Állatorvos
Hogyan védhetjük meg kutyáinkat az idegrendszeri betegségektől?
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2011. augusztus 19.

Hogyan védhetjük meg kutyáinkat az idegrendszeri betegségektől?

Az elmúlt hetekben többen kérdezték, hogyan lehet megbizonyosodni arról, hogy a megvásárolt kiskutya mentes az idegrendszeri betegségektől?


Minden esetben elmondom, hogy egyeztetni kell a tenyésztővel és állatorvossal. Ma már egyre több tenyésztő végeztet a tenyészállatainál idegrendszeri szűrést (állatorvosi és genetikai vizsgálattal). Az erről szóló dokumentáció igazolja, hogy a tenyészet mentes az adott betegségektől. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tenyésztő és kiskutya vásárlója egyaránt ismerje alap szinten a fajtát érintő idegrendszeri betegségeket.  

Az idegrendszer feladata a kutya minden életműködésének irányítása. Örökletes szempontból megkülönböztetjük a környezeti tényezők által kiváltott idegrendszeri betegségeket az örökletesektől. A környezeti tényező független a vásárolni kívánt kutya örökítőanyagától. Több olyan vírus és baktérium is ismert, amelyek ha megfertőzik a kutyát, akkor idegrendszeri tünetek jelentkeznek (pl. veszettség vagy szopornyica). A betegség megelőzése alapvető fontosságú (pl. védőoltások). Ha a tünetek jelentkeznek, minél gyorsabban azonosítani kell a kórokozót, hogy a megfelelő terápiát el lehessen kezdeni. A kórokozók genetikai teszt egyszerre számos kutya kórokozót tud ellenőrizni, amely során a kórokozókra jellemző genetikai anyagot analizálják. A kórokozók örökítőanyaga különbözik a kutyáétól.

A kutyának (Canis lupus familiaris) több ezer génje van, amelyeknek egy része (néhány száz) azért felelős, hogy a kutya idegrendszer megfelelően működjön. Amennyiben valamelyik génben kialakul egy hiba (mutáció), akkor az idegrendszer működésében hiba keletkezik, és ez tüneteket okoz. Sok esetben a tünetek kialakulása lassú folyamat, annak ellenére, hogy a kutya örökítőanyaga hordozza magában a génhibát. A genetikai vizsgálatnak ebben rejlik a nagy lehetősége, hiszen a tünetek megjelenése előtt fel tudja hívi a tenyésztő vagy a tulajdonos figyelmét arra, hogy számolni kell-e valamilyen idegrendszeri betegséggel.

Az egyes kutyafajtákban ugyanazok a gének találhatóak, de a génekben kialakuló génhibák mások lehetnek. A tenyésztés folyamán ezek a génhibák elterjedhettek egy fajtában. Ez alapján meg lehet mondani, hogy az egyes fajtákra mely örökletes idegrendszeri betegségek jellemzőek. Egyre gyakoribb probléma az epilepszia előfordulása, amely során agyműködési zavar lép fel, és visszatérő rohamok alakulnak ki a kutyánál. A kutya epilepszia hátterében génhibák és környezeti tényezők (pl. szintetikus anyagok) lehetnek. Az elmúlt években azonosítottak egy kutya gént (az ATF2 gént) az uszkár fajtában, amelynek hibái összefüggenek az epilepszia megjelenésével. Azokban a tenyészetekben, ahol több kutya is érintett az epilepsziában, javaslom elvégeztetni az ATF2 gén szűrését.

Gyakori betegség a neuronális ceroid lipofuszcinózis betegség (angol elnevezése NCLs), amely során a sejtek tároló képessége sérül. A betegség következtében káros anyagok halmozódnak fel a kutya sejtjeiben, melynek következtében az agyat és a szemet érintő idegrendszeri sorvadás lép fel. Ennek a folyamatnak a következtében jelentős idegrendszeri sérülés alakul ki, amely pusztuláshoz vezethet. A betegség születéskor még nem okoz tüneteket. A kiskutya megvásárlása után, az első három életévben jelentkeznek az első tünetek. A betegség kialakulásának ideje és súlyossága nagymértékben függ az egyedtől. A tünetek között szerepel a mozgató rendszer feletti irányítás fokozatos elvesztése (pl. izomrángások), az elbutulás, valamint a szokatlan viselkedés. A betegség néha látási zavarokkal is jár, mert a szem ideghártyája is sérül a káros anyagok felhalmozódása következtében. A border collie fajtára jellemző a szemet érintő tünetek megjelenése. A betegség súlyossága miatt a beteg border collie kutya ritkán éli meg a 3 éves kort. Több gén hibája is okozhatja a betegséget. Az ír szetterben, terrierekben és border collie fajtában CLN génhiba okozza a tüneteket, míg az amerikai bulldogban a CTSD génhiba.

A betegség szűrés és a génvizsgálat elvégzése azért is nagyon fontos, mert a neuronális ceroid lipofuszcinózis betegség nem gyógyítható. Habár ismerjük a betegséget kiváltó mutációkat, ma még nem létezik olyan génterápia, amellyel hatékonyan ki lehet javítani a beteg kutya minden sejtjében a génhibát. Jelenleg a betegségre nincsen hatékony kezelés, emiatt a gyógyítása nem megoldott. A hatékony terápiák kifejlesztése napjainkban is tart, mert a betegség nem csak kutyákban, hanem emberben és macskákban is ismert.

A genetikai vizsgálatok szájnyálkahártya-mintából vagy vérmintából egyaránt elvégezhetőek. Mindkét mintavétel pontos génvizsgálati eredményt tesz lehetővé. A szájnyálkahártya hámsejtjei és a vérben lévő fehérvérsejtek a kutyára jellemző összes gént hordozzák. A genetikai vizsgálat során az adott kutyafajtára jellemző génhiba szűrését végezzük. Az epilepsziát okozó ATF2- és a neuronális ceroid lipofuszcinózis kiváltó génhibák egyaránt recesszív tulajdonságúak. Ahhoz, hogy ezt a fogalmat megértsük, azt kell tisztázni, hogy mindegyik kutya minden génjéből 2 kópiát hordoz az örökítőanyagában. Egyet az anyjától, egyet pedig az apjától örökölt. A szülő gének lehetnek azonos génváltozatúak (pl. két normális ATF2 génváltozat), vagy eltérő génváltozatúak (pl. egy darab normális és egy darab hibás ATF2 génváltozat). Ha két különböző génváltozat van jelen a kutyában, akkor azt is meg kell vizsgálnunk, hogy ezek a változatok milyen viszonyban vannak egymással. A recesszív tulajdonság azt jelenti, hogy a normális génváltozat elnyomja a hibásat, azaz a kutya nem lesz beteg. Ezeket a genetikai állományú kutyákat hordozónak (angolul carrier) is szokták nevezni.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)