Juhász- és pásztorkutyák
Finnugor pulik
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Kubinyi Enikő dr.  |  2013. szeptember 19.

Finnugor pulik

A mesebeli történet úgy kezdődött, hogy a párom a barátaimmal karácsonyi ajándékom szervezésébe fogott. Mindent megszerveztek, hogy egy nagy álmom teljesüljön Finnországban. /www.kutya.hu Nordic Winner/


Nagy álmom volt, mert három saját tenyésztésű pulink él az ezer tó és a hosszú tél birodalmában. Ezért tudtam, hogy ott jelentős tenyésztés folyik, komoly állománnyal rendelkeznek. A tőlünk származó Csikasz Dongó gazdái, Leanna Haarni és családja láttak vendégül a látogatás alatt. Mivel Leanna Magyarországon tanult, így hatalmas segítséget jelentett, hogy rendkívül jól beszél magyarul, és nem kellett a hiányos nyelvtudásommal botladoznom. Számomra is meglepő finn vendégszeretet mellett Leanna gondoskodott arról, hogy a pulik látogatásán túl, az ott töltött napok igen intenzív szakmai tartalommal teljenek. Ezért a Finnországban eltöltött idő alatt az ottani puli tenyésztésről meglehetősen részletes képet kaptam.

Több tenyésztővel megszervezett találkozás során kiderült, nemcsak a két nép nyelvrokonságát tartják számon, hanem ez a filozófia tükröződik a puli tenyésztésükben is. Vagy úgy, hogy a finnországi pulikkal megalapozott tenyészetükbe, a fajta őshazájából származó egyedeket vásárolnak, onnan származó kannal fedeztetnek. Vagy úgy, hogy Magyarországról vásárolt pulikkal alapozzák meg tenyésztésüket, és finn pulikat használnak folytatásként. Bizonyos szempontból a finn puli populáció ötvözetet, találkozási pontot jelent. Azért, mert nem csak a magyar tenyésztést figyelik, és követik, hanem erőteljes tenyésztésükben a nyugati (svéd, norvég, főleg amerikai) hatás is. Tenyésztési szabályaik eltérnek Magyarországétól. Kezdve azzal, hogy az itthon is ritka szürke puli náluk tenyésztésből kizáró hibás szín. Egészen egyszerűen azért, mert egy szerencsétlen véletlen folytán a magyar standard fordításából kimaradt. A fehér színt náluk is külön tenyésztik, az egyéb színekkel történő párosítása ott is engedélyköteles. Az engedélynek sokkal szigorúbb feltételei vannak, mint jelenleg hazánkban. Azért, mert Finnországban jóval kisebb állomány található. Az évente született törzskönyves pulik száma 100 körüli. Ezért nagyon ritkán ismételnek párosítást, és egy kan évi fedezéseinek maximális száma is meghatározott. Ezért inkább a klasszikus idegen tenyésztés hívei. Az egészségügyi szűrések során fontos náluk a csípőizületi diszplázia mellett a szemvizsgálat is örökletes betegségekre. Ennek éghajlati, égövi oka van. Télen a világos órák száma sokkal kevesebb, mint hazánkban. December közepén - ott jártamkor -, reggel 9-kor kelt fel a Nap, és délután 2-3 órakor sötétedett. A hosszú tél birodalmában a hó vakító hatása is jobban igénybe veszi a látást és a szemeket. Ha Magyarországon azt állítjuk, hogy a szélsőséges nyár befolyásolja, alakítja a fajta tenyésztését, akkor Finnországban ugyanezt mondhatjuk a télről. A szélsőségesen hosszabb, hidegebb tél befolyásolja, szelektálja az ottani pulik típusát, ellenálló képességét és szőrzetét. Magyar viszonylatban, ha az éghajlat befolyásoló szerepét a legjobban példázza, hogy a puli és a racka juh szőrszerkezete megegyezik, akkor érdemes szemügyre venni a Finnországban honos Suomen Lammas birka szőrszerkezetét. A szélsőséges éghajlathoz alkalmazkodva, nagyon hasonló a racka és a puli szőrszerkezetéhez. Finnországban a 2009. év nagy előre lépést, fejlődést jelentett a fajta tenyésztésében.

Pulit ry

Eddig a fajtával kapcsolatos feladatokat az Unkarinpaimenkoirat látta el, ami Magyar Pásztor Kutyák Szövetségét jelenti. Minden ide tartozó fajtánál felmerült az igény, hogy vannak speciális, csak a fajtára jellemző tenyésztési kérdések, feladatok, melyek nem képezhetik súlyozás tárgyát egy gyűjtő jellegű szövetségben. Ezeket a feladatokat leghatékonyabban az adott fajta tenyésztői tudják szabályozni és megoldani. Ezért Finnországban a tenyésztők zöme összefogott, és az Unkarinpaimenkoirat szervezeti keretén belül Finn Puli Klubot alapított. Ez a Pulit ry. Vezetőjük Niina Pajari, akivel Helsinkiben a Nordic Winner alatt találkoztam. A klub nemcsak a tenyésztést igyekszik irányítani, összefogni a tenyésztőket, hanem a kiállítások mellet többet törődnek a kutya karakterével, használhatóságával. Gyakran látogatnak Magyarországra tenyésztőkhöz és kiállításokra. Saját kiállításaikra magyar bírókat kérnek fel. A Pulit ry munkájában minden csatlakozó tenyésztő aktívan részt vesz. Néhányukat személyesen meglátogattunk.

Korpilahti városában él Kati Taipale, a Ximene Puli Kennel tenyésztője. Magyar szemnek kertvárosi, családi környezetben Kati finn származású egyedekre alapozva tenyészt magyar kutyák bevonásával. Már diszplázia szűréssel, szemvizsgálattal rendelkező, tehát a finn szabályok értelmében tenyészthető magyar pulik: Csikasz Dranka fekete szuka, és Rasztari-Duci Hippi fekete kan. Finn alapító kanja Castlewolf Uproar. Ott jártunkkor éppen kölykök nevelkedtek. Anyjuk a finn Castlewolf Diva For Ximene, apjuk a magyar Vécsey Utcai Cseles. Megnyerően aktív, temperamentumos, csupa tűz kölykök. Kiderült, hogy Finnországban nemcsak az ABC betűit követve kapnak a kölykök nevet, hanem bizonyos témákkal kapcsolatban is. Ha egyszerűen, röviden akarnám Kati tartási körülményeit jellemezni, akkor elmondhatom, hogy a látottak alapján magunkra ismertem, szinte ugyanolyan környezetben élnek a kutyák nála, mint nálunk. A finom ebéd közben tapasztaltam, hogy Kati Taipale tisztában van a magyar vérvonalakkal, és nem kizárólag Magyarország felé kacsintgat Csikasz Dranka párválasztásában, hanem más külföldi vérvonalak felé is nyitott, és figyel a párosításoknál a távolabbi ősök egészségére is. A kölykök játékát csodálva búcsúztunk Korpilahti Ximene pulijaitól.

A Helsinkiben megrendezett Nordic Winneren láttam meg Anna-Kaisa Varis tenyészetét, a Terrun pulikat. A beszélgetést én kezdeményeztem, mert homogén és tetszetős pulikkal találkoztam típusban, karakterben. A párbeszéd a bírálatok után is hosszasan folytatódott. Anna-Kaisa tenyészcsoportot is bemutatott. Megtudtam, hogy a tenyészcsoport finn szukák utódai a magyar Szilasligeti Marostól. Mivel a pulik előtt Schnauzert tenyésztettek férjével, ezért fontosnak tartják a jellemét, vérmérsékletét és foglalkoznak is ezzel. Ami miatt megakadt a szemem a tenyészeten, hogy nem a show iparban mára elterjedt módon mutatták be a Terrun pulikat, hanem munkakutyához méltón. Nem tartva a farkukat, csak megállva velük a bíró előtt, letérdelés nélkül. Show-szerű prezentációt csak a tenyészcsoport bemutatásánál produkálták a homogénebb összkép érdekében. A beszélgetés alatt megcsodálhattam a számomra legtetszetősebb pulit, Terrun Figarbo fekete szukát. A jellem, karakter mellett a tenyészetben előre gondolkodnak a típust illetően is. Nagy hangsúlyt fektetnek a törpésedés, rövid lábúság elkerülésére. Anna-Kaisa Varis elmondta, hogy Figarbo szukájukat a magyar Tincses-Kincsem Fontossal tervezik fedeztetni. A káprázatos Best in Show után elbúcsúztunk a kiállításon egymást segítő, a kiállítást végig váró pulisoktól. De előtte még találkozót egyeztettünk egy fehér puli tenyésztővel.

Lempäälä városában lakik, Finnország közepén Soili Niskanen, a Baratsagos Kennel tenyésztője. A mindig mosolygós, kedves hölgy már ismerős volt, mert Magyarországon, Romániában többször találkoztunk. Ha eddig azt mondtam a finn tenyésztőkről, hogy finn pulik utódaihoz igyekeznek magyar egyedeket keresni, akkor Soili Niskanen esetében pont fordítva van. A fehér puli tenyésztését Magyarországról vásárolt kutyákkal alapozta meg. Így kerültek hozzá Kalácsos Hajni, és a fekete szülőktől származó Nagykunsági-Csihogó Kincső fehér szukák. Nem finn pulikkal tenyésztette tovább, hanem a svéd és amerikai ősökkel rendelkező, fekete-fehér párosításból kihasadt, Bedecan Sunny Feher Negyedik kannal. Az utódokat fiatalon Budapesten, az Európa Kiállításon már láttam. Ennyi idő elteltével az a szerencse ért, hogy ismét találkozhattam velük. Baratsagos Affiina fehér szuka Helsinkiben Nordic Winner lett. Soili a találkozóra Baratsagos Alvar fehér kant hozta el, aki egy rendkívül vérmes, temperamentumos, domináns kutya. Nemcsak határozott kiállása, de téli erős pigmentje, szikársága és zsinóros szőrzete is elnyerte a tetszésemet. Soili Niskanen mesélte, hogy idegen vérvonal után kutat, mert szeretné, ha Kalácsos Hajninak még lennének utódai. Elmondta, hogy neki is nehéz feladat fehér puli esetében az egészségügyi szűrések mellett az idegen tenyésztés elveit megtartani.

Az igazi Puli a birka mellett születik

Lempäälä városához tartozó Sääjä faluban él Leanna Haarni és családja pulijukkal, a magyar Csikasz Dongóval. Most kezdtek tenyésztésen gondolkodni. Az elképzelés közel áll a tenyésztési elveinkhez, mert használati érték megközelítésű. A finn falu igazából tízhektárnyi földekkel szomszédos farmokat jelent. A területfelosztás a magyar nadrágszíj parcellákéhoz hasonló. Sääjä faluban nincs bolt, mégis mindenki tudja, hogy kihez kell menni tejért, kenyérért, mézért. A Haarni családban a puli a finn (birka Suomen Lammas) mellett él. Reggel elkíséri a gyerekeket az iskolába, a magyar szemnek gigantikus fenyőerdőn át. A sétán avar helyett harsogó zuzmóban gázol, embernyi kövek közt, a reggeli csípős hidegben. A levegő fenyőillattal teli, amivel az orron keresztül, a tüdőn át a lélek is megtelik. Tavasztól Csikasz Dongónak sok dolga lesz. A tucatnyi birka tartásában, gondozásában fog segédkezni. Terelő ösztönét már a Pulit ry képesség felmérésén bizonyította. Tenyésztésbe több okból érdemes kerülnie, csípőizületi diszplázia szűréssel és szemvizsgálattal rendelkezik. Genetikája fehér és maszkos fakó ősöket rejt. Terelő ösztöne a fajta eredeti használati értékének megőrzésére késztet. A magyar terelési mód, a támadva terelő stílus nagyrészt ismeretlen Finnországban sajnos. Ez a fajtaadó Magyarország számára a jövő egyik feladata. A pumi tenyésztők jelenthetnek némi segítséget a puli ottani használatához, mert tekintélyes pumi állománnyal rendelkeznek. A használati érték orientált puli tenyésztés szempontjából szimpatikusak Leanna Haarni szavai: Az igazi puli a birka mellett születik.

A mesebeli történetnek ezzel nincs vége. A leírt sorok csak a pulival kapcsolatos tapasztalatokra szorítkoznak, és nem Finnország megismerésének élményeire. A finn gondolatvilág, szokások, környezet ismeretével érthetjük a Finnugor pulikat. Életre szóló örök emlék, köszönet érte minden közreműködőnek. Egy nagy álmom valóságként folytatódik…



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)