti hátrányait, ugyanakkor, mivel lokális nyomást fejtenek ki bizonyos helyeken (például a hónaljban), horzsolásokat okozhatnak az érzékeny bőrön. A legújabb modelleken ezért a kutya mellkasára csatolható a póráz, ami a haltinál említett hatással jár, de kényelmetlenségek nélkül.
A szájkosár szintén roppant hasznos eszköz: óv a harapástól, attól, hogy a kutya sebesre nyalja magát, és a nem kívánt anyagok (pl. ürülék, szemét) felszedegetésétől. Ügyeljünk rá, hogy a sok időn át hordott szájkosárban liheghessen is a kutya.

Elektromos felszerelések

Svájcban, Dániában nem engedélyezik a használatukat, de az USA-ban és Nagy-Britanniában elterjedtek. Előnyük, hogy a kiképző abban a pillanatban büntetheti a kutyát, amikor az tévútra lép. Ha viszont a kutya túl fájdalmasnak érzékeli ingert, fóbia alakulhat ki benne, például attól a fától, amely mellett az áramütés érte. A túl kevéssé fájdalmas ingert viszont a kutya megszokja, és gond nélkül folytatja, amibe belekezdett. Segíthet, ha a kutyát megtanítanak egy hangot, ami megelőzi az elektromos ütést. Később elegendő csak ezt a hangot kiadni. Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a szaganyagokat (citronellát) kibocsátó nyakörvek hatékonyabbak az elektromosaknál.
Azt, hogy a terapeuta végül milyen eszközökhöz nyúl, sokszor a gazda igényei és képességei döntik el. Ha a kutyatartó a lehető leggyorsabban szeretné megoldani a problémát, vagy alkatilag nem képes bonyolult és hosszantartó terápiát követni, akkor megoldást hozhatnak ezek az eszközök. Mások viszont felismerik, hogy a kapcsolat alapvető megváltoztatására van szükség, és ennek érdekében hajlandók sok munka befektetésére is, elkerülve a fájdalmat okozó módszereket.

Feromonok
Az utóbbi évtizedben gyakran szó esik olyan molekulákról, amelyek meggyőző tanulmányok szerint csökkentik a kutyák szorongását, félelmét. A DAP (dog appeasing pheromone) szintetikusan előállított formája annak a vegyületnek, amit szoptatós szukák emlőinek faggyúmirigyei termelnek. Zárt helyen, lakásban tartott, szeparációs szorongást mutató kutyák esetén érdemes kipróbálni. Ma már nyakörves változata is kapható, szabadtéri használatra.

Környezetgazdagítás
Az állatjólét tudománya öt alapvető szükségletét ismeri el a fogságban tartott állatoknak: ne érje őket éhség, szomjúság, kényelmetlenség, félelmet kiváltó inger, és legyen lehetőségük a fajukra jellemző természetes viselkedésre. Kétség nem fér hozzá, hogy sok kutya rendszeresen találkozik számára félelmetes ingerrel, el van zárva fajtársaitól, és szorongást keltő magányban kénytelen tölteni napjait. Az állatkerti állatok életét gyakran környezetgazdagítással teszik érdekesebbé, változatosabbá és kevésbé kiszámíthatóvá. Ma már például bevett eljárás, hogy az állatok táplálékot kis adagokba elosztva kapják meg, és a megszerzésükért meg kell dolgozni.
Kutyák számára is készült jónéhány eszköz (kong, piramis). A gazda, mielőtt elmegy otthonról, megtömi a játékot táppal, és a kutya kellemes perceket szerez magának míg az összes tápot megszerzi, ahelyett, hogy a gazda távozása felett búslakodna.
Észak-Amerikában elterjedt megoldás a kutyanapközi is, bár Európában még szokatlan. Ilyenkor a munkaidő alatt a kutya fajtársaival lehet együtt, kellemes helyen, szakértő gondoskodás mellett.

Mit tehetünk örökletes problémák esetén?
Vannak olyan viselkedészavarok, amelyek kedvezőtlen környezetben az arra genetikai okokból hajlamos kutyáknál bukkannak fel (hiperaktivitás, túlzott félelem, kényszerbetegségek, stb.). Ahhoz, hogy a viselkedésterápia hatékony legyen ezekben az esetekben, olykor gyógyszeres támogatásra is szükség lehet. Állatorvos állapíthatja meg azt is, ha nincs remény a viselkedés javulására, például az ún. "rage" szindróma esetén, amikor a kutya minden előzmény nélkül, dühöngő agresszivitásba lendül. De ha nem áll szervi ok a viselkedészavar hátterében, a legtöbb esetben látványos javulás érhető el a fenti módszerek megfelelő és következetes alkalmazásával.


Forrás: Mugford, R. A. (2007) Behavioural disorders of dogs. In: The behavioural biology of dogs (ed. P. Jensen). CABI, London.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)