A kutyáról általában
Súlyhúzó kutyák
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2013. május 24.

Súlyhúzó kutyák

Mi is az a súlyhúzás? Kutyás sport, ahol a kutya egy speciális hámban, súllyal megpakolt kocsit vagy szánt húz meghatározott távolságra, adott időn belül. A nevezők súlycsoportokra vannak osztva, és egy perc áll a rendelkezésükre az 5 m-es táv megtételéhez. Az nyer, aki súlycsoportjában a legnagyobb tömeget húzza el, egyenlőség esetén a jobb időeredmény dönt.



Fontos szabály, hogy a kutyát csalival vagy szóval lehet buzdítani, ám sem ő nem érhet a csalihoz, sem a felvezető nem érhet a kutyához. Így lehetetlen kényszeríteni egy ebet akár tonnák mozgatására. Első ránézésre ijesztőnek tűnhetnek ezek az elhúzott súlyok, ám pont ugyanekkora erővel feszülnek neki a kutyák a póráznak mondjuk egy őrző-védő foglalkozáson. Mint minden élsportban, itt is szükség van a megfelelő felkészülésre, ám ehhez nincs szükség ezer kilók huzigálására. Az általános erőnléti edzésen kívül a döntő szerep a megfelelő húzótechnika kialakításáé, amelynek célja a saját súlypont minél lejjebb helyezése a legnagyobb erőkifejtés érdekében. A megfelelő motivációhoz elengedhetetlen a tökéletes kutya-gazda kapcsolat. A sport uralkodói a bull-típusú terrierek (amerikai pit bull terrier, amerikai Staffordshire terrier, angol bull terrier, Staffordshire bull terrier) és egyes bulldog-fajták (amerikai, francia), ám a versenyek mindenhol nyíltak: bárki, bármilyen kutyával nevezhet.

Miért pont a pit bull?
Ha látunk egy kutyát átlagon felüli izomzattal, hegyes füllel, netán csíkos vagy fekete és sárga szemű, akkor az csak harci kutya lehet. Mi is az? Arra használt kutya, hogy egy másikkal összeverekedtetve fogadásokat köthessenek a győztesre. Ez egy sport, mint ahogy a bikaviadal. Az erre használt kutyák egy csoportjából alakult ki az amerikai pit bull terrier néven elismert fajta. A szelekció szempontjai a testmérethez képest minél nagyobb erő, szívósság, kitartás, mozgékonyság, edzhetőség, a stabil idegrendszer és intelligencia (ezek nélkül viadalban sem lehet győzedelmeskedni). Azok a tulajdonságok, amelyek a bull-típusú terriereket a ring bajnokaivá tették, most a sínek királyaivá emelik őket, alternatívát adva a véres megmérettetéseknek. Sajnos kiemelkedő tulajdonságaiknak köszönhetik azt is, hogy a média számára kiváló eszközzé váltak a pánikkeltéshez. A populista politika világszerte kihasználva az emberek tájékozatlanságát és félelmét, betiltotta a pit bull terrier, mint fajta tenyésztését, és korlátozta tartásukat, ezzel mintegy végleges kiirtásra ítélve őket.

Mi a különbség a pit bull és az amstaff között?
Az őseik közösek, ám 1936-ban a tenyésztés kettévált: az egyik csoport elhatárolódott a viadaloztatástól és egy kiállítási show-kutyát igyekezett létrehozni amerikai Staffordshire terrier néven. A küllemi szelekció előtérbe kerülésével az atletikus helyett a robosztusabb testalkat és fej (erősebb stoppal), nagyobb izomzat jellemzi őket. Csökkent a méretükhöz viszonyított erejük, a szívósságuk, mozgékonyságuk, ám még így is sokban átlagon felülinek tekinthetők.

Harcikutya=emberevő?
Ha belegondolunk, hogy a viadalokat szabályszerűen egy 4x4 m alapterületű, kb. 1 m magas oldalfalú küzdőtéren – a pitben – rendezik, a két küzdő kutya mellett ott áll a bíró és a felvezetők (akik adott esetben szétszedik a harcolókat), a pit szélénél meg közvetlenül a nézősereg, nehéz elhinni, hogy ezeknek a kutyáknak megengedték valaha is, hogy emberrel szemben agressziót tanúsítsanak. Biztonsági okból ez mindig is komoly szelekciós tényező volt, azt a viadorebet, amelyik embert harapott, a versenyből kizárták és vesztesnek nyilvánították. Tehát az ilyen típusú, egészséges kutyáknak az ingerküszöbe emberrel szemben jóval magasabb, mint pl. az őrző-védő fajtáké, akiket kifejezetten arra tenyészettek, hogy adott esetben embert is harapjanak.

Általánosan a kutyatámadások leggyakoribb oka tartási hiányosságokból fakad: az egész életében 1 méteres láncon élő, gyakran étlen-szomjan tartott, minden törődést nélkülöző kutyák jelentős hányada válik betegesen agresszívvé. Emellett a bull-típusú terrierek sajnos népszerűek olyanok szemében, akik erődemonstrálás céljából, embertársaik megfélemlítésére tartják és saját személyiségük tükörképévé formálják őket.
Pedig pozitív tulajdonságaik révén rendkívül sokoldalúan használhatók, rendkívül gazda- és családközpontúak – az átlagnál érzékenyebbek az érzelemváltozásokra –, a gazdára hozzáértő(!) nevelés mellett istenként tekintenek, és törekszenek annak kedvében járni – akár úgy is, hogy csak a hívó szavára tonnákat elhúznak. Testalkatuk és élénk természetük a legtöbb kutyás sportra alkalmassá teszi őket a súlyhúzástól kezdve az engedelmességi, őrző-védő munkán át a frizbiig, agilityg. Világszerte találunk közöttük rendőr-, mentő-, bomba-, drog-, szarvasgomba-kereső, terápiás vagy egyszerűen csak mindenes farmkutyákat, akik a nyáj- és házőrzésen túl rágcsálót irtanak, magas fájdalom- és stressztűrő képességüknek köszönhetően gyermekek elnyűhetetlen játszópajtásai, állatorvosok legkönnyebben kezelhető páciensei.




nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)