A fajtatenyésztés története
A kutya anatómiája III
A kutya rendszertani helye az állatvilágban
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2011. március 17.

A végtagok csontjai. A végtagok a test alátámasztására és helyváltoztatására szolgálnak. Megkülönböztetünk: Elülső vagy mellkasi, és hátulsó vagy medencei végtagpárokat. Felépítés szempontjából feloszthatók a törzshöz kapcsoló övre és szabad végtag részre. Az elülső végtag kapcsoló öve eredetileg 3 csontból, a lapockából, a kulcscsontból és a hollócsőr csontból áll, ezek együttes neve: vállöv, amely a szabad végtagot a törzshöz fűzi. A kutyán a kapcsoló öv nem teljes, mert a hollócsőr csont csupán a lapocka egy kis nyúlványa alakjában maradt meg, a kulcscsont pedig jelentéktelen apró kis csontocska. Egyedül a lapocka fejlődött ki teljesen. A kutya lapockája hosszú, lapos csont, erősen fejlett lefelé növekedő tövissel, amely előtt és mögött árok található. A tövis alul éles szögletben végződik, amelyen még egy horgas nyúlvány is található.


Mellső végtag
mellso_vegtag.jpg1. lapocka2. enyhén S alakú felkarcsont3. a vállízület testfelszínén tapintható vállbúb4. könyökízület5. singcsont6. orsócsont7. ín csont8. csukló9. ötsugarú elülső lábközép10. ujjak

Az elülső szabad végtag a karcsonttal kezdődik. Ez egy jól tagolt, erős csöves csont, amelyen felső és alsó végdarabot és testet lehet megkülönböztetni. Tagoltsága arra mutat, hogy rajta erős izmok erednek, ill. tapadnak. A karcsontnak fontos szerepe van mind a mozgásban, mind az állásban, ill. a testsúly viselésében. A kutya karcsontja fajtáktól függően különböző hosszú lehet és többé-kevésbé hajlott csont, amely a kistestű kutyafajtákon erősebben görbült.
Az alkar csontos vázát két csont, az orsócsont és a singcsont vagy másképpen könyökcsont adja. A kutyán e két csont hegyes szögben keresztezi egymást, s ily módon a könyökcsont felső végdarabja kissé befelé került, alsó végdarabja pedig oldalt helyeződik. A két csont nem egyformán fejlett, - az orsócsontnak az alsó végdarabja, a könyökcsontnak pedig a felső végdarabja a fejlettebb, mégis az orsócsont - ez a mérsékelten hajlott csont - az erősebb, a fejlettebb csont, s ez viseli a törzs súlyát elsősorban. A kutyánál egyébként ez a két csont, forgó ízületet alkot.
Az elülső végtagnak az alkar alatt következő része az ember kezének felel meg, s ezt a részt “lábvég”-nek is nevezik. Ennek tulajdonképpen 3 része van: az elülső lábtő, az elülső lábközép, és az ujjak.

vegtagok.jpgA kutya elülső lábtövét két sorban elhelyezkedő 7 csont alkotja. A felső sorban 3, az alsó sorban pedig 4 csont található. Ezek apró négyszögű vagy lekerekített “rövid” csontok. Nem számítjuk a csontos vázhoz azt a három egészen apró “íncsontocskát”, amely a két csontsor csontjai között található.
Az elülső lábközép csontjai öt sugarat alkotnak; ezek a csontok mindkét végükön kissé kiszélesedő, hengeres, elég hosszú csontok. Közülük az első lábközépcsont a legrövidebb és különvált a többitől; a második és az ötödik lábközépcsont inkább három élű.
A kutyán mind az öt ujj csontjai kifejlődtek. Minden ujjon 3 ujjperccsont van kivéve az első ujjat, amelyen csak kettő található, ugyanis a második ujjperccsont hiányzik. Az első és a második ujjperccsont rövid hengeres csont. A harmadik ujjperc csontja az oldalt lapított, kampószerűen görbült karomcsont, amelyen a karomlécet találjuk a karomárokkal.
A kutya első ujjperccsontjaival 9 egyenítőcsont is kapcsolatos és ezeken kívül még több, egészen apró íncsontocska is található.
A kutya elülső végtagján a kifejlődött 5 ujj közül a harmadik és negyedik ujj a leghosszabb. Legrövidebb és szinte függelékszerű az első ujj amely a talajjal nem is érintkezik.
 
A hátulsó végtag csontjai. A hátulsó végtagot a gerincoszloppal pontosabban a keresztcsonttal a medenceöv köti össze, mely utóbbinak csontos vázát három csont: a csípő-, a fan- és az ülőcsont adja. A medenceöv a gerincoszloppal merev ízület útján szorosabban függ össze, mint az elülső végtag a törzzsel. A szorosabb összeköttetés azért előnyös, mert a hátulsó végtag a törzs alátámasztásán kívül a helyváltoztatásnál a szabad végtag felől kiinduló impulzust, lökést is továbbítja a törzshöz. A szabad végtag csontjai a medenceövhöz csatlakoznak. A medenceöv kétoldali 3-3 csontja egységes medencecsonttá nőtt össze, amely a keresztcsonttal együtt csontos gyűrűt alkot, ami e tájék szilárdságát nagy fokban emeli. A medenceöv három csontja az ízületi vápában találkozik egymással, s a kétoldali medencecsont a közép síkban, ál ízületben illeszkedik össze; az összeköttetés fiatal korban csupán porcos, később azonban csontossá válik.
A csípőcsontnak két része van: szárnya és oszlopa. A szárny széles és a nyílirányú síkban helyeződik, rajta a külső- és belső csípőszöglet található. A kutyán a szárnyak előrefelé kissé összetérnek, úgyhogy a medence bejárata aránylag szűk.
A fancsont a medencecsont alsó részét adja, testét és a két ágat különböztetjük meg.
Az ülőcsont a medencecsont hátulsó részén található; lemezéről és két ágáról szoktunk beszélni. Az ülőcsont lemezének hátulsó-oldalsó részén van az ülőgumó, s a kétoldali ülőgumó között van az ívelt ülővágány.
A medenceüreg fenekén a dugott lyuk, amelyet a fan- és az ülőcsont alkot.
A medence csontjainak az alakja, helyeződése és méretviszonyai a keresztcsonttal és az első farok csigolyákkal együttesen meghatározzák a medenceüreg, a szülőút alakját és terjedelmét s ezzel a szülés menetét is befolyásolják. A kutyán a medenceüreg bejárata szűkebb, mint a kijárata, a medenceüreg feneke pedig lapos, s így szülészeti nézőpontból a kutya medencéje elég előnyösnek mondható.
 
 medence.jpga csontos medence     1. a csípőcsont szárnya2. a csípőcsont oszlopa3. farvonal4. medencei terület5. csípőtaraj6. nagyobb ülőcsonti bevágás7. ülőtövis8. külső csípőszöglet9. belső csípőszöglet10. az egyenes combizom eredési helye11. a fancsontnak az ízületi vápához térő ága12. a medencei összeköttetést alkotó ága 13. csípőfancsonti kiemelkedés14. kisebb ülőcsonti bevágás15. ülőcsonti ív16. ülőgumó17. az ülőcsontnak az ízületi vápához térő ága18. a medencei összeköttetést alkotó ág19. ízületi vápa20. dugott vagy borított lyuk
 
A hím és a nőnemű kutya medencéje között bizonyos különbség is van, mert a nőstény medencéje általában tágasabb, terjedelmesebb, a medence üregének feneke laposabb. Az ülőgumók távolabb esnek egymástól, így a kijárat is tágasabb. A hímek medencéjén lévő dudorok, tarajok élesek, kiállóak, a nőstényeken ezek inkább lekerekítettek, simábbak.
A hátulsó szabad végtag csontjai a combcsonttal kezdődnek. A combcsont a csontváz legnagyobb csontja, s a test alátámasztásán kívül a test előre vitelében is fontos szerepe van. A comb, amelynek ez a csont az alapját adja, nem különül el a törzstől, abba részben be van épülve. A combcsont jól tagolt csont és rajta három fő rész, a felső- és az alsó végdarab, ill. a test különböztethető meg. Fajták szerint eltérő alkatú és hosszúságú lehet. Ívben görbült csont, amely nagyobb testű kutyákon hosszú és karcsú, kis testűeken rövid és tömzsi. A felső végdarabján a félgömb alakú fejet és a jól kifejezett nyakat látjuk, oldalt pedig a farizmok tapadására szolgáló forgató (dudor) található. Alsó végdarabjának elülső részén a térdkalácscsont siklik fel és alá. A comb alatt a szár található, amelynek csontos vázát két csont, a sípcsont és a szárkapocscsont adja.
 
labveg.jpg1. medenceöv 2. csípőizület (gömbizület) 3. ülőgumó 4. combcsont 5. térdízület 6. sípcsont 7. szárkapocs 8. sarokcsont, a lábszárcsontokkal alkotja az ugróízületet. Rajta tapad az Achilles-ín 9. lábközép 10. ujjperccsontok
 
A kettő közül a sípcsont a fejlettebb, erősebb csont, ez viseli a súlyt. Hosszú, “S”-alakban görbült csöves csont, amelyen három fő rész jól elkülöníthető. Felső harmadának elülső részén az éles sípcsonti taraj vonul végig, s valamivel gyengébb taraj oldalt is található rajta.
A szárkapocs a sípcsont mellett oldalt helyeződik, gyengén fejlett, de ugyanolyan hosszú, mint a sípcsont.
A láb a hátulsó végtagon az elülső végtagéhoz hasonlóan épült fel, részei: a lábtő, a lábközép és az ujjak.
A hátulsó lábtő vagy csánk, az elülsőhöz hasonlóan sorokban elhelyezkedő apró csontokból épül fel, de itt a csontok három sorban helyeződnek el, s számuk: 7.
A felső csontsort alkotó két nagyobb és jellemző alakú csontot név szerint is érdemes megjegyezni: csigacsont és sarokcsont. A középső sorban csak egy, az alsó sorban pedig négy csont található.
A hátulsó lábközép csontos váza szintén öt sugarú. A kutya lábközép csontjai ferdén előre és lefelé irányulnak, erősebbek és hosszabbak, mint az elülső végtag hasonló csontjai. E csontok előrefelé boltozatosan helyeződnek. Az első lábközép csont csökevényes és rajta két ujjperc található. A harmadik és negyedik lábközép csont erősebb és hosszabb, mint a többi.
Az ujjperccsontok a kutyán az elülső ujjakéhoz hasonlóak, de az első ujj legtöbbször hiányzik (fajtajelleg!), bár egyes fajtákon az első ujj kettőzött is lehet.

A fej csontjai.
A fej csontjai együtt a koponyát alkotják, amely a koponyaüreget, valamint az orr- és a szájüreget foglalja be.
A koponyaüregben helyeződő agyvelőt körülvevő csontokat az agykoponya csontjainak, míg a lélegző- és az emésztőcső kezdeti részét magába foglaló csontokat az arckoponya csontjainak nevezzük. A fej ezeken kívül még bonyolult szerkezetű érzékszerveket is magába foglal. A fej csontjai varratok útján függenek össze egymással, kivéve az állkapcsot és a nyelvcsontot. A fej csontjai lapos csontok, amelyeknek két lemeze között nyálkahártyával bélelt, levegővel telt öblöket találunk, amelyek az orrüreg közvetítésével, a külvilággal közlekednek. Ezek az üregek részben a fej súlyát csökkentik, részben előmelegítik a levegőt. A fejen található érzékszervek általában csontos tokba vannak foglalva, így a hallás és egyensúlyozás szerve a fültokban, a látás szerve a szemgödörben, a szaglásé pedig az orrüregben van. kutyán - az emberhez viszonyítva - az arckoponya jóval fejlettebb, mint az agykoponya; az arckoponya és az agykoponya aránya a kutyán 1:1, az emberen pedig 1:3. Néhány rövidfejű kutyafajtán azonban az agykoponya nagyobb, mint az arckoponya. A koponya két részének egymáshoz viszonyított helyzete is lényegesen eltér az emberétől, ugyanis az emberen az agykoponya az arckoponya fölött, a kutyán viszont a mögött helyeződik.
Az agykoponya csontos vázát 4 páratlan csont, a nyakszirtcsont, az ékcsont, a rostacsont és a fal közötti csont, továbbá 3 páros csont, a fal-, a homlok- és a halántékcsont alkotja. A koponyaüreg alapját a nyakszirtcsont egy része és az ékcsont adja, hátulsó falát a nyakszirtcsont képezi, elülső falát a rostacsont, tetejét a falcsont, a homlokcsont és a fal közötti csont, végül oldalfalát a halántékcsont adja.
 
arc_koponya.jpg1. nyakszirtcsont2. öreglyuk3. a nyakszirtcsont bütyke4. bütyökárok5. a nyelv alatti ideg csatornája6. torkolati nyúlvány7. ékcsont8. ékcsont teste9. tojásdadlyuk10. a belső fejartéria nyílása11. nagy szárnylyuk12. elülső szárnylyuk13. szemgödri hasadék14. látólyuk15. a homlokcsont szemgödri része16. a homlokcsont járomnyúlványa17. sziklacsont18. csecsrésze19. a halántékcsont járomnyúlványa20. Glaser-féle rés21. garatgumó22. a belső fejartéria csatornájának aboralis nyílása23. külső hallójárat24. ízületi nyúlvány25. ízületi árok26. a halántékjárat kimeneti nyílása27. csecslyuk28. állcsont 29. nagy szájpadlási lyuk30.szájpadlási barázda 31. az állcsont szájpadlási nyúlványa 32. az állcsont röpnyúlványa      33. szájpadlási hasadék34. állközötti csont 35. járomcsont36. a járomcsont halántéki nyúlványa 37. a szájpadláscsont38. a szájpadláscsont függélyes része 39. a szájpadlási varrat40. röpcsont 41. ekecsont
 
Az arckoponyának 2 páratlan csontja, a nyelvcsont és az ekecsont, valamint 9 páros csontja van, ez utóbbiak: az áll-, áll közötti-, orr-, könny-, járom-, szájpadlás-, röpcsont, az állkapocscsont és az orrkagyló.
Az arckoponya csontjai a zsigeri cső kezdeti szakaszát, az emésztő- és lélegző készülék kezdeti részét, az orr-, a száj- és a garatüreget foglalják magukba. Az orrüreg körül szinte teljes a csontos tok, a szájüreg körül azonban nem. Az arckoponya alkotásában még két koponyacsont is részt vesz: a homlokcsont és a rostacsont.
 
 
1 nyakszirtcsont 2 felső tarkóvonal3 a nyakszirtcsont bütyke 4 torkolati nyúlvány5 bütyökárok 6 falcsont-nyakszirtcsonti varrat7 ékcsont 8 az ékcsont szemgödri szárnya9 az ékcsont halántéki szárnya 10 látólyuk11 szemgödri hasadék 12 kereklyuk és elülső szárnylyuk13 nagy szárnylyuk 14 falközötti csont 15 falcsont 16 a falcsont legdomborúbb része17 külső nyílirányú taraj 18 falcsont-homlokcsonti varrat19 falcsont-halántékcsonti varrat 20 homlokcsont 21 a homlokcsont halántékárki része 22 a homlokcsont ívelt taraja 23 a homlokcsont járomnyúlványa 24 szemgödri szél 25 rostalyukak 26 a homlokcsont ékcsonti nyúlványa27 a halántékcsont pikkelye 28 a halántékjárat bemeneti nyílása 29 a halántékcsont járomnyúlványa 30 ízületi nyúlvány31 a halántékjárat kimeneti nyílása 32 dobhólyag33 a külső hallójárat nyílása 34 csecslyuk35 állcsont 36 szemgödör alatti lyuk37 foglécek 38 őrlőfogak39 szemfog vagy ebfog, agyarfog 39/a metszőfogak40 az állcsont homloknyúlványa 41 tuber maxillare42 fogmedri nyúlvány 43 az állcsont röpnyúlványa44 hátulsó szájpadlási lyuk 45 ékszájpadlási lyuk46 állközötti csont 47 az állközötti csont teste48 az állközötti csont orri nyúlványa 49 orrcsont50 járomcsont 51 könnycsont52 könnytölcsér 53 a szájpadláscsont függélyes része 54 röpcsont




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)