A kutyáról általában
Kutya-macska párbaj
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Kubinyi Enikő dr.  |  2013. szeptember 11.

Kutya-macska párbaj

A kutyák és macskák rajongótábora ugyan mutat némi átfedést, mégis sokan vannak, akik csak a maguk kedvencét magasztalják, és becsmérlik a másikét.


Lássuk, mi az igazság! A New Scientist című ismeretterjesztő magazin vidám összeállításában a tét nem kevesebb, mint az, hogy eldőljön: a kutya vagy a macska érdemli-e a kedvencek "Best in Show" címét. A mérlegre kizárólag megalapozott tudományos eredmények kerültek.  

1. Agyméret
A cicák agya átlagosan 25 grammos, a kutyáké 64. Ha figyelembe vesszük a méretbeli különbségeket, még mindig a kutyák kerekednek felül. Igenám, de a macskák agykérgében mintegy kétszer annyi az idegsejt (300 millió) mint a kutyákéban (160 millió), ez pedig sokkal nagyobb agyi kapacitást sejtet. Macska-kutya: 1-0

2. Háziasítás
Ez sima ügy: a kutya az első háziállatunk, övé a pont. Az, hogy pontosan milyen időpontban szerezte meg elsőségét, még kissé homályos: valahol 50 000 és16 000 év között lehet az igazság. A legfrissebb kutatási eredmények szerint a háziasítás helyszíne a Távol-Kelet, a mezőgazdaság bölcsője.
A macskák háziasítását, az egyiptomi hieroglifák alapján, nemrégiben még 3-4 000 évre becsülték, azóta azonban kiderült, hogy egérpusztítási tevékenységükre jóval korábban szükség volt. Egy 9500 éves ciprusi sír maradványai arra utalnak, hogy ekkoriban már nemcsak a magtárban, hanem a gazdák ölében is sokat tartózkodtak a macskák. Az eredmény azonban nem vitás: Macska-Kutya: 1-1.

3. Kötődés
Idegen, ismeretlen helyzetben a kutyák sok tekintetben úgy viselkednek a gazdájukkal, mint a kisgyerekek a gondozójukkal. Topál József és kollégái több mint egy évtizede elvégzett kísérletükben úgy találták, hogy amíg a gazda jelen van, a kutyák nyugodtak, és alaposan megvizsgálnak maguk körül mindent. De amint egyedül maradnak, elhatalmasodik rajtuk a szorongás, és más nem tudja megnyugtatni őket, csak a visszatérő gazda. A macskák legtöbbje viszont már az idegen helyzettől páni félelembe esik, a gazda jelenléte édesmindegy. Így macskákkal a kötődést vizsgáló tesztet nem sikerült elvégezni. Tudományos eredmény híján a versenyt az dönti el, hogy a kutya kétségtelenül társas lény, és már kölyökként csillapíthatatlan vonzalmat árul el az emberek iránt, a macska viszont eredendően magányos vadász, és szereti megőrizni a függetlenségét. Macska-Kutya: 1-2

4. Egyedszám
Pontos adatok nem ismertek, de a legnépesebb országok statisztikáit megvizsgálva úgy tűnik, a macskák száma nagyobb. Az USA-ban tartják a legtöbb kedvencet, macskából körülbelül 76 milliót, kutyából 61 milliót (más források szerint több). Olaszországban, ahol tilos a kutyák eutanáziája, körülbelül 9,4 millió macska és 7,6 millió kutya él. Kínában 53 millió a macskák száma, a kutyáké feleannyi. Érdekes, hogy Brazíliában épp fordított az arány: 12,5 millió macskára 30,1 millió kutya jut. Érdekes lenne megtudni, miért...
Természetesen sok a kóbor kutya és macska is minden országban, amihez az is hozzájárul, hogy az állattartók gyakran nem ivartalanítják kedvencüket. Az ivartalanított állatok aránya kultúránként eltérő, saját adataink szerint Németországban 43%, hasonlóan az USA-hoz, míg Magyarországon nem éri el a 20%-ot. A szomszédos Romániában végzett friss felmérés szerint az ottani gazdák sem szívesen ivartalanítják állataikat, amiben saját nemük is szerepet játszik. Hím állatokat a férfiak sokkal kevésbé ivartalanítanának, mint a nők, míg nőstény állatok esetén nincs meg ez a különbség...
A verseny állása: 2-2.

5. Nyelvi képességek
Mióta kiderült, hogy némely border collie igazi zseni a kutyák között, és akár 200 tárgy nevét megtanulja, a macskák jószerivel esélytelenek a pontszerzésben. A kutyák ráadásul nem csak a szavak jelentésének elsajátításában jeleskednek, hanem a különféle gesztusok követésében is, legyen az arckifejezés, mutatás, testtartás. A kutyák és macskák összehasonlítása mindennek ellenére nehézkes, mert motivációs problémával is szembesülünk: amíg a kutyák java része ég a vágytól, hogy gazdájával együttműködjön, és igyekszik kitalálni a gondolatait is, a macska inkább azon a véleményen van, hogy mindenkinek az a legjobb, ha őt hagyják békén szunyókálni. Macska-Kutya: 2-3.

6. Problémamegoldás
A kutyák agya harmadával kisebb, mint a farkasé, így évtizedeken át az volt az általános vélekedés, hogy a kutya a háziasítás során elbutult. A fogságban tartott farkasok ugyanis páratlan problémamegoldó képességről tesznek tanúságot, ha szökésről vagy élelemszerzésről van szó. Topál József és kollégái vizsgálata alapján kiderült azonban, hogy a kutyák között is nagy a változatosság e tekintetben. Főként azok állnak tehetetlenül a nehézségek előtt, akiket a gazdájuk lakásban tart, és kiemelkedően sokat foglalkozik velük. Ezek a kutyák ugyanis ahhoz szoktak, hogy legmegfelelőbb stratégia a gazda döntésének kivárása, majd az együttműködés. Tanácstalanságukban sokat nézegetnek a gazdára, böködik őt, szűkölnek, ugatnak. A kerti kutyák azonban, akik jóval kevesebbet lehetnek a gazdájukkal, bátran nekivágnak az önálló feladatmegoldásnak.
További érv a kutyák mellett, hogy nincs bámulatosabb együttműködés, mint a vak és a vakvezető kutya közötti. Ha a kutya nem tudja, melyik irányba haladjanak, a gazda dönt. Ha akadály kerül eléjük, akkor a kutyáé a döntés: megáll, kerül, továbblép. A macska lehet bármilyen agyafúrt, ezt aligha csinálja a kutya után.
Macska-kutya: 2-4.

7. Hangadás
A macskák hangrepertoárja viszonylag korlátozott, de az egyedek között változatos, így sokszor csak a gazda érti, mit óhajt a kedvence. A kutyák ellenben nagyon sokféle hangadásra képesek attól függően, hogy épp milyen helyzetben vannak. Még az is, akinek soha nem volt kutyája, képes kitalálni egyetlen hangvisszajátszás alapján, hogy a hangot adó kutya egy idegen embert ugatott meg vagy labdát kért. A kutyák tehát akár pontszerzők is lehetnének, ha a tavalyi évben egy angol kutatónő fel nem fedezi, hogy némely macska rendkívül hatékonyan képes manipulálni reggeli nyávogásával a gazdáját. Egy ártatlan dorombolásba ágyazott, magas frekvenciájú miaú minden elhivatott macskagazdát arra késztet, hogy ágyából felkelve megetesse kedvencét. A "sürgető dorombolásnak" elnevezett hangadás ugyanolyan jellegű, mint a csecsemősírás, és hasonló gondozási viselkedést vált ki a gazdából. Ilyen kifinomult trükköt a kutyák nem dolgoztak ki, így a macskáké a pont. Macska-Kutya: 3-4.

8. Képezhetőség
Ezen a fordulón nincs mit vitatkozni, hiszen a különböző feladatokra kiképzett kutyák és a teljesen képzetlen macskák milliói kétségtelenné teszik, hogy a kutyáké a pont. De két elmélet azért még idekívánkozik. Az elmúlt években derült ki, hogy a kutyák épp annyira fogékonyak különböző pedagógiai kulcsokra (szemkontaktus, gesztusok, figyelemfelhívó hangok), mint a gyerekek, és ez nagyban hozzájárul képezhetőségükhöz. Játékosságuk pedig a szociális szabályok elsajátításában segít, a játék során tanulják meg, mit szabad és mit nem. Macska-Kutya: 3-5.

9. Érzékelés
Bármilyen meglepő, egy átlagos macska orra kifinomultabb, mint a kutyáké, mivel 200 millió szaglósejttel rendelkezik, ezzel pedig lepipálja a kutyák java részét (nem mindet: a vérebeknek például 300 millió receptora van). Látás tekintetében is a macskák viszik el a pálmát: hatszor jobban látnak a sötétben, mint az emberek, míg a kutyák csak ötször. Ezek után a halláson már meg se lepődünk: a macskák füle a 45 és 64 000 Hz közötti tartományban érzékeny, míg a kutyáké 67 és 45 000 Hz között. Macska-Kutya: 4-5.

10. Ökológiai lábnyom
A divatos kifejezés azt takarja, hogy mekkora földre van szükség egy élőlény fenntartásához, és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Azt gondolnánk, hogy a méret a lényeg, pedig az energiafelhasználás is szerepet játszik a lábnyom méretében: egy csivava 0,28 hektárt igényel évente, egy ugyanakkora macska viszont csak 0,15-öt. Egy középtermetű kutya fenntartása pedig majdnem egy hektárnyi földet igényel. Hiába vesszük lajstromba a macskák által elkapott énekesmadarakat: kutatási adatok szerint a kutyák is felelősek a biodiverzitás csökkenésében. Még a pórázon sétáltatott kutyák is 35%-kal csökkentik egy területen az előforduló madárfajok számát. Macska-Kutya: 5-5.

11. Hasznosság
Egy kutyás lapban nem sorolom fel, mi mindenre jó a kutya. A macska viszont csak annak hasznos, akit máskülönben ellepnének a rágcsálók. Illetve, van még egy előnye: simogatása csökkenti a stresszt. De így van ez a kutyákkal is. Sőt, a kutyatartás más egészségügyi következményekkel is jár: a sétáltatás rendszeres edzést nyújt, és lehetőséget ad arra, hogy találkozzunk más kutyatartókkal. Ez pedig remekül karbantartja az immunrendszert.
Macska-Kutya: 5-6.

A mérleg nyelve tehát a kutya oldalára billent a tudományos adatok súlya alatt. A lista persze önkényes. Van, aki szerint az "akrobatikus ügyesség" műsorszám bevezetése máris döntetlenre hozta volna ki az eredményt...

Végül essék néhány szó a kutya- és macskatartás árnyoldalairól is. A legfrissebb adatok szerint a kedvencek miatt évente közel 87 000 -szer esnek el gazdáik, és az esetek harmadában meg is sérülnek (csontjukat törik, zúzódásokat szereznek...). A kutyák 7,5-szer annyi esést okoznak, mint a macskák, és kétszer olyan gyakran sérülnek meg nők, mint férfiak. A kutyatartók harmada egyszerűen átesett a kutyáján, közel harmadát pedig meglökte vagy pórázon vonszolta kedvence. Sokan pedig a szanaszét szórt játékokban botlottak meg. És mit tehetünk mindez ellen? Tartsunk rendet, és neveljük meg az állatainkat – javasolják a tanulmány szerzői.

Dr. Kubinyi Enikő
kubinyi.eniko@kutya.hu

Forrás:
Kate Douglas (2009) Dogs vs cats: The great pet showdown. New Scientist, 2738.
Stevens, J. A. és mtsai. 2010. Journal of Safety Research, 41:69-73.
Cocia, R. I., Rusu, A. S. 2010. Anthrozoös, 23:185-191.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)