A fajtatenyésztés története
A kutya anatómiája IV.
A kutya rendszertani helye az állatvilágban
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2011. március 17.

A fogak a rágás fontos passzív szervei és azokat a rágóizmok, mint a rágás aktív szervei mozgatják egységesen az állkapocs elmozdításával. A fogak az állcsont és az (áll közötti csont / felső fogsor), továbbá az (állkapocs / alsó fogsor) fogmedreibe csapszerűen beékelődve helyeződnek el. A szervezet legkeményebb részei.


A fog részei: a fog koronája, amely a fogmederből kiáll. A fognak a fogmederben helyeződő része a fog gyökere; vannak egy- és többgyökerű fogak. A korona és a gyökér határán - főleg tejmetszőfogakon - a nyak különül el. A fog koronáján van a fog rágóalapja, a gyökéren pedig a gyökér hegye, s ezen, lyuk van, amely a gyökércsatornán át a fog belsejébe vezet. A fog koronáján ajaki, ill. pofa felé tekintő külső felületet, a nyelv felé tekintő belső felületet és végül az egymás felé néző, érintkező felületet különböztetünk meg.
A fog gyökerét a fogmeder csonthártyája foglalja be, amely a fogat rögzíti.
A fog háromféle állományból épül fel:
1. a zománcállomány, amely a fog legkeményebb része, kékesfehéren fénylik és a fog koronáját borítja;
2. a dentin állomány, amely a fog állományának legnagyobb részét adja, sárgásfehéren fénylik, a zománc alatt található. Belsejében üreg van, amely a fogbelet (pulpa) foglalja magába.
3. A cementállomány, amely sárgásbarna színű s a fog gyökerét vonja be. A fog három állománya közül csak ebben vannak vérerek.
 
A fogak fejlődésüket tekintve három félék:
1. tejfogak, amelyek bizonyos idő múlva kiváltódnak;
2. maradó fogak, amelyeket nem előz meg tejfog;
3. pótlófogak, amelyek a tejfogak helyén nőnek.
 
A fogak megjelenéséből, ill. váltódásukból fontos következtetést lehet levonni a kutya életkorára vonatkozóan.
A fogak alakjuk és helyeződésük szerint lehetnek: metszőfogak, szemfogak (eb- vagy agyarfogak) és zápfogak. Az egyes fogtípusoknak más és más feladatuk van, így a metszőfogak a táplálék megragadására leharapására szolgálnak; a szemfogak szerepe a táplálék széttépése, ill. a kutya védekező-támadó fegyvere; a zápfogak a táplálék felaprítására, széttépésére, darabolására szolgálnak, - ugyanis a kutya olyan értelemben, mint az ember, nem rág!
A kutya metszőfogai az áll közötti csont testében (felül) és az állkapocs elülső részében (alul) helyeződnek. Kissé görbült, egy-gyökerű fogak.
A szemfognak nincs rágófelülete, csak hegye, koronája kúpalakú, gyökere különösen a felső fogsorban igen hosszú.
A kutya zápfogai éles tarajúak, oldalt összenyomottak, ékszerűek; három hegyük van, a középső a legmagasabb. A fogsorban az elől helyeződő zápfogakat tejfogak előzik meg, ezeket elő zápfogaknak nevezzük, mögöttük a maradó- vagy tulajdonképpeni zápfogak találhatók.
A kutya fogak nélkül születik ugyan, de tejfogai gyorsan kibújnak. Ezek kisebbek és fehérebbek, mint az állandó fogak.
A fogak kihasadásából, váltódásából, növéséből és kopásából, egyszóval a fogazat mindenkori állapotából az állat korára lehet következtetni, ugyanis a kihasadás, a váltódás és a fog alaki változásai meghatározott időben mennek végbe.
 
A kifejlett kutya fogképlete a következő:
 Maradó zápfog(molaris)     Előzápfog(prémolaris)     Szemfog(caninus)     Metszőfog(incisivus)     Metszőfog(incisivus)     Szemfog(caninus)     Előzápfog(prémolaris)     Maradó zápfog(molaris)
felső fogsor    2     4     1     3     3     1     4     2
alsó fogsor    2     4     1     3     3     1     4     2
A kutyának tehát összesen 42 foga van (a tejfogak száma 28).
 
A kutya fogazata
 
fogazat.jpg 
 
A kutya mozgása.
A kutya súlypontja a lapocka mögött van. Mozgáskor a súlypont áthelyeződik. A mozgást figyelve megállapíthatjuk, hogy az egyik oldal elülső és hátulsó végtagjai váltakozva közelednek, míg a második oldal végtagjai távolodnak egymástól. A végtagok mozgása az alábbiakból tevődik össze:
1. az állat felemeli végtagját a földről, amikor is egyes izületek behajlanak,
2. előre viszi a behajlított végtagot,
3. a földre helyezi a végtagot, megtámasztja és áthelyezi súlyát rá.
Az elülső végtag mozgásánál mindenek előtt a lapocka emelkedik fel s alsó vége, ill. a vállízület előre lendül. A feszítő izmok segítségével a végtag kiegyenesedik, és a földre ereszkedik.
A hátulsó végtagon először behajlik a csípőízület, miközben a comb kissé kifelé fordul. Ezt követően behajlanak a többi ízületek is, majd következik a kiegyenesedés és a földre támaszkodás. Az általános elv minden járási módnál ugyanaz, minden végtag két szakaszt hajt végre: a talajra lépést és az áthelyezést. A mozgás gyorsasága növekszik, ha a combcsont és a karcsont hosszú és a szögek élessége a csípőízületben, ill. a vállízületben nagy. Ekkor a végtag előbbre kerülhet, az említett szögek kiegyenesítése nagyobb lesz, s ennek eredményeként a mozgás tért ölelőbb lesz.
 
Állás. Az állat állása bonyolult izomfolyamat eredménye, amelyben a test sok izma vesz részt. Az állásnál a könnyen behajló végtagokat mozdulatlan támasszá kell átváltoztatni. A kutyák számára az állás elég nagy izommunkával jár. Ezért ezek az állatok, ha pihenésre van szükségük: lefekszenek.
 
Fekvés. Az állat oldalra fekvése kevés izomerő kifejtéssel jár, ezért pihenéskor a kutya nagyrészt így fekszik. A hason fekvés jelentős izommunkát igényel és fárasztja az állatot.
 
Ülés. A kutya ülése izommunka kifejtéssel jár és meglehetősen fárasztja az állatot. Ülésnél a kutya hátulsó végtagjai ugyanolyan helyzetben vannak, mint hason fekvésnél (az idomításnál szükséges az ültetve helyben maradás), vagy mint az oldalfekvésnél (elernyeszti farát). A hátulsó végtagok előbb említett helyzete nagyobb izommunkával jár, mint az utóbbi. Az elülső végtagok ülésnél támaszul szolgálnak a törzs elülső része számára, akárcsak álláskor.
 
A köztakaró.
A köztakaró vagy bőr az állati test külső burka, amely az állatot a külvilág behatásaival szemben megvédi. Ezen kívül természetesen más szerepe is van a bőrnek, így: részt vesz a hőszabályozásban, a gázcsere lebonyolításában, mint kiválasztó szerv is szerepel, s végül benne találhatók a tapintás szervének végkészülékei.
A bőr 3 rétegből áll, ezek: a hámréteg, az irha és a bőr alatti kötőszövet.
A hámréteg az, amely megvédi az alatta lévő rétegeket, ugyanis legfelül lévő sejtjei elszarusodnak; ha e sejtek teljesen kiszáradtak, akkor, mint korpa ellökődnek.
Az irha erős kötőszövetből áll, amelyben erek és idegek vannak, de rugalmas elemeket és izomrostokat is foglal magában. Igen erős és egyes testrészeken változó vastagságú, a háton, pl. vastagabb, mint a hason.
A bőr alatti kötőszövet puhaságot és elmozdíthatóságot kölcsönöz a bőrnek, ezért ráncolható a bőr; e rétegben zsír rakódhat le, s ez, mint tudjuk rossz hővezető.
A bőrben található faggyúmirigyek váladéka a szőrök és a bőr felületének bezsírozására szolgál, az átnedvesedés ellen véd. A kutyának a bőrében nagyon kis számban izzadtságmirigyek is találhatók, ezért a kutya nagy hőségben a nyelve felületén párologtat.
A kutya bőrét szőr fedi. A szőrök módosult hámképletek.

A bőr rétegei       A szőrféleségek:   
     1. a fedőszőrök, amelyek a test felületén mindenütt megtalálhatók, egyes helyeken szőrfogókat, ill. tarajokat alkotnak; 2. a tapintószőrök, az ajkak, az orr és a szem tájékán; 3. a pillaszőrök, a szemhéjak külső peremén találhatók.   Módosult bőrképletek:a kutya karmai, talp- és ujjpárnái. A kutya végtagjainak megterhelésekor ez utóbbiakra ránehezedik s ezek a rázkódtatást hivatottak csökkenteni.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)