Terelés
Vitéz gulyás pulik nyomában I. rész
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Tari József  |  2013. december 15.

Vitéz gulyás pulik nyomában I. rész

Két vérből lesznek a legjobb kutyák.


A Kutya Szövetség XIII. évfolyam 1. szám 2010. január Murinai Angéla írása szerint „Nem a törzskönyv kell, csak egy jó kutya” a tereléshez. „A tiszta puli kapkod, szertelen. Kell hozzá a mudi nyugalma. ” Hallgatassék meg a másik fél is: a „tiszta puli”
„Nagy István volt gulyásszámadót nem nagyon kellett biztatni, hogy elbeszélje: Mindig puli volt a segítsége, mind a 30 nyáron át. Büszkén mutatja meg az itt közölt fényképet, melyen Vitéz nevű pulijával látható. Ez volt a legkedvesebb, legjobb kutyája. Még két éves sem volt és több, mint 600 marhát őrzött egyedül. Vitéz nem volt nagyobb 43 cm-nél, mégis ő volt az úr a gulya körül. Bizony nagyon respektálta a legszilajabb marha is – meséli.” (Kutya újság: Az ideális terelő puli – Dr. Bordács Imre 1967.)

Gulyás bölcső

Hogy a puli viselkedését megértsük, és el tudjuk helyezni a marha hajtás munkájában fontos ismernünk a bölcsőt, amiben született.
A magyar szürke marha ősi, honfoglalás előtti eredetű. A legősibb marha fajták egyike. Kezdetben három hasznáért tartották. Teje, húsa mellett igavonó erejét is használták. Rideg és szilaj. Szélsőséges extenzív körülmények között tartható. Istállós, zárt tartása többször kudarcba fulladt. Kevés tejet ad, és igavonó erejére sincs már szükség, ezért háttérbe szorult. Főleg a húsmarha ágazatban maradt fent az utókornak. Húsformái, izomzata inkább szolgálja a hajdani igavonó múltját, ezért az értékes húsrészeinek aránya kedvezőtlenebb, mint a modern húsfajtáké. Előnye, hogy egyrészt olcsó körülmények között tartható kevés ráfordítási költséggel, másrészt húsminősége verhetetlen. Egykoron keresett exportcikk volt Európában húsának íze és minősége miatt, akkor még Magyarországról lábon hajtották. Nem tűri az iparszerű tartást, zártan és intenzíven nem nevelhető. Egyszerűen szüksége van a legelőre és arra, hogy csapatban, gulyában éljen.
Télen is karámban tartják, mert az istállóban befülled. A gulya óvodát tart, ahol a borjakat nevelik és védik. Vezér tehenek vívják ki posztjukat és irányítják a gulya életét. Összetartó erejük a gulya szellem olyan erős, hogy ha valami miatt a gulyától elszakítanak egyet, akkor borját is otthagyja, tejét elapasztja, sőt képes ebbe belepusztulni. Mivel ősi és rideg, ezért nem ismeri el a gyengekezűséget. Ez vonatkozik a gulyán belüli rangsorra, a karámra, de az emberre és a hajtó pulira is. Mivel szilaj, meglehetősen nagy összetartó erővel, ezért rendszeresen próbálgatja a határokat. Ha gyengül a karám, ha nem elég éber az ember figyelme, vagy engedékenyebb a puli, akkor azonnal kiszúrja, és összefogva cselekszik. Nem elég például csak kezdetben bekapcsolni a villanypásztort, mint más fajtáknál, akiket ha egyszer megcsap, onnantól tartanak tőle. A szürke marha ezt nap, mint nap ellenőrzi. Ugyanígy az embernél és a pulinál.

Magyar stílusú támadva terelő

Az egyes terelő munkák stílusai között óriási különbségek vannak. Nagy létszámú szürke marha gulyát tartósan lehetetlenség szemmel verve, távolról lopakodóan, tekintettel vadászva hajtani. Azért nem, mert csak azt ismeri el, annak hajlandó engedelmeskedni, aki kivívta, bebizonyította a tekintélyét. A marha hajtó puli is csak így tudja érvényesíteni akaratát.
Ezért a terelő ösztön vizsgálata során nemcsak arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e késztetés, hajlandóság a puliban az állatok üldözésére, hajtására, hanem arra is, hogy terelése mennyire magyar.
A puli támadva terelő. A külföldi fajtáktól eltérően, - ahol alaphelyzetben gyűjtő típusú terelésnél a kutya jószágot az emberhez hajtja - a magyar terelő stílusnál a jószág után megy az ember, és maga mellől küldi a pulit.
A puli hangosan terel. Ugatásával is irányítja a jószágot. A mozgatásukat úgy végzi, hogy a gulyát kerek egy egésznek tekintve keríti futásával. A magyar stílusú terelésben is létezik gyűjtő munka, de nem keverendő a jellemzően gyűjtő stílusú tereléssel. A kerítő munka mellett alapvető elvárás egy pulitól az a késztetés is, hogy a gulyát egyben tartsa, ne engedjen abból kiválni egyedeket.
Mivel a puli magyar jószág mellett szelektálódott, és nemesedett, ezért munkájában, ha akaratához szükséges, akkor egy-egy csípéssel ad nyomatékot. Szükséges, mert a szürke marha viselkedése ezt megkívánja. Más nemzetek terelő kutyája, ha ezt megteszi, akkor fajtától idegen stílusúnak, túl agresszívnak minősítik.
Ha a puli nem a gulya egészét tekinti, hanem közülük kiválaszt egyet, és csak azt üldözi, akkor beszélünk egyelésről. Általában ez a gulyából kiváló egyedeknél bukik ki.
A puli intelligenciáját fejlesztette a fejlődése során, mert nem ugyanaz vált be különböző magyar állatfajok esetében. A juhoknál a közvetlen, testközeli munka, kontaktus marháknál a kutya halálát jelentette. A rideg és szilaj marha kivégzi azt a pulit, amelyik túlzottan belemegy a konfliktusba. Óvatlan, a vita hevébe túlságosan belemelegedő puli forró fejjel észre sem veszi, és amelyik marhával problémája van, az már bevitte a gulya közepébe. Ott aztán egy szempillantás alatt körbe kapják, felöklelik és megtapossák. A marha rúg a hátsó lábával, tapos a mellsőkkel, öklel a szarvával. A marha rúgása kétféle lehet, amit szintén illik tudni a hajtó pulinak. Leggyakrabban oldalra kaszáló rúgás, ami inkább elsodor, mint üt. Az akaratával győzedelmeskedő puli a kívánt irányba mozgó marha esetében sem lehet nyugodt, mert amíg a juhok ekkor már „beadják derekukat”, addig a marha sok esetben hátra szegett füllel és tekintettel azt nézi, hogy a túl közel merészkedő kutyába mikor tud belerúgni. Ekkor rúgása olyan, mint a lóé. Fara megemelkedik és a lábával hátra üt egyet. Ez a rúgásnem súlyos, ha eléri a pulit.
Ezért a marhákat hajtó puli munka közben távolságot tart. Néha nyomatékkal beszúrva belecsíp a fogával, és a visszaforduló marha orrába mar, míg a menekülőnek a lábszárába, vagy a farkát meghúzza. Szeme a lábakon, és ha valamelyik emelkedik, akkor lemarad, vagy a fejét lehúzza. Nem áll le túlzottan vitázni egy kiforduló jószággal, Nem követi, hogy meggyőzze, hanem megy tovább.
Magyarországon 2008 óta végez a Duna-Tisza Hagyományőrző Egyesület nemzetközileg elismert terelési képesség vizsgát szarvasmarhával.

Bikahecc vagy terelés

Aki azt gondolná, hogy marha hajtásnál nincs egyébről szó, mint bikaheccről, az téved. Marhák hergelésére és legyőzésére vannak erre eredendően kitenyésztett kutyafajták. Bátorságuk, vakmerőségük csodálatra méltó. Ebből eredő képességeiket a mai kor embere már használja civilizált módon.
Bikahecc esetében egy marha ellen küzd több kutya, míg marha hajtásnál egy puli áll szembe több marhával. De nem is ugyanaz a két dolog célja.
Marhahajtás során a puli nem fizikailag akar győzni, hanem rákényszeríteni az akaratát a gulyára. Ezért cselhez folyamodik, hogy a gulyát a kívánt irányba késztesse. Természetesen alkalmaz fizikai ráhatást is, hiszen nyomatékul a marha orrába csíp, vagy a farkát húzza, de nem azért, hogy leterítse, megölje. Azzal tökéletesen tisztában van, hogy fizikailag egyedül esélytelen több marha összefogott tonnányi erejével. Mégis akarata győzedelmeskedik, mert intelligensebb. A gulyát egy kerek egésznek tekinti, tehát nem egy marhát szemel ki bikaheccként közülük, hogy azt legyőzze, hanem a célja a gulya egészének mozgatása.
„Több szőr, mint csont!” Ez a megállapítás az első pillanatban meglepőnek tűnt, mert eltekintve az optikai csalódástól, már gyakran hallottunk a puli „torreádori tevékenységéről”.
Természetesen nem szabad őkelmét igazán egy hispániai, vértől csöpögő „népünnepély” hőseként elképzelnünk, ahogy azt a múlt időkben rajzolták meg. A pásztorkutya-család értékes tagjaként a magyar puszta végtelen magányában rendkívül hasznos szolgálatokat tesz. Akaratlanul is felmerül a gondolat, hogy a bikákkal való küzdelemhez erő szükséges. Erről szó sincs! A puli hiányzó erejét két rendkívül értékes tulajdonsága bőségesen kárpótolja: hallatlan bátorsága és hihetetlen ügyessége.
(Kutya újság: A bikán is uralkodó kutya: A puli - G. M. Umlauff, Hamburg ; Farkas Elek gyűjtését Hunyadi József fordította, lektorálta Dr. Abonyi Lajos 1967.)
Vitéz gulyások nyomdokán a következő részben napjainkhoz érünk, és azt vizsgáljuk mi a helyzet ma.

Folytatjuk…



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)