Tenyésztésről általában
A jövő nemzedékének záloga
Tenyészszemle: „csak” az első lépés…
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2010. november 19.

A jövő nemzedékének záloga

Ahhoz, hogy valaki a kutyatenyésztés szép kihívásokkal teli, de még több felelősséget, kötelességet, odafigyelést és emberséget igénylő feladatába kezdjen, sokkal több kell, mint kiváltani egy kennelnevet. Az első és legfontosabb lépés, hogy tenyészszemlén a tenyészthető minősítés megszerzése.


Ma Magyarországon a kutyatenyésztésbe bári kezdhet, nem szükséges előzetes tanulmány a tenyésztő részéről. Viszont minden tenyésztőnek tenyészszemlén kell részt vennie kutyájával, illetve kutyáival. Ilyen szemléket évente – fajtától függően – átlagosan 4-5 alkalommal rendeznek, s ezeken döntik el, hogy egy adott kutya megfelelő-e tenyésztés céljára. A tenyésztésbe csak a küllemében a fajta-standardnek megfelelő, egészséges egyedek vonhatók be. Bár utóbbi megállapítás ténylegesen csak a közelmúlttól számítva mondható igaznak, amióta kötelező egyes – a fajtára jellemző betegségek esetében – szűrővizsgálatokat elvégeztetni.

Tenyészthető, nem tenyészthető

A szemlét követően a kutyatulajdonos az általa várt esetben „Tenyésztésre javasolt” (a minősítés részletes követelményeit a fajta tanácsok, ennek hiányában a fajtagazda, vagy a fajtaklub dolgozzák ki. Ezt a MEOE jóváhagyásával lehet alkalmazni, pl: főtenyészszemlénél), vagy „Tenyészthető” minősítést kap.
 „Tenyésztésre nem engedélyezett” az az egyed, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak nem felel meg, illetve olyan egészségügyi és idegrendszeri tüneteket mutat, ami egy egészséges tenyészegyednél nem engedhető meg.
Ez utóbbi minősítés esetén a szemle egy éven túl újra megismételhető, maximum egy alkalommal. Amennyiben a minősítés ismételten tenyésztésre nem engedélyezett, a kutya véglegesen kizárta magát a tenyésztésből.
A minősítés mellett a bírónak írásban kell indokolnia döntését a bírálati lapon.
A szemlén az adott fajta FCI által elismert küllembírója bírálja el a kutyákat, míg munkavizsgára kötelezett fajták esetén munkabíró közreműködése kötelező, akiket a MEOE testülete delegál.
A tenyészszemlén egyedi bírálati lap készül 3 példányban, ez tartalmazza a leíró bírálatot és minősítést, illetve a bíró aláírását. Ezen kívül szintén 3 példányban összesítő készül a kutya adataival, illetve minősítésével ez minden egyes fajtában külön készül. Munkavizsgára kötelezett fajtáknál a fajtára előírt munkateljesítményt is szerepel a bírálati lapon, illetve az összesítőn. A tenyészszemle minden eredményét a helyszínen felvezetik a származási igazolásra, s azt pecséttel a bíró aláírásával látják el.

Hogyan lehet jelentkezni?

Tenyészszemlét a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete szervezeti egységei és szerződött partnerei – az egyesület előzetes hozzájárulásával - rendezhetnek. Ezeknek az időpontjáról legegyszerűbben a fajtakluboknál, illetve fajtatanácsoknál tájékozódhatunk. A jelentkezés a helyszínen történik (6 ezer forint), ahol be kell mutatni az eb FCI törzskönyvét (származási lapját), oltási igazolványát és a szükséges orvosi szűrővizsgálatok eredményét. A fentieken túl tenyészszemlén csak a jelöléssel ellátott, azonosítható ebek vezethetők fel (egyedi azonosíthatóság nélkül kutya nem bírálható el), továbbá a szemle napján a kutyának be kell töltenie a 12-18 hónapos kort. A minimum kor fajtától függ és attól is, hogy szuka, vagy kan a nevezett kutya.

Mi jön ezután?

Mint említettük: a tenyésztési engedély csupán az első lépés egy szép, de küzdelmekkel teli úton, ahol ha „szabály szerint” munkálkodunk, akkor nagyon sok energiát és pénzt kell befektetünk, de nem csak ennyi. Helyre, tudásra, hozzáértésre, emberségre és elkötelezettségre van szükségünk. Csak így lenne szabad csinálni… De ez már egy másik történet.

Hogyan vigyük kutyánkat a szemlére?

A tenyészszemle nem szépségverseny! Természetes, hogy kutyánkat megfürdetetve, alaposan átfésülve vigyük el, de ne sminkeljük, mert a bíró letöröltetheti, nincs értelme. Viszont nem árt, ha felkészítjük a kutyát a várhatókra, tanítsuk meg beállítani, s nem árt, ha nyugodtan tudja tűrni az átvizsgálást. A fogazat megvizsgálása néha többszöri alkalommal sem sikerült a bírónak, itt van arra lehetőség, hogy segítsünk, ezt gyakoroljuk a kutyával, ha problémásnak gondoljuk. A mozgás bírálatakor felvezető pórázt használjunk, kutyánk egyenletes tempóban a bal lábunk mellett haladjon, ezt sem árt a kiskutyákkal néhányszor kipróbálni a szemle előtt.

Tenyésztés, szemle nélkül

Sajnos felülbélyegzett törzskönyvet kaphatnak (de kaphatnak) azok a kiskutyák, aminek szülei nem kaptak tenyésztésre engedélyt. A nyomtatványbeli különbség csupán az lesz, hogy a törzskönyvre reávezetik, hogy a szülők nem rendelkeznek előírt minősítéssel. Az idő előtt pároztatott, fiatal kutyáknál egy másik felülbélyegzés szerepel, amiből kitűnik, hogy túl korai pároztatásból származik a kutya. Az ilyen származási lappal rendelkező kutya ugyanúgy bizonytalan eredetűnek számít, mint a törzskönyv nélküli társai.

A mai napig hatályban lévő rendelet a fajtatiszta ebek tenyésztésének szabályairól azt mondja ki, hogy tenyésztéssel összefüggő tevékenységet csal államilag elismert ebtenyésztő szervezetek folytathatnak. A MEOE deklaráltan nem az. Az általa kibocsátott papírokra rávezeti, hogy államilag nem elismert származási lap.



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)