A kutyáról általában
A magyar verseny terrier csapat
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2011. augusztus 13.

Majd két éve, 2008 nyarán egy forró délutánon kinn sétáltam az erdőben a foximmal. Ismertem a képességeit, városi parkokban első szóra visszajött. Elengedtem. Már jócskán benn jártunk a sűrűjében, amikor felbukkant néhány őz.



A kezdet

Elkezdett futni utánuk, én próbáltam naivan lehívni róluk, de mivel ezt soha, sehol nem gyakoroltuk, esélyt sem láttam a sikerre. Futottam utána, kerestem, kerestük, többször visszamentem arra a pontra, ahol elszaladt. Végül sötétedéskor hazamentem. Kis idő múlva ő is megjelent a kapuban. Az alatt a hét óra alatt, amíg az erdőben volt, fogalmazódott meg bennem először az, hogy többet nem engedem el vadas területen; másodszor, hogy találnunk kell valami kutyás sportot. Adottak voltak a követelmények: futás legyen, legyen benne mozgás, és ne szakadjon el teljes mértékben a terrierek eredeti funkciójától. Sok agaras ismerősöm volt, így hát érdeklődni kezdtem az agársportok iránt. Így indult csapatunk karrierje.
Így jutottunk el az első coursingnkre, első pályaedzésünkre. Ez volt az, amit eredetileg kerestem. Futás, űzés és a végén a zsákmány fogása. Invitáltam a többi foxterrieres ismerősömet, hogy edzéseken ne egyedül fussunk. Pár műnyúlhúzás után realizálódott terriereinkben, hogy az űzés jó, és itt szabad is. Hárman jártunk rendszeresen minden agaras edzésre. Hűségünket honorálták az agarasok: versenyezhetünk, szekciót kaptunk, licenszkönyvet szerezhetünk, ha teljesítjük azokat a kritériumokat, amiket az agarak is, és végül, de nem utolsó sorban, mindenhol hatalmas szeretettel fogadnak minket, coursingen és pályaversenyen egyaránt.

A Raptor Team
Egyre többen lettünk a csapatban. Nevünk Raptor Team lett – mindenki fantáziájára bízom, hogy miért. Majdnem minden héten eljárunk futni. Mi CACL és egyéb címeket nem kapunk. Kellemesen és hasznosan eltöltött idő, melyet nálunk már csak kutyáink élveznek jobban. A versenyeken velünk sincs kivételezés: kötelező a mez és a szabvány szájkosár. Volt már, hogy öten is összejöttünk foxik egy versenyre. Többen kérdezték, hogy nem félünk-e, hogy a terrierek a zsákmányon összeugranak a végén. Nos, első gát a szájkosár. Bár mivel az orri részen nyitott, az első fogaikkal ki tudnának csípni, de itt jön a második, hogy a nyulat akarják, nem egymást. A fogás szenvedélye megmutatkozik minden egyes célba érkezésnél. Engedtünk már el 3 egymással igazoltan jól viselkedő foxit szájkosár nélkül. Nagy volt a műnyúl, mindenkinek jutott fogás. A zsákmányt pedig soha nem engedik el egy kutya bundájáért. Továbbá szerepet játszik a jó magaviseletben legtöbbünknél a felelős kutyatartás jegyében történt ivartalanítás. Csapatunk terrierjei közül többen rossz körülményekből mentettek vagy menhelyről származnak.
Kutyáink a versenyzés mellett még ráérnek iskolába járni, agilityzni, dog-dance-elni, nyomkövetni, frizbizni és hatalmas gödröket ásni. Fontosnak tartjuk, hogy jó kondícióban legyenek, ezzel a futásokon csökkenthetjük a sérülés veszélyét.

Coursing

Olyan agársport, ahol a műnyulat egy természetes pályán, tárcsák mentén húzza be egy gép. A műnyúl az igazi nyúl mozgását szimulálja. A kutyák kézből indulnak. Coursingen a kistestű agarak pályáját futjuk, és ugyanazt a pontrendszert használják a bírók nálunk is. Egy jó kondícióban lévő, egészséges foxterriernek nem kihívás egy 700 méteres űzés. Coursingen vannak fordulatok, ritmusváltások, megmutatkozik az intelligencia is: például merre keríti a műnyulat, hogyan helyezkedik a partner kutyához képest. Sok agárnál láttam, hogyha a műnyúl lassul, akkor vele lassulnak és fürkészik a következő mozdulatát. Merre kanyarodik tovább? Megáll-e? Visszafordul? Ellenben foxterrierjeink, amint látják a műnyúl gyengeségét (lassul), rárontanak. Persze a nyúlhúzó sem rest, ezért a terrier (majdnem) mindig elvéti és csak a végén ejtheti el a műnyulat.

Pályaverseny
Ennél a típusnál a műnyulat végtelenített sínen húzzák, egy dupla U-alakú pályán. A kutyák startboxból indulnak. A foxik a lehetséges legrövidebb távot futják: 270 métert. Azért csak ennyit, mert ez tiszta sprint, és egy hosszabb távon már nem biztos, hogy kedvüket lelnék. Kezdetben kézből indultak a box mellől, aztán nyitott boxon engedtük át őket és a következő lépés volt, hogy elől-hátul csukott boxból startoltak. Edzéseken gyakoroltuk be ezt a protokollt, hogy a versenyen minden tökéletesen menjen. A már ismert „agarakat a boxba” a „foxikat a boxba” felszólításra módosul esetünkben.

A valóság
A foxterrier nem tudja elfogni az igazi nyulat normális körülmények között. Csökönyös elszántsága viszont akár az életét is veszélybe sodorhatja. Ha valamit elterveznek – és annak köze van a zsákmány elejtéséhez –, elég nehezen beszélhetők le róla. Akaratuk túlmutat teljesítőképességük határán. Ezért is optimális egy előre meghatározott hosszúságú pályán elengedni a kutyákat - legalább a túlhajszolás veszélyét kiküszöböljük.

Külföldön és itthon
Bár Magyarországon még kuriózum a verseny terrier, külföldön már elterjedtek. Főleg border-, jack russell- és manchester terriereket lehet látni a közzétett képeken és videókon. A Raptor Team foxterrierekből; és egy csapatnyi bedlington terrierből áll.
A külföldi terrier versenyeken a pályák különböznek az agarakétól. Boxból indulnak, akadályokon ugranak át és egy kis kapun befutnak – ez a cél. Van ahol egy hosszabb pálya kanyarokkal, akadályokkal, úszást igénylő vizes szakaszokkal.
Itthon a terrierek pályája nem különbözik az agarakétól.

A jövő
Célunk, hogy minél több terrieres tisztában legyen azzal, hogy ez a sport létezik, és mint lehetőség fenn áll. Szeretnénk eljutni külföldre is, mint magyar csapat, és akár egy verseny vagy tréning keretein belül bemutatkozni.

Tölgyesi Éva




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)