Kiképzés, kutyaiskola
A kiegyensúlyozott kutya kulcsa a helyes életmód biztosítása
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Vámosi-Nagy Nóra  |  2013. szeptember 12.

A kiegyensúlyozott kutya kulcsa a helyes életmód biztosítása

A hazánkban született Tükör módszer hármas tagolása komplex módon szemléli kutya és gazda együttélést.


A helyes szerepek kialakítása és a tanítás mellett a harmadik pont a megfelelő életmód biztosítása. De mit is jelent ez, milyen a helyes életmód egy kutya számára és mit okozhat, ha ezt nem tudjuk biztosítani?
Az életmód nagyon tág kategória, szinte mindent ide sorolhatunk, ami kutyánk életében jelen van az etetéstől, a sétákon át a képzésig. Mint minden élőlényben, a kutyában is energiák keringenek, melyek a létfenntartáshoz szükségesek. A vadállatoknak a táplálkozás, a terület jelölése, védése, a szociális közösségbe helyezkedés, a túlélésre törekvés folyamatos munkát ad. A kutya azonban abba a fura helyzetbe került, hogy a létfenntartásáról teljes mértékben az ember gondoskodik és a mára kialakult társállati szerepben korábbi feladatainak sem kell eleget tennie. Az energiák viszont adottak, és ha nincsenek lekötve egészségügyi problémákhoz és viselkedési gondokhoz vezetnek. Nem véletlen, hogy ma az állatorvosi rendelők tömve vannak páciensekkel és a kutyák egyre több emberi betegséget „vesznek át”.
A kutyákat időnként egészen mesterséges szerepekbe kényszerítjük. Iskolánkat már többször megkeresték olyan kérdéssel, hogy hogyan lehet a kutyát alomra szoktatni, mert nem akarják sétáltatni. Vagy épp csak télen nem viszik ki, mert sáros lesz. Ennél abszurdabb dolgot alig tudok elképzelni, bármilyen kutyáról legyen is szó.
Alapvetően három nagyobb szükségletet kell figyelembe vennünk. Az első, a fizikai lefárasztás. Ennek legegyszerűbb módja a séta. Egy lakásban tartott kutyát minimum naponta kétszer-háromszor le kell vinni sétálni, egy kerti kutyát elég lehet heti kétszer-háromszor. A séta lényege nem kizárólag a kis és nagy dolgok elvégzése a kutyának, ilyenkor találkozik a világ ingereivel, fajtársaival, ezért kell mindenképp a kerti kutyát is sétáltatni. A kert kellemes hely a kutyának, de nagyon ingerszegény környezet. Egy jól szocializált, jól nevelt kutyát el lehet engedni, aki így kedvére játszat fajtársaival, ez az egyik legjobb (és legkényelmesebb) módja a fizikai lefárasztásnak.
A mozgatás igénye nagyban függ a kutya fajtájától, habitusától. Egy agár, vagy vizsla típusú kutyát, de még egy beagle-t, retrievert is, rengeteget kell mozgatni, szinte elfáraszthatatlanok. Praktikus szándékosan ilyen céllal kutyabarátokat keresni, akivel lekötik egymás energiáit. Még jobb, ha a gazdi is szívesen mozog, fut, biciklizik, vagy görkorcsolyázik és magával viszi a kutyát, így közös akcióban vesznek részt, amit a gazda irányít. Rengeteg kutyás-sport közül is választhatunk, ezek többsége szakmai segítséget, és felszerelést igényel, de ezek már sok kutyaiskolán elérhetőek.
Ha komolyabb edzést szervezünk kutyánkkal, akkor tudakozódjunk állatorvosnál és kiképzőknél, hogy mely kutyákat mennyire lehet terhelni az adott korban, nehogy túlzásba essünk és az ízületek rovására menjen. Kerüljük például az aszfalton futtatást. A legjobb mozgatás az úsztatás. Ez nagyon egészséges mozgásforma a kutya számára is, és nyáron kifejezetten kellemes a hűsítő víz. Az már más kérdés, hogy Magyarországon ki hol találja meg ennek a módját (tudomásom szerint sehol nem lehet legálisan úsztatni).
A második fontos szempont a szellemi lefárasztás. Jó lenne, ha kutyánk nem csak arra használná briliáns agyát, hogy hogyan tud túljárni a gazda eszén és nem szót fogadni neki. Adjunk kutyának gondolkodtató feladatokat. Minden olyan tanítási mód, ahol nem használunk kényszert (nem pórázon húzzuk a kutyát és nem nyomjuk le a fenekét), hanem motivációval dolgozunk és hagyjuk a kutyát gondolkodni, remekül leköti a kutya szellemi energiáit. A legjobb módja a klikkerképzés, és azon belül is a formálásos tanítás, ahol a kutyának magának kell kitalálnia, hogy mi a feladat, egyfajta hideg-meleg játékként (a jó irányba mozdulás jutalmat jelent, a rossz irányba mozdulás semmit). Fantasztikus élmény, amiben a két lény közötti kommunikáció egészen magas szintre jut!
Internetes áruházakban már kapható Nina Ottosson svéd kutyaoktató játékai is, melyek lényege, hogy különböző fa vagy műanyag szerkezetekbe falatokat rakunk és a kutya csak úgy jut hozzá ezekhez, ha megfelelő irányba tol, vagy teker el valamit. A gazdi itt is jelen kell legyen, és megfigyelheti, hogy lesz a kutya egyre ügyesebb és gyorsabb, milyen a gondolkodása.
Mi magunk is kreálhatunk a kutya számára szellemi feladványokat. Kezdhetjük olyan egyszerűekkel, hogy ha felakad a pórázon egy fára, akkor nem tekerjük ki és nem mutatjuk meg rögtön a kiutat, hanem hagyjuk rájönni a megoldásra. De lehet összetettebb is, ahol kedvenc játékát rejtjük el úgy, hogy csak valamit megkerülve, átugorva, kúszva juthat el hozzá. A végeredmény mindig sikerélmény legyen!
A harmadik, leginkább elfelejtett szükséglet az ösztönök lekötése. Szelektálunk fajtákat egy adott célra évtizedeken át, majd nemhogy nem hagyjuk abban a dologban kiteljesedni őket, de még rossz néven is vesszük, ha retriever kutyánk minden vízbe és pocsolyába belegázol, vagy beagle kutyánk folyamatosan szimatol és minden szag végére jár.
Persze nem mindenki tud vadászatokra, vagy terelni járni és én se hagyhatom argentin dogjaimat, hogy az erdőben egy vaddisznó után eredjenek. De akkor keresni kell valami mást, amivel le tudjuk kötni az ösztönenergiákat. Ez megint csak fajtánként és egyedenként különböző, hogy egy kutyában milyen ösztönök és öröklött tulajdonságok dominálnak. Jó esetben már a fajta kiválasztása előtt tisztában voltunk ezekkel és tudatosan tudunk olyan programokat szervezni, ahol ezeket a kutya kiélheti.
A legalapvetőbb, hogy minden kutyát vigyünk el időnként erdőbe kirándulni, hiszen ez volt az őseik otthona. Figyeljük meg, ahogy kutyánk az erdőben megváltozik, érzékelése felerősödik, ősi múltja ott csillog a szemében.
Sok olyan kutyás sport és tevékenység létezik, ahol egyszerre tehetünk eleget a fizikai, szellemi és ösztönenergiák lekötésének. Terelésre egyre több helyen van már mód, de jellemzően a könnyű testfelépítésű terelő kutyák nagyon sikeresek szoktak lenni az agility-ben, a frizbiben és a flyball-ban. Vadászkutyánk pedig hálás lesz bármilyen apportírozós gyakorlatért, a vizivadászok az úsztatásért.  
Több fajtának léteznek olyan munkavizsgák, amelyek a tenyésztés miatt az ösztönöket, képességeket mérik. A vizsga céljától függetlenül az ezekre való felkészülést kutyánk bizonyára nagyon fogja élvezni. Ehhez hasonlókat mi magunk is kitalálhatunk.
A munkakutya sport elsősorban az arra alkalmas fajtáknak készült és magas elvárásokat támaszt a résztvevők felé. Nemrégiben jött létre a K99-es vizsgarendszer (www.K99vizsga.info), ahol négy ágazatban (nyomkövetés, engedelmes, őrző-védő, ügyességi) lehet kilenc szinten vizsgázni. Az alacsonyabb szinteken a hobbikutyások is bátran indulhatnak. A nyomkövetés és az őrző-védő munka a legjobb módja az ösztönök használatának. Minden kutyának a génjeiben van a zsákmány követése és megszerzése.
A nyomkövetést önállóan is taníthatjuk, ha találunk alkalmas területet. Sok szakmai anyag és videó található már az interneten.
Az őrző-védő munkához viszont mindenképp szakavatott segédre van szükségünk, akinek megvan minden felszerelése és tudása. Fontos megjegyezni, hogy ez nem vadítás, sőt, a helyes módszerekkel tanítva kifejezetten csökkenti az agresszióra való hajlamot. Terápiaként is ragyogóan működik bizonytalan kutyáknál. Tükör módszerrel dolgozó iskolánkon a legkülönbözőbb fajtákat láthatjuk őrző-védőzni, még az kis társasági kutyákat is!
És mindez miért fontos? Bizonyára mindenki ismeri azt az érzést, amikor egy hosszabb munka miatt napokon keresztül a számítógép mellett kell ülnünk, bent a szobában, a fejünk hasogat, a lábunk zsibbad, ingerültek vagyunk, stb. Egy ilyen alkalom után elmenni sportolni, vagy kirándulni a szabadba maga a felüdülés. Jól esik lemozgatni elgémberedett lábainkat, kiszellőztetni fejünket. Talán ehhez tudnám a leginkább hasonlítani az érzést. Vagy amikor betegség miatt az ágyhoz vagyunk kötve, nem találkozunk barátainkkal, nem végzünk semmi hasznos munkát, egy idő után ez őrjítő. Nos, a kutya hasonlóan éli ezt meg. Ha nincsenek lekötve az energiái, megpróbál magának ő feladatot találni, de azoknak mi nem fogunk örülni. Ilyenkor jön ugyanis a bútor-rágás, gödrök kaparása, szökés, és hasonló viselkedés problémák. Rosszabb esetben egészségügyi gondok is keletkeznek.
Kutyaiskolánkon van egy boxer, akinek komoly egészségügyi problémái vannak, nem tud rendesen üríteni, sokszor lebetegszik. Elkezdtek vele rendszeresen őrző-védőzni és a kutya sokkal jobban lett. Amikor egy időre abbahagyták, a kutya megint visszaesett. De több hasonló esetet is tudnék említeni, ahol a kutya életminőségét nagyban befolyásolta, amikor változtattak az életmódon.

Az is életmód kérdése, hogy milyen rendszer szerint él egy kutya. Egy bizonytalan, félős kutyának nagy segítséget nyújt, ha az élete kiszámíthatóvá válik. Ez segíti a következetes, érhető kommunikáció kialakulását is.
Az etetést illetően sok nézet létezik. A tápgyártó cégek hatalmas összegeket fektetnek abba, hogy meggyőzzenek minket arról, hogy termékük a lehető legjobb választás. Magam részéről nem hiszek abban, hogy egy granulátum – bárhogy készüljön is – lehet olyan egészséges és ízletes, mint a normál étel. Ugyanakkor kényelmi szempontok miatt magam is alapvetően táppal etetek. Hallottam már olyat, hogy egy kutyának méregtelenítő kúrát írtak fel, vagy épp egy speciális étrenddel gyógyítottak ki a lyme kórból.
Én csak annyit jegyeznék meg, hogy egy egészséges kutya jól eszik, és nem válogat. Az a kutya, amelyik nem hajlandó megenni több féle ételt, biztos, hogy túl van etetve, ami kimondottan káros a kutya számára. Ha még vadászniuk kéne, akkor a kutyák néha napokig nem ennének, mi viszont a boltban megvesszük a tápot és korlátlanul öntjük a kutya elé. A kutyának meg kell becsülnie a táplálékot, ha nem eszik elég jól, akkor ne kezdjük el tömni és egyre finomabb dolgokkal kényeztetni! Épp ellenkezőleg, ha nem eszik folyamatosan, vegyük el előle az ételt és csak órákkal később adjuk neki oda újra. Egészen addig, míg egyszer csak szívesen fogja fogadni.
Kutyánk életmódját úgy alakítsuk ki, hogy vegyük figyelembe a fentieket. Ha fizikailag, szellemileg és ösztöneit tekintve is lefárasztjuk kutyánkat, akkor egészségesebb, kiegyensúlyozottabb lesz.




nyitókép: archiv
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)