Jog-ügyes
Kié az erdő?
Élőhelyvédelem vadászkutyával
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Czerny Róbert  |  2009. június 05.

Divatos lett a „csoportos kutyás” szabadtéri program, ami egyszerűen csak annyit jelent, hogy azonos fajtájú ebekkel sétáló emberek nem külön-külön, hanem együtt róják köreiket egy nagyobb területen: erdőn, réten, szántóföldön.


A városi vizslások között terjedőben ez a kutyasétáltató módszer, mert a vadászebek különösen igénylik egy kövérebb terület bejárását, az önfeledt rohangászást. A nagyobb gazdik eközben bandukolnak, beszélgetnek, a kisebb gazdik, vagyis a gyerekek futnak a kutyák után.

Hazánkban egyre több természetjáró csoport hangoztatja, hogy a vadászterületeket meg kellene jelölni valahogyan (táblákkal, turistatérképeken külön jelekkel stb.), mert egy-egy alkonyi órán nagy a veszélye annak, hogy akár a gazda, akár a kutyája vadászbaleset áldozata lesz! Az utóbbira rengeteg példát, esetet lehet felhozni. Hasznos tudni a kutyásoknak, hogy a vadászok – a hatályos vadászati törvény szerint – még mindig kilőhetik a kutyákat.
Az idevágó szabály a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényből úgy rendelkezik, hogy a vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. Kutya esetében kivételt képez a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutya, valamint a vakvezető kutya. Hangsúlyozni kell a vadászkutyánál a „rendeltetésének megfelelően alkalmazott” meghatározást. A vizsla sétáltatása tehát önmagában nem valósít meg kivételt, hiszen a vadászkutyának vadászati munkát is kell végeznie ahhoz, hogy ne kerülhessen vadászlőfegyver célkeresztjébe. 2004 nyara óta nem él az a szabály, hogy a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre kell kerülnie a kutyának ahhoz, hogy jogszerűen lőjék le.
A vadászatra jogosult vadásztársaságokkal szembeni ellenszenvet kialakító kutyasétáltatóknak nem árt egy nagyon fontos szabályt megjegyezniük: a vadászatra jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vadnak és élőhelyének őrzéséről gondoskodni. Az élőhely őrzése pedig a kóbor ebek ellen lőfegyverrel is megvalósítható! Természetesen a vadászok a jól ápolt, gondozott, láthatóan nem „vadrabló” életmódra berendezkedett ebeket nem szokták bántani, de ha ilyen állat kerül a szemük elé, és esetleg be tudják azonosítani a gazdáját, ő sem jár jól, mert az állatvédelmi jogszabályok alapján meg kell magyaráznia, milyen okból „veszítette el” hű társát.
Támogatom a vadászterületek megjelölésének ötletét, csak nem látom sok értelmét. Önmagában annak ismerete, hogy a vadászterületen belül hol képzelhető el „kutyasétáltatós” szakasz, nem táblák kihelyezésén múlik. A vadászok ugyanis nyilvánvalóan onnantól számítják a vadászterület határát, ahonnan már biztonsággal nem lőhetnek be lakott területre, épületbe, tanyára. A kutyasétáltatás tehát továbbra is közvetlenül (200-300 méterre) a települések közigazgatási határától szervezhető meg.
Tudni kell, hogy nem zárt vadászterületen, ahol a vad előfordul, él, szaporodik, utódokat nevel, a vadászatra jogosult köteles a vadállomány tömeges pusztulásának megelőzése, mentése érdekében a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról gondoskodni. Azonban az ilyen területeket nem az „minősíti” vadászterületnek, hogy például magasles vagy szóró (vadetető) található bennük. Arra is figyelniük kell a kutyásoknak, hogy például magaslesen – nyáron, az őzbakok üzekedésének idején világos nappal is – pásztázhatja a területet egy-egy vadász, akit esetleg messziről, szabad szemmel nem lehet észrevenni. Ilyenkor hiába sétálgat lőtávolon kívül, a magaslestől több száz méterre is akár a kutyás gazdi, mert a mozgása, a kutya szaga elijeszti a vadat, és ennek biztosan nem a vadásszal történő kedélyes találkozás lesz a vége. Javaslom: minden kutyásnál legyen távcső, ha vadászterületen jár! Fürkéssze a vadászt, a magaslest, ezzel is védje a kutyáját!
A vadászok élőhelyvédelmi feladatai nagyon sokrétűek. Hazánkban a legtöbb vadásztársaság évről évre rendez „tavaszi nagytakarítást” a területén, a kirándulók által „ottfelejtett” hulladékok eltávolítása érdekében. A természet tisztítását már hetekkel a Föld Napja (ápr.22.) előtt megkezdik, hiszen április végére az aljnövényzet olyan magasra nő, hogy csak jelentős nehézséggel lehet kiszedni belőle a hulladékot. Az erdők-mezők kitisztítása, illegális hulladéklerakók felszámolása a vadászható és a védett állatok testi épségének megóvását is szolgálja. Az építési törmelék, a sittbe kevert fémhulladék tönkre teheti a csülkös vad lábát, szügyét. A fűben alattomosan megbújó szemét a vadászkutyákra és más, a természetben önfeledten hancúrozó ebre is veszélyes. A vadásztársaságok tavaszi munkái a kirándulók kutyáit is szolgálják!




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

A Vitality Aussies Kennelben, Ausztrál juhász kiskutyák eladók. Anya: 2013.Világgyőztes, Apa: import Champion kan. További információ, tel.: +36-23/381-152, mail.cim: farkasdi45@outlook.hu, weblapcim: www.vitalityaussies.weebly.com

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)