Nem FCI besorolású fajták
Itt gyűjtöttük össze azon kutyafajtákat, amelyek nem rendelkeznek FCI besorolással
Az AMERICAN PIT BULL TERRIER - vagy lánykori nevén: a PIT BULL
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2013. szeptember 21.

Az AMERICAN PIT BULL TERRIER - vagy lánykori nevén: a  PIT BULL

A kutyafajta, a dilema, a konfliktus és a megoldás lehetőségei.



Egyetlen kutyafajta körül sem oszlanak meg a tévhitek, vélemények, vélt- és valós konfliktusok állásfoglalásai annyira mint a PIT BULL néven közismert kutyák körül.
Legendába illő balesetek, jogi perek, véres drámák és ezek ellenkezőjét bizonyítani hívatott mosolygós kisgyerekkel együtt készült fotók, az erőt szimbolizálandó teljesítményekről szóló dicshimnuszok, látványos kutyasport eredmények.
Valamit ennek kutyafajtának a létezéséért küzdők erőfeszítései, eredményei, de ezek mellett trükjei, csínytevései, baklövései és nem utolsó sorban korrupció és pénz.
Mind ezek összessége már szinte legenda értékkel övezi a PIT BULL elnevezés mögött lévő kutyákat.


A fajta története
Ennek a kutyafajtának az eredete, kialakulása az XVIII. századi Amerikai Egyesült Államokban keresendő. Mert ez időben az ott élő Angol és Ír telepesek próbálkoztak az eredeti 'ó-angol buldog' és egyébb, főként különféle terrier fajták keresztezésével. Mégpedig azért, mert a céljuk az volt, hogy sikerüljön egy olyan kutya fajtát kitenyészteni amelyik a kor népszerű 'patkányfogó' versengésein a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb. Ami azt jelentette, hogy a néha nem kis pénzösszegért zajló fogadásokon az a kutya nyert, amelyik egy adott számú patkányt a legrövidebb idő alatt tudta megölni.
A XVIII. század végére ezek a kutyák igen népszerűvé és elterjedtté váltak Amerikában.
E mellett a XIX. század első felében más elgondolások is nagy hatással voltak ezeknek a kutyatenyésztőknek és kutyatulajdonosoknak egy bizonyos rétegére. Ugyan is 1835- ben Angliában a parlament betiltotta a kutya-kutya elleni viadalokat. Amelyek korábban Nagy-Britannia egyes részein, az egyszerű fizikai munkások körében természetes és nagy népszerűségnek örvendő szabadidő tevékenység volt és szerencsés esetben egyedülálló pénzösszeghez juttathatta az egyébként rendkívül szegény embereket. Természetesen, ahogy ezt a piacgazdaság elmélete és gyakorlata diktálja, ez a tevékenység egy meglehetősen fejlett kutyaviadal iparágat termelt ki és jellemzően, - a jellegéből adódóan, - a köré épülő és a háttérben működő bűnözéssel, korrupcióval és számtalan jogellenes összefonódásokkal együtt. Amit tiltottak Nagy-Britanniában és Európában, ugyan ebben az időszakban nem tiltottak a tengerentúlon. A szabadság és a korlátlan lehetőségek hazájában, akkor még mindenhol szabad volt pénzfogadásos kutyaviadalokat szervezni, - ehhez pedig alkalmas kutyák kellettek.
1898 -ban, amikor Mr. C. B. Bennett Amerikában megalakította az United Kennel Clubot (UKC) a Pit Bull az első fajták egyike volt amelyiknek regisztrálását, a törzskönyvek vezetését elkezdték, valamint elkészítették a standardleírását. Ezzel hivatalosan is megszületett egy új kutyafajta: American Pit Bull Terrier-  vagy népszerű, rövidített nevén, az APBT. A korabeli iratok szerint az első UKC bejegyzést a Bennett´s Ring nevű kann kutya kapta. Az UKC, a fajtastandard kidolgozása mellett egy másik történelminek mondható és utólag szomorúnak nevezhető tényt is magának mondhat: a 'kutyaviadal' szabályzatát írásba rögzítette.
A nem sokkal később, 1909-ben, Mr. Guy McCord, a korabeli USA leglelkesebb és legrangosabb American Pit Bull Terrier tenyésztője vezetésével megalakult az UKC konkurenciája, az American Dog Breeder's Association (ADBA). Az ABDA nem titkolt célja volt, hogy fő bázisa legyen a American Pit Bull Terrier tenyésztőknek és ezzel az általa elképzelt tenyésztési célokat, vagy manipulációkat és a populáció ellenőrzését a saját kezébe vegye át, majd lehetőség szerint tartsa is meg. Közben eltelt egy fél évszázad és változtak az embereknek a kutyához való viszonyuk és igényeik. Az 1950-es évektől kezdődően a többi kutyafajta tenyésztési bejegyzése ADBA szervezetébe az American Pit Bull Terrier  kutyákról terjedő kétes és negatív hírnévnek köszönhetően rohamosan csökkent. A szervezet erre úgy reagált, hogy minden törekvését arra öszpontosította, hogy az American Pit Bull Terrier legyen "Az Amerikai Nemzet Kutyafajtája". A szervezet azonban a nacionalista kutyás törekvések ellenére sem tudta megőrizni népszerűségét és a megszűnéstől csak az tudta megmenteni, hogy 1973-ban Mr. Ralph Greenwood (a 'sportos' de 'nem harci kutya' tenyészvonal jelentős képviselője) és családja megvásárolta az ADBA-t. Később a család sokat tett azért hogy ez a kutyafajta is bekerüljön a kutyakiállítások show világába és szintén a nevükhöz fűződik a 'súlyhúzó' és a kutyák különféle erőpróbákon való összehasonlításos versenyeknek a - "Weight Pulling" - kialakítása. Ez a kutyaviadaloktól némileg konszolidáltabb, a jelen korhoz igazodni próbáló, magát kutyás sportnak nevező vetélkedő Nyugat-Európa több országában - mivel bizonyítottan káros az állatok egészségére, több pontban megszegi az egyes országok állatvédelmi törvényeit és nem járul hozzá az úgynevezett 'harci kutyák' iránti előítéletek csökkentéséhez - már ugyan úgy tiltott, mint a fajtát máig megbélyegző kutyaviadalok. Természetes azonban, hogy a Kelet-európai jogi kiskapuk és jogi rendezetlenség, valamint a kutyatartó embereknek a téma iránti affinitása okán a Pit Bull kutyáknak ezekkel a tevékenységekkel történő foglalkoztatása néhány országban jelenleg virágkorát éli.
Mr. Hank Greenwood (Ralph fia) átdolgozta a korábbi fajtastandarot, ezért az ADBA által regisztrált és felügyelete alatt tenyésztett kutyák a mai napig némileg eltérnek az UKC szervezethez tartozó tenyészetekből kikerülő kutyáktól.
Az American Pit Bull Terrier történtében még egy harmadik amerikai szervezetnek is szerepe volt. Ugyan is az Amerikan Kennel Club (AKC) szintén profitálni akart az egyre népszerűbb és egyre nagyobb létszámú állományban élő kutyákból. Elősször egy viszonylag hosszan tartó veszekedést és jogi vitát úgy próbáltak lezárni, hogy ezeknek a kutyának egy új fajta nevet találtak ki : 'Yankee Terrier'.
A korabeli amerikai Pit Bull tenyésztők egyébként nem sokra értékelték az AKC által elismert kutyákat, mivel attól tartottak, hogy - hasonlóan más munkakutya fajtákhoz - a szervezet túl nagy hangsúlyt fektet majd a kutyák kiállítási megjelenésére, ami által a fajta el fogja veszíteni a 'haci kutya' jellegét. A magukat tradicionálisnak mondó tenyésztői csoport pedig igyekezett továbbra is ragaszkodni ahoz, hogy ezeknek a kutyáknak "ellenállhatatlan, a végkimerülésig tartó harci akarattal kell rendelkezniük, súlyos testi sérülés esetén is". Azonban elfelejtkeztek arról, hogy ez a tulajdonság és karakter nem biztos, hogy nagy megértést és szimpátiát vált ki a szélesebb társadalmi rétegekben.
Ezzel szemben az AKC hosszú távra gondolkodó vezetői célirányosan elszakadni akartak a Pit Bull jellegű kutyák meglehetősen árnyékos és előítéletekre okot adó múltjától. Igyekeztek megőrizni ezeknek a kutyáknak a nem kevés pozitív tulajdonságát és egy erős fizikumú, nagyon jó munkabíró képességű, de a kutyaviadalok árnyékától teljesen elszakadt, társállatként is helytálló kutyafajtát teremteni.
Időközben a szigetországban maradt ős-egyedekből az  Angol tenyésztők is megteremtették a maguk konszolidáltabb Pit Bull változatát, Staffordshire Bull Terrie néven. A történelmi tényhez tartozik, hogy a megbízott tenyésztői szervezet, a "The Staffordshire Bull Terrie Club" első elnöke az a Mr. Joe Mallen volt, aki az illegális kutyaviadalok központi szervező figurája, egyben a harci kutyák korabeli szakértőjeként vívott ki magának hírhedt érdemeket. Ennek ellenére, vagy éppen ezért, a fajtát a kutyatenyésztés őshazájának tekintélyes és nagy befolyással bíró szervezete a 'The Kennel Club', már 1935-ben elismerte és 1936-ban, - a korabeli színész sztár és ezeknek a kutyáknak nagy szerelmese, Tom Walls befolyásának hatására - a kiállítási ringekbe is engedélyezte.


Az elnevezés története
A laikus közvélemény, a fajta rajongó tábora és nem utolsó sorban ellenzői, rosszakarói így nevezik: Pit Bull. Nem ritkán egybe írva: Pitbull, esetlegesen a jogi útvesztőkben Pit Bull Terrier néven. De európa szinte egész területén, bármilyen nyelven csak annyit kell mondani: A HARCI KUTYA - az esetek túlnyomó részében mindenki ugyan arra a kutyatípusra gondol, - a PIT BULL-ra.
Hivatalosnak mondható nevén, ez a híres-hírhedt kutyafajta: American Pit Bull Terrier.
A kutyaviadalok megrendezésének színhelyéül szolgáló, 5 x 5 méteres területű, palánkkal körülvett aréna angol elnevezése a "Pit". A kutyaviadalok őskorában nem kutyák harcoltak kutyák ellen, ha nem kutya - medve ellen, vagy kutya - bika, - vagy is "Bull" - ellen. Innen származik azoknak a hősként ünnepelt kutyáknak az elnevezése, amelyek a "Pit"-ben, legyőzték a "Bull"-t, tehát ők voltak az igazi, eredetinek számító Pit Bull-ok. Egyébként hasonló okokra vagy a vágóhidakon a bikák terelésében szerzett érdemekre visszavezethetően több kutyafajta elnevezéséből visszaköszön a 'Bull' szó: Bull Terrier, Bulldog, Bullmastif.
Az UKC megalakulásakor hangsúlyt helyeztek arra, hogy ha már egy szervezet elkezd kutyafajtákkal hivatalosan foglalkozni, akkor legyenek, az akkoriban közismert és népszerű fajták mellett, igazi 'amerikai' kutyafajták is. Ezért a korábbi évtizedekből fennmaradt és kialakult legjellemzőbb harcikutyát nem Pit Bull, vagy nem Pit Bull Terrier néven adminisztrálták, ha nem elé tették az 'Amerikai' szót és már is megszületett, - legalább is az íróasztalon, - az USA első kutyafajta büszkesége: az American Pit Bull Terrier.
Az AKC később ugyan ezeknek a kutyáknak a 'Yankee Terrier' nevet adta. Már eléggé elterjedté vált ez az elnevezés az USA egyes területein, amikor taktikai és pénzügyi megfontolásból az AKC által regisztrált kutyákat átkeresztelték 'Staffordshire Terrier' fajtájúra. Majd később, 1936 -ban ismét egy új fajtát teremtettek egy új elnevezéssel, ugyan azon kutyáknak: 'American Staffordshire Terrier'.
Az UKC az AKC mellé állt és a két szervezeten belül elkezdték a kutyák kettős regisztrálását, aminek következtében egy kutya származási lapján az American Pit Bull Terrier és az American Staffordshire Terrier kettős fajtamegnevezés is szerepelhetett, valamint a két külön fajta kereszteződéséből született almot nem keverékként kezelték, ha nem fajtatisztának ismerték el. Ez a gyakorlat a múlt század '50-es évekig tartott.
A fajta történet és az elnevezés történet ismerete nem volt erőssége a XX. században második felében a Kelet-európai országok illetékes minisztériumainak asztalai mögött ülő embereknek. Ezért sikerült az elnevezések területén további bonyodalmakat okozniuk. Ráadásul ezen országokban működő, magukat joggal monopol helyzetben érző FCI tagszervezetei nagyon jól működő érdekeltségi rendszert  alakítottak ki a korabeli jogalkotás illetékeseivel. Ennek köszönhetően, - bár szinte kivétel nélkül mindenhol történtek valamilyen szintű adminisztratív intézkedések a 'harci kutyák' ellen, amelyben a Pit Bull mindenhol főszerepet kapott, - a várt eredmény azonban a mai napig elmaradt. A magyar példánál maradva: veszélyes kutyafajtának nyilvánítottak egy olyan kutyafajtát (Pit Bull / pit-bull terrier) amelyik az ország kutya fajtáiért, azok tenyésztéséért, ellenőrzéséért felelős szervezet (MEOE) szerint nem is létezik. Ellenben ugyan ez a szervezet, később a tenyésztői révén nem kis populációt teremtett meg (ezáltal nem kevés bevételhez jutott) három olyan kutyafajtából is (Bull Terrier, Staffordshire Bullterrier és American Staffordshire Terrier) amelyek eredetét-, származástörténetét-, génállományát-, karakterét-, fizikai tulajdonságait, - röviden: a társadalomra való veszélyességi fokát, - tekintve gyakorlatilag megegyezik a tiltott, de hivatalosan nem létezővel.
Az Amerikai Pit Bull Terrier elnevezés a magyar szóhasználatban, - talán a korábbi nemzetközi elszigeteltségből kifolyólag, - kevésbé terjedt el igazán és helyette ezt a kutyafajtát, majd később, - nem minden jogi megfontolástól vezérelve, - a más hasonló és ezekkel keverék fajtákat is egyszerűen csak 'lepitbullozták', némelyik jogszabályban pedig kötőjelesen, 'pit-bull terrier'-nek titulálták.


Ha kutyafajtából pénzt lehet csinálni: akkor FCI
Az Európában legnépszerűbb és legismertebb, az országok tenyésztői szervezeteit összefogó szervezet, az FCI (Fédération Cynologique Internationale) szép diplomatikus csendben, a háttérben várta ki a 'Pit Bull a harcikutya' témában az USA-ban és a Nagy-Britanniában történteket. Jól tudták a szervezet illetékesei, hogy ez egy veszélyes terület, amely rossz fényt vethet a szervezet évtizedek óta szépen és tudatosan polírozott hírére. Amikor már lezajlottak Amerikában az elnevezés és a fajta körüli csete-paték, amikor már Angliában, - a tiltás után még több mint egy évszázadon át tartó, - illegális kutyaviadalokat nagyrészt felszámolta a 'Scotland Yard', amikor a Kelet-európai tagszervezeteik révén már ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen nagy számú populáció alakult ki ezekből a kutyákból és keverékeikből, - akkor bölcsnek tűnő módon, egy évtizeden belül két Pit Bull-al rokon fajtát is elismertek hívatalos kutyafajtának. A Staffordshire Bullterrier (FCI - Nr. 76., 3. csoport, 3. szekció) fajtának 1987-ben nagy-britanniai fajtaként, és az American Staffordshire Terrier (FCI - Nr. 286. 3. csoport 3. szekció) 1996-ban amerikai fajtaként történt bejegyzésével két új pénzbevételi csatornát sikerült teremteniük. Ráadásul úgy, hogy az eljárás jogilag legális és a szervezet, gyakorlatilag minden Pit Bull és 'harci kutya' ügyből a mai napig ki tudja mosni a kezét. Kennelbejelentés, alombejelentés, kiállítási nevezések, - ezek nem kevés bevételt biztosító források, - mellett az már kevésbé érdekelte az FCI embereit, hogy ezeknek a kutyáknak bár a szociális magatartása az embertársak iránt néhány esetben talán átlagon felüli, azonban a fajtársak irányába alacsony szintre fejlődött és ezzel balesetek, kártérítési perek és jogi viták melegágyai mind a mai napig.
De ezúttal is, - mint oly sok más esetben is, - az FCI-nek a bevételi források kiszélesítésének biztosítása volt a lényeg, azt elhallgatták, hogy a fent nevezett kutyafajtákról minden valódi szakember tudta, hogy több-kevesebb mértékben megegyeznek, vagy keverékei a szervezet által nem elismert Pit Bull  / American Pit Bull Terrier fajtájú kutyáknak.
Mivel az American Staffordshire Terrier , a Staffordshire Bullterrier és a Pit Bull  származási eredete nagyrészt megegyezik, küllemre a jelenleg élő európai populáció nagy részénél, még magukat szakembernek mondó küllembíróknak is szinte lehetetlen megkülönböztetni. A beazonosítást és az esetleges jogi vitákat tovább nehezíti, hogy az FCI, a rá jellemző módon az American Staffordshire Terrier standardjában csak "előnybe részesített marmagasság" meghatározást (43 - 48 cm) használ, a testtömeg megadása nélkül, - míg a Staffordshire Bullterrier standard esetében "kívánatos marmagasság" meghatározást (35,5 - 40,5 cm) használ, a testtömeg 11 - 17 kg meghatározásával.
Amennyiben ezt összevetjük a Pit Bull standarleírásában szereplő 46 - 56 cm közötti marmagassággal és 14 - 27 kg testtömeg "elvárás"- sal, akkor megállapíthatjuk:
* minden a standardtól kis mértékben eltérő American Staffordshire Terrier és Staffordshire Bullterrier lehet Pit Bull is
* minden 46 - 48 cm marmagasságú Pit Bull lehet akár American Staffordshire Terrier is
* vagy a 17 kg-nál kissebb testtömegű Pit Bull lehet akár Staffordshire Bullterrier is.
    Ebből nem nehéz arra következtetni, hogy a jelenleg érvényes standarleírások nem elegendőek az adott egyedek pontos meghatározása, egymástól történő biztonságos elkülönítésére. Az ellenőrizetlen almokból származó utódoknak a hiteles származási nyilvántartása a DNS vizsgálatok és szigorúan ellenőrzött egyedi azonosítás kivitelezése nélkül jelenleg Európában lehetetlennek mondható. Ebből eredően az is következik, hogy ennek a két, nem kis pénzügyi beruházást felemésztő rendszernek az országos tagszervezeteiben történő bevezetésével gyakorlatilag az FCI saját maga alatt vágná a fát. Ezért valószínűleg mindent el fognak követni a jövőben is, hogy ezek ne kerüljönek bevezetésre.


 A PIT BULL rövidített fajtaleírása
A fajta részletekre kitérő és kinológiailag szakszerű, jelenleg érvényes standardját az UKC állította össze 2004 októberében, ezért ez tekinthető a ma élő Pit Bullok / American Pit Bull Terrierek meghatározásához a leginkább megfelelőnek.
Általános megjelenés:
A Pit Bull egy közepes méretű, szolíd felépítésű, jól látható izomzattal rendelkező, erős és atlétikus kutya.
Testmérete arányos, teste alig hosszabb mint a magassága, a marmagassága 46 - 56 cm közötti, a mellső lábának hossza kb. a válmagasság fele. Más testméretei nincsenek megadva.
Feje közepesen hosszú, széles, lapos koponyacsonttal és széles, mély pofával.
Fülei kicsitől a közepesig - kupírozás nélkül, -  kívánatosak.
Farka rövid, mélyen hordott, vastag tőből fokozatosan csúcsosodó formájú.
Az erő, bátorság, atlétikusság együttes hatásának úgy kell a kutyáról tükröződnie, hogy sem túlzott csontoságot, sem vékonyságot nem mutathat.
Karakter:
Jellemzően erőt, életkedvet és magabiztosságot sugárzó. Embertársai és gyerekek iránti barátsága kívánatos. Fajtársai irányába mutató agresszivitása, körültekintő és szakszerű szocializációval, valamint következetes engedelmesség megkövetelésével ellensúlyozható kell legyen.
Emberekkel szembeni agresszív megnyilvánulások nem kívánatosak.
Természetes mozgékonyságából eredően a mászóképessége a legjobb a jelenlegi kutyafajták között, ezt figyelembe véve csak biztonságosan körülkerített területen tartható.
Inteligenciájánál és tenniakarásánál fogva munkakutyaként való alkalmazása ajánlott.
Fej / koponya / pofa:
A fej, a fajta jellemzően kulcsfontosságú eleme. Nagy és széles, erőt sugárzó, de soha nem aránytalan az egész testhez viszonyítva. Előlnézetből nagy, tompa ék alakot formázó. Oldalnézetből a koponyatető és az ajak párhuzamos és a mélyen elhelyezkedő homlokhoz csatlakozik. A homlokcsont jól látható, de nem előre álló. A fej összképe eleganciát és erőt sugárzó.
A koponya nagy, lapos és enyhén legömbölyödő formájú, a fülek között széles. A pofa ráncok nélküli, a homlokon a bőr a kutya koncentrált állapotában ráncolódik.
A pofa széles és mély, rövidebb a koponyánál, kívánatos a 2:3 arány.
A pofa felső vonala egyenes. Az alsó állkapocs fejlett, széles és mély, az ajkak tiszták és feszesek.
HIBA: hegyes orr, lógó ajkak, gyenge alsó állkapocs
Orr / szemek / fülek:
Nagy orr, tágra nyíló orrlyukakkal, a fehér egyedek kivételével tetszőleges színpigmentációval
Közepes méretű, kerektől a mandula formáig terjedő, egymástól távol elhelyezkedő, mélyen a koponyában elhelyezkedő szemek.
A fülek magasan tűzöttek, a nem amputált fülű egyedeknél a félig álló és 'rózsa' formájú fülek előnyösek.
Álló és lógó fülek nem kívánatosak.
NAGY HIBA: kék szem, különböző szemszín, kidülledő szemgolyó
Nyak:
Vastag, arányosan hosszú és izmos nyak amely a tarkón enyhén ívelt. A koponyához csatlakozás határozottan ferde vonalú és a vállak felé szélesedő. A nyakon a bőr mindig feszes.
HIBA: rövid, vastag nyak vagy túl vékony nyak, 'szarvas nyak', lógó bőr a nyakon
Test:
A mellkas mély és telt, arányosan széles, de nem lehet szélesebb mint a mélysége. A mell nem állhat előbbre mint a vállcsontozat, a bordák markánsan kiállnak a gerincből, hátrafelé irányulva.
A hát erős és feszes, enyhén hátra lejtéssel.
A csípő keskenyebb mint a mellkas.
Mellső lábak / hátsólábak / tappancsok:
Az első lapockacsontok hosszúak, szélesek és egyértelműen ferdén hátrafelé irányulnak. A mellső felsőkarcsontok egyforma hosszúak a mellső lapockacsonttal és merőlegesen kapcsolódnak egymáshoz.
A mellső lábak erősek és izmosak, a vállak szorosan kapcsolódnak a testhez. Elölnézetből a lábak függőlegesek és egymástól távol állnak. Oldalnézetből szintén merőlegesek a földfelszínre.
A hátsó lábak erősek, izmosak és szélesek. A hátsó lábak szögelése, izomzata arányos a melslő lábakéhoz.
A comb fejlett, kövér, egyértelműen látható izomzattal. Oldalnézetből a lábszárak jól fejlettek, mélyen ülő középső lábszárakkal, és a földre merőleges csánkkal. Hátulnézetből a hátsó lábak párhuzamosak és merőlegesek a földfelszínre
A tappancsok kerek formájúak és a kutya testéhez arányos nagyságúak, jól párnázottak és feszesek.
A farkaskörmök eltávolítása megengedett.
HIBA: merev vállak, kifelé mozgó vállak, gyenge vagy görbe lábak, kifelé vagy befelé csavarodó     tappancsok, keskeny hátsó lábak, lapos átmenet a medence és a lábak között, izomhiányok a lábakon, ferde lábszárcsontok, 'hordó lábak', 'tehén lábak' 'sarló lábak', szétálló tappancsok
Farok:
A faroknak a gerincvonal természetes meghosszabbítását kell mutatnia. Nyugalmi helyzetben lóg és kb. a csánk felső részéig ér. Mozgás közben a hát vonalában, izgalmi állapotban fölfelé, enyhén a gerinc irányába görbített állapotban hordható.
HIBA: túl hosszú, a csánkon túl érő farok
NAGY HIBA: nyugalmi állapotban is a háton hordott, vagy kunkorodó farok

Szőrzet / szín:
Szőrzete rövid, tömör, fényes, amely különböző színű lehet: fekete, fehér - fekete orr-pigmentációval, csokoládébarna, fekete / barna (seal), vörös - fehér rajzolattal, beige (fawn), sárga - fekete maszkos.
Minden mintázat megengedett
HIBA: göndör vagy hullámos szőrzet
Méret és testtömeg:
A Pit Bull erejének, testtömegének és méretének arányosan egy mozgékony kutya benyomást kell keltenie. Ezért a méreteire és testsúlyára nincs nagy hangsúly fektetve, annál inkább az arányaira és a fizikai jellemzők egymáshoz való viszonyára.
Elvárás a kanoknál a 16 - 27 kg, szukáknál a 14 - 23 kg közötti testtömeg.
Az ennél nagyobb testömeg nem minősül hibának amíg az arányok megfelelően maradnak és nem befolyásolják hátrányosan a kutyára jellemző mozgást.
Mozgás:
A Pit Bull mozgásának akadálymentesnek, gördülékenynek kell lenni, tükrözve a magabiztosságot és a váratlan és feszült pillanatok felbukkanására való állandó készenlétet.
Ügetésben fáradhatatlan, folyamatos és tiszta mozgás benyomását kell keltenie, előre jól fogóan és hátra jól elrugaszkodóan.
Minden lépésforma közben a gerincnek vízszintesen kell maradnia.
Semmilyen nézőpontból nem mutathatnak a lábak ferdeséget, csavarodást vagy kereszteződést.
Növekvő sebesség esetén a tappancsoknak a kutya súlypontjának irányába kell közelíteni.
HIBA: futás közben a lábak nem egyforma magasságba emelkednek, futás nyújtott lábakkal, lábak keresztirányú mozgása, a hátsó lábak mozgás közben egymáshoz érnek, kanyarodó járás, kacsázó járás, lábujjhegyen járás, poroszkálás, topogás
    
TENYÉSZTÉSBŐL KIZÁRÓ OKOK:

* vágott vagy nem fokozatosan vékonyodó farok
* hosszú szőr
* 'merle' színkombináció
* kanoknál a herék egy- vagy mindkét oldali fogyatékossága
* agresszivitás minden formája
* félelem minden formája
* egy- vagy mindkét oldali süketség
* színanyag képződésének veleszületett zavara (albinizmus)

MEGJEGYZÉS: A kutya karakterét illetően az UKC a rendezvényein fentartja magának a jogot az általa meghatározott karakter jellemzők betartásához !
A fenti, rövidített UKC fajtaleírástól a ABDA fajtaleírása sokkal rövidebb, kevésbé pontos, de lényegében alig különbözik. Két számszerűségbeli eltérés, hogy az ABDA a marmagasságot 46 - 56 cm, a testömeget 15 - 30 kg között határozza meg.

A Pit Bull betegségei

A Pit Bull fajta fizikai adottságai és a fajtatörténet révén nem érzékeny a különféle betegségekre, de sajnos szintén a múltjából eredően két jellemzően mozgásszervi betegség, átlagon felüli gyakorisággal jelentkezik ennél a fajtánál:
    1./    Cauda Equina Compressions Syndrom (CECS)
Ez gyakorlatilag egy összetett tünet, azon megbetegedések gyüjtőneve amelyek a gerincvelő hátsó részének az idegszálak irányába történő lelágazásainál, azok összenyomásából, eldeformálódásából erednek. Aminek következtében a kutya hátsó testtájékán, hátsó lábaiban különböző daganatok, gyulladások, ínszallag problémák, nyomásra érzékeny csomók keletkezhetnek.
A pontos diagnózis járás és lépéspóbával, valamint Myelographie -val (kontraszt anyagnak a gerincbe jutatását követően készített széria röntgenfelvételek és a gerincvelőminta laboranalizásálásának összevetése) vagy Mágnes Rezonancia Tomographia (MRT) -vel lehetséges.
    2./    Hüftgelenksdysplasie / Csípőizület diszplázia (HD)
A felelős Pit Bull tenyésztők és az USA szervezetek igyekeznek átvenni az állatorvosok által kidolgozott
az európai munkakutyák körében bevezetett HD fokozatok szerinti meghatározásokat és megkülönböztetéseket .
A - mentes    fokozat:    nincs semmi tünete a HD-nek
B - átmeneti    fokozat:    a csontok Norberg-szög elmozdulása 100 - 105 fok
C - enyhe    fokozat:    a csontok Norberg-szög elmozdulása kissebb mint 100 - vagy nagyobb mint                 105 fok, a combcsontfej és az acetabulum enyhén kopott
D - közepes    fokozat:    a csontok Norberg-szög elmozdulása 90 fok, arthrotikus jelek vannak a                     combcsontfejen ill. combnyakon
E - súlyos    fokozat:    részleges ficamodás, a cranialis acetabularis perem és a combcsontfej                     ellaposodott, deformált


    



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)