Terelés
Vitéz gulyás Pulik nyomában II. rész
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Tari József  |  2011. augusztus 24.

Vitéz gulyás Pulik nyomában II. rész

Tisztáztuk, hogy miben tér el a magyar terelő stílus a többi nemzetétől, illetve miért alakult így a marha hajtó Puli viselkedésében.


Különbséget tettünk a bikahecc és a terelő ösztön között. Magyarázatot nyert, hogy miben más a gulya és a nyáj melletti munka. A Puli terelő munkájáról bővebb információk a www.magyarpuli.hu weboldalon. A marhák mellett dolgozó Puli munkájának stílus jegyeit mi sem írhatná le jobban, mint a korabeli sorok:
A nagy hírű müncheni kutató, Bastian Schmidt professzor, akinek alkalma volt a magyar pulit a magyar pusztán munka közben megfigyelni, így szűri le tapasztalatait:
A puli eleven temperamentummal, nagy munkakedvvel és igen magas fokú kutya-intelligenciával van megáldva és akár több száz állatból álló csordát is össze tud tartani. A makacskodó vagy támadásba lendülő állatra halálpontos biztonsággal veti rá magát és az orrába harap, amitől a hatalmas állat térdre esik és engedelmeskedni kényszerül. (Az igen gyakori fegyelmezési mód, hogy a puli a bika hátulsó lábának csüd és csánk közötti részébe harap, amihez még biztosabb és pontosabb mozdulat szükséges). Mindenesetre a pulinak nem szabad elhibáznia az ugrást, mert a kis puli nagyon megjárhatja: pillanatok alatt véres kásává tapossák.
Ahogy megfigyelhettem, valamennyi bika vagy ökör, ha a megengedett mozgási kör határát elérte, a leggyorsabban visszafordul, mihelyt megpillantja a pulit. Mindegyik állat elkészül rá, hogy az orra cimpáján eggyel több harapás helye jelenik meg. A gulya feletti efféle őrködés, ember és állat számára a legmegfelelőbb mód. Erre a célra pedig nincsen alkalmasabb kutya a pulinál.
/ Kutya újság: A bikán is uralkodó kutya: A puli - G. M. Umlauff, Hamburg ; Farkas Elek, Hunyadi József, Dr. Abonyi Lajos 1967 /

Ismeretlen nemzedék


Az áttekintést a II. világháború utáni Magyarország mezőgazdaságával kell folytatnunk. Ekkor gyökeres változások következtek. Az iparszerű gazdálkodási mód került előtérbe nagy létszámú állattartó telepekkel. Az intenzív gazdálkodás a legeltetés helyett előnyben részesítette a földművelést és gépesítette a mezőgazdaságot.
Az iparszerű mezőgazdaság és a nagy létszámú, gépesített állattartó telepek több évtizedes korszakának következtében napjainkra felnőtt, és kialakult egy olyan nemzedék, akinek többnyire ismeretlen az állattartás, legeltetés terelő kutyák segítségével. Jó esetben gyerekkori emlékeiben él csak ez a gazdálkodási mód.
Az 1989-től történt változások következtében a szocializmusra jellemző monumentális gazdálkodást - sokszor azok helyén - kisgazdaságok, farmok, egyéni és családi gazdálkodás váltotta fel. Ez a gazdálkodási forma viszont újra igényli, szükségelteti a családi birtokokon, tanyákon, farmokon kialakult nadrágszíj parcellákon elkezdett legelő állatok tartása mellett a terelő, hajtó kutyák munkáját.
Milyen munkát és feladatokat jelent ez a marha hajtó Puli esetében? Szemléltessük ezt néhány mai húsmarha tartási, tenyésztési modell segítségével.
Magyar Szürke Marha
A fajta eredetéről és származásáról már az előző részben beszéltünk. A Kiskunsági Nemzeti Park, egyik Tájvédelmi Körzete Sándorfalva határában terül el, a Fehér-tó szikes árterületén. Szikes, savanyú ősgyep, amelyet napjainkban kezdtek el legeltetéssel is hasznosítani. Garainé Kenyeres Tímea tulajdonában 67 db marha él itt gulyában.
A történet úgy kezdődött, hogy munkába menet az autóból megpillantottam a Fehér-tó teleltető halastavai mellett a szikes árterületen egy hajnali napkeltében elterülő szürkülő foltot. Valóban! Magyar Szürke Marhák legeltek.
A 67 marha a gulyában vándorol a itt úgy, hogy időnként villanypásztorral áttelepülnek másik bérelt területre. A gulya átlagos fogyasztása 1 hektár naponta. Amikor ott jártam ősszel már néhány borjú is született. A látogatás tervezésekor napszakot is kellett egyeztetnünk a gazdával, mert a reggeli etetéskor a gulya feszültebb, míg a nap közepén kérődzve delelnek.
A Pulink, Gara szempontjából csupán az ösztönökre és a képességre voltam kíváncsi első alkalommal. A Puli számára a gulya mozgatásában, a velük való bánásmódban a közhiedelemmel ellentétben nem a bika a nehezebb feladat, hanem a vezér tehenekkel kell jobban megbirkózni. Az első találkozáskor a vezér tehenek máris felkeltek és szembe fordultak a gulya peremén. Néhány percnyi kötelező kör, bemutatkozó jellegű erőfitogtatás, mire a gulya engedelmeskedik a Puli akaratának. Mozdítani nem nehéz rajtuk, mert meglehetősen élénk vérmérsékletűek, de azonnal leszegett fejjel, mellső lábukkal toppantva vissza forognak rendszeresen. Viszont a mozdított gulya azonnal összeugrik és összetart.

Magyar Bivaly

A puli hosszú szőrzete ellenére sem irtózik a nedvességtől. Rendkívüli szenvedélyességgel lát munkához, ha az őrzésére bízott állatok nádasba, vagy mocsárba tévedtek be. Utánuk megy és már tereli is ki őket a tilosból. Az ilyenfajta munkák során mutatott különös lelkesedése miatt hazájában gyakran „vízi-kutya” névvel is illetik.
/ Kutya újság: A bikán is uralkodó kutya: A puli - G. M. Umlauff, Hamburg ; Farkas Elek, Hunyadi József, Dr. Abonyi Lajos 1967 /
Van még egy vadabb, ridegebb és durvább jószág, aki a Dél-Alföldön is a Magyar Puszta része, szerves hozzátartozója volt. Gorombább még a Magyar Szürke Marhánál is, illetve teljesen más. Ez a Magyar Bivaly! Csakúgy, mint a többi, a mocsaras, lápos, ingoványos területet szereti, ahol naphosszat az iszapban, sárban dagonyázhat. Használva, hasznosítva olyan növényeket, amelyeket más legelő jószág nem fogyaszt. Magyarországon és a Dél-Alföldön nem ritka látványa volt a puszta rónaságnak, hiszen itták sűrű, zsíros tejét, ették a húsát, de jórészt igavonásra használták képességeit. Erős és kitartó állat, bár a nyári melegben lusta. Hajdan, még a traktor előtti időkben bivalyok vontatták a gőzzel hajtott cséplőgépet. Történt ez addig, amíg a Tisza folyó árterületeinek vízrendezése megkezdődött. A Tisza szabályozása mellett a környező vidék földjeinek belvíz és talajvíz háztartását is megváltoztatták. Így a bivaly élettere folyamatosan és drasztikusan megszűnt.
Mórahalom határában a Homokhát egyik 100 hektáros területén, a Nagyszéksós-tó évtizedek óta gond és probléma volt, hogy ez a nagy földterület gyakorlatilag kihasználatlan. Már a terület meliorizációján gondolkodtak, ami azt jelentette volna, hogy igen magas költséggel mesterségesen vízrendszerre költenek. Míg évekkel ezelőtt Mórahalom Önkormányzata gondolt egy merészet és a mesterséges vízszabályozás helyett Bivalyokat telepített a területre. A Dél-alföldön a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozását az szolgálja a legjobban, ha a télen és tavasszal lehullott csapadékot nem vezetik el a csatornákban, hanem visszatartják, ameddig csak lehet. A Nagyszéksós-tóból sem folyik el ezután a víz. A felszínén kicsapódik a fehér sziksó - a helyi nyelvjárásban ezt ejtik széksónak. A betelepített bivalyok azzal, hogy legelik a nádat, tapossák a medret, néhány év alatt visszaállítják az eredeti, természetes állapotokat.
Jelen pillanatban 48 Bivaly alkotja a gulyát, és mivel bika is van, ezért már itt született szaporulat is várható. Természetesen a 48 Bivalyból álló csorda egészét nem tudtuk meglátni, mert egészen addig, amíg nem fagy és önmaguk, saját akaratukból nem érzik úgy, hogy hideg a láp, illetve abrakra szorulnak, addig beveszik magukat a tó közepére, és napokig elő sem jönnek. Elegendő táplálékot nyújt nekik a nád és a sás. Hosszasan körbe jártuk a Nagyszéksós-tó környékét, mire feljött kellően a nap, hogy néhányan kidugják fekete szutyakjukat egy kis sütkérezésre a lapos part egyik oldalán. A legeltetésük a klasszikus, ősi legeltetési mód, mely során a Nagyszéksós-tó nincs szakaszokra osztva csak bekerítve villanypásztorral, de azon belül oda mennek, ott legelnek, ahol csak akarnak.
Messze nincsenek kutyához szokva és az akaratuk is csak akkor befolyásolt, ha állatorvosi kezelés miatt össze kell hajtani őket. A hajtás emberekkel több napi feladat, ráadásul az emberek csupa vizek lesznek. A bivalyok terelése, hajtása valóban egyedi és kicsit különbözik a többi marháétól. Sokkal nehezebb felpiszkálni, mozgásra késztetni, de tény, hogy a bamba, mélabú Bivaly nyugodtság ne tévesszen meg senkit! Mert ha egyszer elszánta magát és nekilódul, akkor sokkal nehezebb irányítani, az akaratát befolyásolni. Már az ösztön vizsgálatánál is erősebb, rámenősebb hajtó Puli szükségeltetik, mert egészen egyszerűen nem mozdul. Gara is vissza-vissza tért hozzám, hogy mit kezdjen velük. Végül az orrukat megcsípve csak megindult a csorda. Ráadásul egyből, kapásból összetartanak.

Galloway a skót felföldi bölény

A Galloway húsmarha fajta Skóciából származik, az őshazájában található Galloway hegységről kapta a nevét. Extenzív, ősi szarvasmarha fajta. Az időjárással, szélsőséges éghajlati viszonyokkal szemben ellenálló. Annyira, hogy télen a hó alól is a füvet kikaparja. Pulihoz hasonlatosan - de nem megegyező módon - kettős szőrszerkezete van. Puhább, vattásabb, hőszigetelő aljszőr és fedőszőrök alkotják a védelmet az időjárással szemben. Hazájában és általában Európában is csak egészen egyszerűen bölénynek hívják. A Galloway fajtából tenyésztették, nemesítették ki az ismert szigetországi Aberdeen Angus húsmarha fajtát. Az Angus típusában, testfelépítésében, jellemzőiben a Hereford húsmarha kategóriájába, csoportjába tartozik.
Mondhatná joggal a kedves olvasó, hogy miként jön ez ide. Úgy, hogy Szeged-Szőreg határában, Kübekháza felé létezik, működik egy ilyen húsmarha tenyészet, szarvasmarha telep. Tulajdonosa a G&G Kft, Gaál József. Több mint 20 Galloway anyatehén mellett körülbelül 40 beállított Aberdeen Angus anyatehén termel, legel és él ezen a helyen. Ez az évi előhasi, elsőborjas üszőkkel úgy 100 tehenet jelent.
A telepen nem klasszikus gulyatartás, hanem úgynevezett családtenyésztés folyik. Egy-egy bikához csoportosított tehenekkel. A legelő állandó területen van, ahol az egyes családok és korcsoportok el vannak különítve.
A skót húsmarha nem annyira agresszív és durva, mint magyar társa. Viszonylag könnyen kezelhető és hamar „beadja a derekát” a Pulinak. Jó technológiai tűréssel rendelkezik, de a fiatalabb korcsoportok és az átcsoportosítások miatt a korosabb családok sem rendelkeznek erős összetartó erővel. Erre mozgatásuk során külön oda kell figyelni. Nagyobb konfliktust inkább a fiatal bikák jelentenek, illetve a borjaikat féltő tehenek. Evvel a húsmarha fajtával már finomabb, kidolgozottabb munkát is tudott végezni Gara.
A tapasztaltak igazolják, bizonyítják, hogy a Szigetországban őshonos skót felföldi húsmarha bölények őshazája, annak szokásai ellenére ezek mellett a fajták mellett is helye, keresnivalója van a Pulinak. Egyrészt a Galloway, Aberdeen Angus húsmarha fajták hajthatók magyar stílusú tereléssel, képesek arra, hogy így mozgatva, irányítva legyenek. Másrészt a magyar helyi viszonyok, a legeltetési környezet olyan, hogy a fás, erdős részek miatt idegen terelő fajták nem mindig boldogulnak. Harmadrészt a Puli pedig tud váltani, alkalmazkodni akár a marha hajtás, akár azon belül az ilyen szarvasmarha fajták használati igényeihez, követelményeihez.
Czakó Mihály a ceglédi Kossuth Tsz juhásza, immáron 35 esztendeje folytatja mesterségét.
-    Nem juhász a juhász puli nélkül – mondja – Nagy segítséget, nagy könnyebbséget jelent a juhász munkájában a puli, persze a jó puli. Mert akad rossz is. De ez nem a kutya, hanem a juhász hibája. Mert kérem a kutyát tanítani kell. Sok-sok türelemmel, amíg megérti az emberi szót.
Az emberi szót sok nyelven érti a puli. Valahol itt a titka a puli okosságának, a juhászok hűséges társának. Ezek az emberek úgy kezelik őket, mint a gyerekeket. Nagy-nagy megbecsüléssel és mégnagyobb szeretettel. S hiszik, rendületlenül hiszik, hogy a puli érti az emberi szót.
/ Kutya újság: Aki érti az emberi szót – Zentai Ferenc 1967 /

A munka képessége

Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével, országszerte megfogyatkozott a magyar pásztorkutyák száma. A villanypásztor bevezetésével egy adott üzemnek nemcsak a legeltetésre fordított önköltsége csökken, hanem a villanypásztor adta szakaszos legeltetés bevezetésével, növekszik a legeltetés hatásfoka. Ez azt jelenti, hogy egy adott területen egy számosállat, mondjuk két kg füvet legelne le naponta, viszont a villanypásztor, illetve szakaszos legeltetés módszerével napi két és fél kg-ot kényszerül a számosállat lelegelni.
Vannak azonban legelőterületek, ahol nem gazdaságos ez a módszer. E helyek egyikén például puli őrzi és tereli a nyájat.
/ Kutya újság: Az ember szolgálatában – Milyen a jó terelő puli? 1967 /
A marha hajtó Puli számára feladatot jelent, ha a bekerített területet lelegelve a gulya új helyre költözik. A munka része a téli behajtás a karámba a vastag hó megérkezésekor, téli szállásra és a tavaszi kihajtás. Ha a gulya egy egészet képez és nincsenek az állatok kor, ivar és egyéb szempontok szerint csoportosítva, akkor a vágóra kerülő állatok kiszedése a gulyából is feladat. A hajtó Puli dolga az ember védelme is, pláne abrak, szilázs vagy széna etetéskor, illetve a született borjak egyedi megjelölésénél a féltő anya tehenektől. Az áttelepítéskor több ember munkáját helyettesítheti egy Puli. A hajtó Puli számára munkát jelent a csoportosítás, a családok kialakítása, hízó marhák és növendékek elkülönítése. Különböző bánásmódot igényelnek a hajtó Pulitól a szelíd borjak, az eleven, mozgékony növendékek és a tapasztalt bikák, tehenek. További rendszeres munkát jelent az állatorvosi kezelés, vérvétel, és állatbetegségek mentesítési alkalma során, a kezelő folyosón áthajtás. A gyakorlati tapasztalatokról és a terelő munkáról részletesebb beszámolók a blog.kutya.hu weboldalon Duci Blogjában külön a Terelésről szóló kategória alatt.
Vitéz gulyás Pulik történelmi hagyományainak nyomában látható Gara példáján, hogy a munkának helye és létjogosultsága van napjainkban, a marha hajtás területén. Főleg ott, ahol a tartásmód nem nélkülözheti a legeltetést. A bemutatott három húsmarha ágazati modell igazolja azokat a használati tevékenységeket, amelyek során fontos szerep juthat egy jól dolgozó Pulinak. Ráadásul nem csak alkalomszerűen, hanem egész éven át folyamatosan munkát biztosítana egy-egy gulya mellett. Ezt egyébként az is bizonyítja, hogy mindegyik helyen, amit felkerestünk, meglátogattunk és megismerték a Pulit, megdöbbenve ébredtek rá mekkora segítséget, könnyebbséget jelenthet. Meglátták benne a lehetőséget. Ezért mindegyik helyen visszavárnak, szólnak és jeleznek, ha újabb megoldásra váró feladat következik a gulya életében. Csak közelebb kell vinni a marhát tartó és tenyésztő ismeretlen nemzedék számára a Pulit, hogy munka közben ismerjék meg képességeit.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

A Vitality Aussies Kennelben, Ausztrál juhász kiskutyák eladók. Anya: 2013.Világgyőztes, Apa: import Champion kan. További információ, tel.: +36-23/381-152, mail.cim: farkasdi45@outlook.hu, weblapcim: www.vitalityaussies.weebly.com

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)