Agarak
Kis olasz agár
A tűzről pattant pöttöm sprinter
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Balaskó Norbert  |  2012. január 21.

Kis olasz agár

Az agarak általában erőteljesen és radikálisan megosztják a külső szemlélők táborát. Egy agarat megpillantva ugyanis a legritkább esetben marad bárki szenvtelen.


A felszínes kritikusok azonnal szívükhöz kapnak a jellegzetesen felhúzott has, cérnavékony derék, látható bordák és kissé „púpos” tartás láttán, míg a „műértő” kutyakedvelők áhítattal csodálják az elképesztő teljesítményért felelős tüdőnek és szívnek helyt adó, csodásan mély mellkast; a robbanékonyságról, sebességről gondoskodó, gyönyörűen izmolt combokat, valamint azt a kecsességet, harmóniát és nemességet, mely csak az agarakból árad. Mindehhez az agarak többsége jól megtermett, hórihorgas kutya, ám meglepő módon az emberek szinte teljesen azonos módon reagálnak a kis olasz agár láttán is, aki a legkisebb termetű közülük.

A fajta mind küllemben, mind jellemben igazi agár mivoltának szinte maradéktalan megőrzése leginkább annak köszönhető, hogy a kis olasz agár nem egy már meglévő fajta „törpésítésével” jött létre – annak sok anatómiai és genetikai hátulütőjével együtt –, hanem önálló, egyesek szerint az egyik legősibb kutyafajta. Egyes feltételezések ugyanazon közös őstől származtatják, mint más, nagymúltú rokonait (pl.: angol agár, saluki, barzoj, skót szarvasagár, stb.) Vitatott tény az is, hogy az angol agárból alakult-e ki a kis olasz, vagy fordítva. Az mindenesetre tény, hogy a kis olasz agárhoz nagyon hasonlatos „miniagarak” már az ókorban is ismeretesek voltak. Több ábrázoláson felismerni őket, de Pompeji romjai közt is megtaláltak a mai kis olaszhoz hasonlatos kutyák maradványait.
Gyanítható tehát, hogy a fajta a Földközi-tenger medencéjéből került Olaszországba, majd később Angliába. A VI-VII. században vitathatatlanul Itália egyik legnépszerűbb fajtája volt, nagy uralkodókat is találhatunk rajongótáborában, és korabeli festményeken is előszeretettel megörökítették kecses alakját. Így vált idővel népszerűvé egész Európában, és Oroszországban is. Nagy Frigyes porosz császár például valósággal rajongott e pöttöm jószágokért. Nemritkán egy tálból vacsorázott kedvenceivel, akik be-, jobban mondva feljáratosak voltak a királyi asztalra, ahol kényük-kedvük és kifinomult ízlésük szerint válogathattak a finomságok közül. A fajta történetéről beszélve kihagyhatatlan anekdota az is, hogy egy afrikai törzsfőnöknek, állítólagos Lobengula királynak annyira megtetszett a kis olasz agár, hogy egyetlen ilyen ebért 200 marhát adott.

Alternatív ágymelegítő
Mivel a kis olasz agár alapvetően mindig is emberközelben élt, érzékenyen reagál gazdája és családja minden rezdülésére. Nélkülözhetetlenségét olyannyira igyekszik hangsúlyozni, hogy szinte mindig a társaság középpontjába törekszik. Vidám, bohókás lényével, különleges megjelenésével természetesen nem esik nehezére felkorbácsolni saját népszerűsége hullámait, és pillanatok alatt miatta mosolyog az egész család. Annak érdekében, hogy szerettei még éjszaka se feledkezzenek meg róla, előszeretettel alszik együtt gazdáival. Ezt a legtöbb kutya örömmel teszi, de a kis olasz mesterfokon űzi ezt a tevékenységet. Kecses áramvonalasságát kihasználva, észrevétlen surran a takaró alá, ahol addig helyezkedik, amíg a lehető legnagyobb felületen nem érintkezik gazdájával. Többedmagával tartva valóságos stratégiai játékot űz esténként a legfrekventáltabb fekvőhelyekért a gazdi oldalán. Ha sikerül elérnie célját, olyan eufórikus kábulat lesz rajta úrrá, melynek láttán azt gondolhatnánk, hogy ez a kis örökké zsizsegő energiabomba szinte az idők végezetéig képes lenne heverészni.
A kis olasz a legtöbb agárhoz hasonlóan igen kényelemszerető, sőt határozottan konformista alkat, aki igen nagyra becsüli a kényeztetést, és a finom falatokat is. Ennek ismeretében az ember nem is lepődik meg azon, hogy gazdái sokszor kabátocskát adnak rá, ám a látszat ellenére ezek a ruhadarabok a puszta kényeztetésnél fontosabb célt szolgálnak. A kis olasz agár ugyanis minden fitnessguru álma: „gyárilag” nincs bőre alatt egy csepp zsír sem. Mindemellett viszont vékony, rövid szőrzettel rendelkezik, mely a hidegtől védi a legkevésbé. Nem túlzás tehát hűvös időben csinos kis zekébe öltöztetni, bár ha nem pórázon kell tipegnie, hanem van lehetősége szabadon mozogni, pillanatok alatt felmelegíti magát, noha a hideget, nyirkos, hűvös időt ki nem állja.
A szabadon önfeledten pattogó kis olasz látványa minden kételyt eloszlat. Ez a 3-5 kilós kutyácska csak otthon öleb, a pórázról eleresztve előtör belőle az igazi agár. Ennek megfelelően kell kezelni, és méretei, kedvessége dacára nem szabad félvállról venni. Bármilyen potenciális zsákmány pördül fel a közelében, a higanymozgású törpe önálló vadászebbé lényegül át, és olyan repülőrajtot produkál, hogy csak traffipaxszal lehet lekövetni, miközben eltűnik a horizonton.

Önveszélyes légikisasszony
A kis olasz agár olykor úgy viselkedik, mintha más bolygóról jött volna. Magától értetődő természetességgel hajlamos fittyet hányni a Földön uralkodó gravitációra. Mikor szárnyaló szelleme elragadja, a leglehetetlenebb helyekről képes leugrani, legyen az húsz centi, két, vagy éppen tizenkét méter. Madárcsontozata mellé azonban nem fejlesztett szárnyakat, így nemcsak nagyot nyekken, aminek finom szalagjai és ízületei látják kárát, de lábát törheti, vagy tragikus esetben akár nyakát is szegheti: a könnyed „felépítmény” és a viharos temperamentum igen veszélyes kombináció!
A kis agár akrobatikus képességei egyébiránt – leszámítva kamikaze-akcióit – bámulatba ejtőek. Ez a lábszárközépig érő ebecske különösebb megerőltetés nélkül képes acélrugóként felpattanni, és váratlanul belenyalni egy száznyolcvan centis férfiember orrába, ráadásul oly valószínűtlen sebességgel, hogy az áldozatnak el kell gondolkoznia azon, mi is történt valójában. Tanácsos ezért óvni, elsősorban saját magától. Amúgy is hajlamos túlreagálni, túlpörögni bizonyos helyzeteket. Ekkor inkább nyugtatni, lassítani kell őkelmét, illetve megelőzni és elkerülni azokat a szituációkat, amikor kárt tehet magában.
Tekintettel arra, hogy a helye világéletében az ember oldalán volt, elvárja és el is fogadja gazdája segítségét a problémás szituációk megoldásában. Ez az ő esetében kifejezetten előnyös, hiszen számtalan gond forrása lenne, ha esetleges nézeteltéréseit „izomból” akarná lereagálni. S bár alapvetően békekedvelő, zűr esetén – többedmagával tartva – megindító módon kiáll az övéiért. Nem kérdés, hogy személyvédelemre, házőrzésre alkalmatlan, viszont remek jelzőkutya, aki kifinomult megjelenése ellenére nem fejhangon sipítozik, hanem egészen „kutyás” ugatást képes produkálni.
Mozgása más agarakéhoz hasonlóan igen látványos, ugyanakkor egészen sajátos is egyben. Méretéből, vérmérsékletéből adódóan kapkodóan gyors, mindemellett elegáns és összeszedett. Egészen az utóbbi időkig fajtajellegzetesség volt a spanyol lovakéhoz hasonlatos, akciós, peckes mozgás. Gyakran előfordul, hogy cirkálás közben egy-egy ütem erejéig „elfelejti” használni egyik vagy másik hátsó lábát, ami haladási sebességét jelentősen nem befolyásolja. Más a helyzet sprinteléskor: ilyen esetben agármódra gömbölyödik, szinte lelapul a sebes vágta közben.

Szökőkút a nappaliban
A kis olasz agár nagyon szociális alkat, igényli és keresi a társaságot A lakásban agármódra, abszolút kulturáltan viselkedik, és többedmagával tartva is remekül kijön társaival, akikkel előszeretettel játszik „kicsi a rakást”, Pihenések alkalmával az egész falka egy kupacba, egymás hegyére-hátára tömörödik. E spontán kialakuló eb-laokooncsoportok egyetlen közös vonása, hogy a rakás legaljára általában – meglepő módon annak beleegyezésével – a legkisebb kerül.
Tagadhatatlanul létezik azonban egy olyan probléma, mellyel a legtöbb olaszagár-tulajdonos szembesül: ez pedig a szobatisztaság, jobban mondva annak hiánya. A be-bepisilés állandó és stagnáló probléma e fajtánál. Definiálható élettani okai nem ismertek, mégis sok-sok olaszagár-tulajdonos egyöntetű megfigyelés alapján max. 4-6 órán át vállalnak garanciát saját ebecskéjük szobatisztaságára. Vicces azonban, hogy legtöbbször korlátlanul vissza tudják tartani, ha éppen egy ágyban durmolhatnak a gazdájukkal. Ilyenkor a notórius „bepössentők” is megfeledkeznek bosszantó szokásukról. Lelki békénk, valamint lakásunk higiéniájának megőrzése érdekében hosszabb távon mindenképp érdemes alomtálcáról gondoskodni, és arra nevelni a notórius „törpevízművet”.
Nemcsak a „csőrepedéssel” való állandó küzdelem az, ami miatt nem ajánlott a kis olasz agarat 4-5 óránál tovább magára hagyni. Mérhetetlenül ragaszkodó kutyácska, akinek lételeme gazdája közelsége, és akinek komoly lelki gondot okoz a hosszas egyedüllét.  Egyénisége a kifinomultság, a báj és a humor sajátos egyvelege. Kifejezetten szofisztikált lelkialkatú, a durvaságot, de még a hangos beszédet sem szereti. Nevelése ezért sem egyszerű – bár nem lehetetlen – feladat, mely csakis az egészen fiatal kortól elkezdett következetesség mentén haladhat. Ez esetben kiválóan cáfolja az agarakat általánosságban sokszor elhangzó és igazságtalanul becsmérlő sztereotípiát, mely szerint „az agárnak csak a futáshoz van esze…” Még olyan összetett és emberi irányítást feltételező sportban is, mint az agility, eredményes versenyzővé válhat, ahogyan azt számtalan kis olasz bizonyította már. Ezzel együtt ne ringassuk magunkat vérmes illúziókba! Egy agár csak agár módjára lehet engedelmes, amit inkább relatív engedelmességnek lehetne nevezni. Ennek érzékeltetéséhez gondoljunk például egy jól képzett, fegyelmezett vizslára. Ha egy ilyen vizsla orra előtt felperdül egy vadnyúl, őzsuta vagy macska, akkor gazdája tiltó parancsára – az üldözés égető vágyának fellobbanása ellenére – nem ered a menekülő zsákmány után. Ezzel szemben egy agár, mire gazdája felismeri a helyzetet, már régen lereagálta, és már üldözőbe is vette a menekülő zsákmányt. Az agarak ugyanis erre születtek: éles érzékek, villámgyors reakciók és önálló döntés. Hiábavaló próbálkozás megpróbálni erről lenevelni őket. Helyette lehetőleg kerüljük el az ilyen szituációkat, és olyan helyen, ahol van esély vad felbukkanására, vezessük inkább pórázon agarunkat. Kísértésektől mentes, kiszámítható környezetben a kis olasz agár, igen készséges és engedelmes kísérő, ehhez azonban kölyökkorától kezdve rendszeres foglalkozást, nevelést igényel.

Méret alatti, átlag feletti
Egy vérbeli agárnak – mint amilyen lélekben a kis olasz is – azért igazi szenvedélye a mégiscsak a száguldás. Kevesen nézik ki belőle (sokszor még saját gazdájuk sem), de ez a csöppnyi, törékeny kiskutya akár 40 km/h sebességgel is képes repeszteni, ami méretéhez képest különösen tiszteletreméltó teljesítmény. Részben ezért, részben pedig lelkesedésük, küzdőszellemük és nyerni akarásuk miatt is rendkívül nagy közönségsikert szoktak aratni a kis olaszok a különféle agárversenyeken.
Vitathatatlan, hogy az élet egy kis olasz agárral különleges élmények kimeríthetetlen forrása, és kevés ennyire érzelemgazdag, érzelmeit kimutató fajtát találni, de tartása mégsem ajánlható jó szívvel akárkinek. Bizonyos élettapasztalat, bölcsesség és megfelelő gondolkodásmód szükséges hozzá. Első kutyának semmiképp, de még másodiknak is csak fenntartással ajánlható. A kis olasz agár csak azoknak való, akik nem hirtelen felindulásból, hanem alapos átgondolás után, józanul képesek felmérni és értékelni, hogy mit jelent az élet egy ilyen nem mindennapi kutyával – ennek minden előnyével és hátrányával, különös tekintettel a fajta speciális fizikai és lelki adottságaira. Leendő gazdájának kellően türelmesnek kell lenni egy ilyen élénk kis kutyához, ugyanakkor elég sportosnak is, hogy az aktív jószág rendszeres mozgatásáról gondoskodni képes legyen. Jó adag humorérzék is szükséges a tartásához, máskülönben nem fogjuk tudni maradéktalanul értékelni és élvezni a fajta sajátos egyéniségét. Kisebb gyermekek mellett vagy nagyobb kutyákkal együtt tartani értelemszerűen tilos, hiszen egy tengerimalac méretű agárkölyök egy óvatlan mozdulattól akár egy életre nyomorékká is válhat. Kifejezetten előnyös tulajdonsága, hogy – más rövidszőrű fajtákkal ellentétben – szőre szagtalan, gyakorlatilag egy tenyérnyi rongyocskával is pillanatok alatt tisztává varázsolható. Egyéb tekintetben a fajta kifejezetten kis fogyasztású, és alkalmazkodó. Legfontosabb elvárása az állandó együttlét, és hogy megfelelő mennyiségű cirógatásban, babusgatásban legyen része.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Ingyen elvihető egy közepes méretű, vizsla keverék kutya. Kislány, kb. 6 hónapos. Tel.: 06-20/998-3940.

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)