Társunk a kutya
Játszunk a kutyánkkal!
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Vámosi-Nagy Nóra  |  2013. szeptember 20.

Játszunk a kutyánkkal!

A játék a felkészülést jelenti az életre, a felnőtt korra. Nem véletlen, hogy a kislányok babáznak, vásárlósat és főzőset játszanak, míg a kisfiúk matchboxoznak, legóznak és várakat építenek.


A farkasok a kölyökkori játék során tanulnak meg szinte mindent, amire később szükségük lehet az életben: így tanulnak meg verekedni, megvédeni magukat, próbálgatják erejüket, ismerkednek társaikkal, a szociális szokásokkal, szabályokkal és így készülnek a vadászatra, a zsákmányszerzésre.
 
Etológusok szerint a kutya „örök gyerek” státuszban van mellettünk, mivel nem kell gondoskodnia magáról, azt mi megtesszük helyette. Emiatt egész élete során szívesen játszik.

Mi a célunk a játékkal?

A közös játék során a kutya és ember kapcsolata szorosabbá válik, megtanulják egymás jelzéseit, az együttműködés formáit. Ha a játékokat kellően irányítjuk, már ebben a formában felállíthatjuk a rangsort a családban, és némely szabályokat is bevezethetünk, pl. „elég, ha azt mondom”. Játék közben adhatunk feladványokat kutyánknak, akinek így fejlődik a problémamegoldó és tanulási képessége, mozgáskoordinációja és tapasztalatokat gyűjt a világról. Az energia levezetés és közös időtöltés egyik legjobb módja. A játékkal leköthetjük kutyánk figyelmét, így nő a koncentrációja és remekül használható félelmek oldására, hangulatfokozásra, motiválásra is.  A játék lehet sokféle: kergetőzés, birkózás, elbújás, „becserkészés”, labdázás, stb. A játékot bármikor kezdeményezhetjük, vagy befejezhetjük, fontos, hogy a játék szabályait mi hozzuk, mi irányítsunk. Ha a kutya bedurvul, állítsuk le a játékot és ezzel jelezzük számára: „így nem játszunk.”

Hogyan játsszunk tárggyal?

Ragadózó ősök lévén a kutyáknak alapvetően erős zsákmányszerző ösztöne kéne legyen, azonban ez ma már nincs mindig így. Sok kutyát látszólag egyáltalán nem érdekel semmilyen tárgy. Minden kutyánál lehet fejleszteni a zsákmányösztönt és érdemes is, egyrészt mert ez az egyik legpraktikusabb módja a közös játéknak, másrészt mert jót tesz a kutyának, kinyílik, felpörög tőle.

A ronggyal, labdával szemben érdektelen kutyánál általában elég fárasztó elérni, hogy figyeljen a játékra, sőt, szeresse azt. Erre jobb, ha mi is előre felkészülünk, mert eleinte sok energiánkba kerül majd egyetlen pozitív reakció a kutya részéről.
Alapozzunk az egyik, az „irígy kutya” kifejezésre, azaz használjuk ki, hogy ami másnak kell, azt a kutyák is inkább akarják maguknak. Tehát a játékot mindig el akarjuk lopni és nagyon örülünk neki, még ha ő nem is foglalkozik vele. Aztán elejtjük és félve próbáljuk meg újra visszaszerezni. Ha kutyánk egyszer felkapja előlünk, szájába veszi a játékot, hagyjuk, hogy kiélvezze, ne akarjuk rögtön húzni-vonni, eljön az is.

A játékot sose toljuk a kutya szájába, sőt, mindig elfele mozgassuk. Az emberek hajlamosak gyakran magasra emelni a tárgyat, de a kutya számára izgalmasabb a földön, vagy az ő fejmagasságában mozgó „zsákmány”. Figyeljünk oda, hogy a kutyának legyen elég sikerélménye.  A játékot úgy fejezzük be, hogy a kutyát még érdekelje a tárgy és mi ellopjuk előle. Ne várjuk meg, míg megunja, ne hagyjuk nála sokáig, így csak érdektelenné válik.

Amennyiben kutyánk a másik véglethez tartozik, azaz zsákmányos, apportos, imád labdázni, megszerezni, birtokolni, akkor a cél, hogy a játéknak mi is részesei legyünk. Nincs labdázás gazda nélkül. A játékhoz kötődő pozitív élményt kössük össze a gazdival való együttes játék élményével. Az ilyen kutyáknak ugyebár a labda eldobása egy megerősítés, azaz sose dobjuk el neki akkor, ha követelőzik, ugat, vagy egyéb nem kívánatos viselkedést produkál. Időnként érdemes egy-egy feladatot kérni a kutyától előtte.

A helyes játékhoz elsőként az „ereszd” és a „hozd” vezényszavakat tanítsuk meg a kutyának. Ehhez használjunk egy másik labdát, vagy jutalomfalatot, amit a behozottért adunk cserébe. Amíg ez nincs meg, ne kergessük a kutyát labdával a szájában, ne mozogjunk felé, mindig hátrafelé menjünk és ne ugorjunk rá hirtelen, ha a közelünkbe jön, mert így egyre kevésbé lesz kedve odaadni nekünk zsákmányát. Ha ez már megy, akkor érdemes egyfajta kontrollt rakni a dologba, mert nem szeretnénk, ha  kutyánk egy labda miatt átrohanna az úttesten. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a kutya nem veheti el mindig a labdát, csak ha engedélyt kap rá. Fokozatosan építsük fel, először a kezünkben tartva a labdát, aztán akár a földre téve.

Más kutyák közelében óvatosan labdázzunk, nehogy kedvencünk bevédje zsákmányát, vagy a másik akarja erőszakkal elvenni és verekedés legyen a dologból.
 
Milyen játéktárgyat válasszunk?

Minden kutyának van kedvenc játéka. A mindent megrágó egyedeknek minél inkább szilárd játék kell, pl. tömör gumilabda. Az érzékenyebbeknek puhább, mondjuk plüss játék. Én javaslom a zsinóros, vagy hosszúkásabb játékot, mert azt egyszerre foghatjuk a kutyával és könnyebb mozgatni.

Mindig nézzük meg, hogy miből készül az adott játék, nehogy veszélyes legyen a kutya számára, ha lenyeli, vagy megrágja.

Játékok eszköz nélkül

Nagyon fontosnak tartom, hogy minden gazda tudjon a kutyájával játszani, minden segédeszköz nélkül. Aki ezt nem tudja kivitelezni, ott valami hiányzik a kutya-gazda kapcsolatból. Nem jó, ha a kutya úgy éli meg, hogy a gazdával csak munka van, és játszani csak más kutyákkal lehet.

Sokszor a helyzet is úgy hozza, hogy nincs nálunk a kedvenc játék a kellő pillanatban, vagy van, ahol nem lehet használni. Ha tárgy nélkül játszunk, akkor mi magunk vagyunk a motiváció és a megerősítés a kutya számára, a mi mozgásunk, a mi figyelmünk, reakciónk.

És hogy mindez hogyan működik? Nézzük meg a kutyákat, hogy ők hogy játszanak, milyen test és hangjeleket használnak és lessük el tőlük. Nem kell persze négykézlábra ereszkedni és ugatni, de azt hiszem minden valamire való gazda tudja, hogy a kutyáknál mi a játékra hívás jele: egy toppantás kíséretében kutya első fele a földhöz közelít, míg a fenék fent marad. Hasonló toppantást mi magunk is kivitelezhetünk. Aztán eldönthetjük, hogy menekülünk, vagy kergetünk. Persze ha kutyánkkal még sose játszottunk így, lehet, hogy kell egy kis idő, mire kialakul a közös nevező. Használjunk más mozgásokat is, pl. „cserkésszük be” a kutyát, vagy birkózzunk vele.

Sok kutya hajlamos ilyenkor teljesen passzívan viselkedni és másra figyelni. Ez két dolognak lehet a jele, vagy nem érti, hogy mi történik és zavarában pótcselekvést választ, vagy nem hajlandó belemenni velünk a játékba. Ez utóbbi nem jó jel, egyfajta dominancia jelzés lehet, ne fogadjuk el, piszkáljuk kicsit a kutyát, húzzuk meg a fülét, felváltva kapjuk fel némelyik mellső lábát, míg el nem kezd velünk kommunikálni, játszani. Akár finoman fel is boríthatjuk, belemehetünk birkózásba is. Közben mindig figyeljük a kutya jeleit. Ha kutyánk érzékeny és megijedne egy mozdulattól, vagy hangtól, akkor hagyjuk abba a játékot és nyugtassuk meg a kutyát, legközelebb finomabban közelítsünk.


Készségfejlesztő, gondolkodtató játékok

Ma már a boltokban is sokféle interaktív kutya játékot lehet kapni. Vannak könnyebbek, ahol csak ki kell nyalni, bökdösni a falatot a játékból és vannak bonyolultabbak, amiket csak a gazdival együtt lehet játszani és rá kell jönni a megoldására. Ez utóbbiba tartoznak a svéd Nina Ottosson fa és műanyag játékok, amiket én nagyon szeretek és ajánlom őket mindenkinek!

De természetesen némi kreativitással mi magunk is adhatunk okot a gondolkodásra kutyánknak. Például ha legközelebb pórázon sétálunk és kutyánk fennakad egy oszlopnál, vagy fánál, ne akarjuk helyette megoldani a dolgot. Álljunk meg ahol voltunk és hívjunk magunk felé. Előbb-utóbb rá fog jönni, hogy meg kell kerülni azt a tárgyat, ahova felakadt. Ha túlságosan frusztrálná a feladat, vagy megállna egyhelyben, kicsit segíthetünk neki egyik kezünkkel a helyes irányba mutatva, csalogatva. A sikeres megoldásokat mindig nagy játékkal, elégedettséggel, vagy jutalomfalattal díjazzuk.
 
Az egyik legegyszerűbb játék, ha kutyánknak dobáljuk a falatot és ő megtanulja  a levegőben elkapni. Míg ez sikerül, lesz pár mókás pillanatunk. Egyes kutyáknak elég erre 10-15 falat, másoknak akár fél órán keresztül kell dobálni, mire összeáll a kép. Ezzel jól tudjuk fejleszteni a kutya koordinációját, az időzítését.

Ennek egy másik formája, ami a „keresd” szó és a mutogatás értelmezésének tanítása is egyben, ha magas fűbe dobálunk egy-egy falatot, aztán rámutatunk és bíztatjuk a kutyát a keresésre. Idővel a feladvány lehet egyre nehezebb, pl. eltakarjuk a kutya szemét, vagy akár a kutyát egy másik helyiségben hagyva a játékot, vagy kaját elrejtjük és ő keresse meg. A mutogatás azért fontos, hogy a kutya megtanuljon figyelni a kézjelünkre és ne a kezünkben keresse a megoldást, hanem a mutatott irányba mozduljon, hiszen ott mindig jutalom várja.

Aztán mi magunk is elbújhatunk így a lakásban vagy kertben, ami nagyon jó előkészítése annak, amikor a séta során is el-el tűnünk. Ezzel a kutya megtanulja, hogy a gazdára mindig figyelnie kell, különben ott maradhat valahol egyedül (ezt ingerszegény környezetben kell elkezdeni, eleinte némi segítséggel, azaz egy-egy hívással).

Az önálló problémamegoldó képességét is fejleszthetjük, állítsuk különböző kihívások elé. A séta során különböző alakú tárgyak alatt és rajta vigyük, vagy ugrassuk át a kutyát (pl. pad, szobor, tűzrakó, farönk, kishíd, stb.). Sok kutya fél egy-egy tárgyra felmenni, vagy alatta átkúszni. Ne erőltessük, de ne is nagyon segítsük. Ha viszont sikerül neki, nagy dicséret. Vagy a kedvenc játékát, tegyük egy doboz alá, ahonnan ki kell vegye, stb. Ezzel nő az önbizalma, szokja a szokatlan helyzeteket és önállóan is tud boldogulni, ha szükség van rá.

A lényeg, hogy legyünk kreatívak és játsszunk sokat a kutyánkkal!!!



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)