A Blikk cikke:
Megőrjít az ugatás

Budapest — Kutyaszorítóban érezhetik magukat Óbuda egyik festői környékének lakói. A Monostori út–Római sétány kereszteződésénél élőknek se éjjele, se nappala, mert az egyik telek tulajdonosa még évekkel ezelőtt egy falkányi kutyát fogadott örökbe.

Az ebek ugatása az őrületbe kergeti a szomszédokat, a környéken nemrég patkányirtást kellett tartani.
 
Császár Éva már nem bírja elviselni a közeli telken élő kutyák ugatását
 
– Iszonyatos bűzt hoz a szél a szomszéd telek felől, éjszaka pedig rendszeresen vonításra ébredünk, hiszen ha egy járókelő túl közel megy a kerítéshez, vagy a Szentendrei úton elhúz egy szirénázó mentő, az összes kutya rákezdi. Egyikük be lehet zárva a házba, mert odabentről folyamatosan hallatszik az ugatás – panaszolta Császár Éva (52). – Hiába gyűjtöttünk aláírást a környéken, az önkormányzat, úgy tűnik, tehetetlen. A helyi ebrendelet ugyanis csak a lakásban tartott kutyák számát szabályozza. A kertjében viszont annyit tarthat a tulaj, amennyi neki tetszik – tette hozzá.

Az ebek gazdájának képviseletét ellátó állatvédő szervezet munkatársa azonban úgy véli, a szomszédok még csendháborításra hivatkozva sem tehetnek panaszt, elvégre a kutyák már tíz éve ott élnek, míg például a szomszédos társasházba csak tavalyelőtt költöztek be a lakók.

– Egy pert már megnyertünk az önkormányzattal szemben, amikor megváltoztatták a szabályokat, és visszamenőleg próbálták a tulajdonost a kutyák számának csökkentésére kötelezni. Holott ez törvényellenes! – kardoskodott Pozsonyi Anikó. – Aki előbb itt volt, ahhoz kell alkalmazkodniuk a többieknek – szögezte le a jogásznő, aki szerint a kutyáknak ugyanannyi joguk van ott élni, mint a szomszédoknak.

Kutyafalka vonításától nincs nyugalom a Római sétányon
 
Megkerestük a III. kerületi ö kormányzatot, ám a folyamatban lévő hatósági ügyről nem kívántak nyilatkozni.

– Ezek az állatok egytől egyig kivert kutyák voltak, amelyeket a közeli lakótelepen eresztettek szélnek, mert rájuk untak. Megsajnáltam és befogadtam őket – mondta Budaváry László (65), az ebek gazdája.

Állítása szerint a kutyák 10-12 évesek, így ha menhelyre adná a tíz négylábút, biztosan elaltatnák őket. – Mindössze két növendék, 8 hónapos állat van köztük, nekik találtam is gazdát, nemsokára elviszik őket. De a többi sem él sokáig, hiszen idősek már – vélekedett a tulajdonos.

– Amióta beköltöztünk, úgy tűnik, a kutyák cserélődnek. A vak is látja, hogy nagy részük egyáltalán nem öreg, legfeljebb 1-2 évesek lehetnek – cáfolta az állítást egy másik lakó, Kulcsár Attila (31).

K. R. M.

Dr.Pozsonyi Anikó közleménye

A mellékelt cikkben nevesített  Budavári László jogi képviselője vagyok. A   cikkben állítottakkal  ellentétben nem „állatvédő szervezet munkatársaként”, hanem egyéni ügyvédként látom el nevezett jogi képviseletét. Egyébiránt, nem állatvédő szervezet munkatársa vagyok, hanem az idén 111 éves Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete a Federation Cynológique Internationak magyar tagjának vagyok jogi képviselője és egyben az egyesület jogsegélyszolgálatának vezetője.

Ebben a minőségemben eddig mindegy 150 tenyésztőt és állatvédőt védtem meg, utóbb alaptalannak minősülő zaklatásoktól, bírósági úton.

A jelen írás tartalmazza, hogy ebben a tárgykörben is már egy pert, megnyertem, egy másik folyamatban van, amivel kapcsolatban az önkormányzat  nem nyilatkozott.

A hazai jogi szabályozás szerint aki azt állítja, hogy szomszédja bármely tevékenysége szükségtelen zavarást okoz, módjában áll birtokvédelmi pert indítani egy éven belüli zavarás esetén a jegyző, azon túl a bíróság előtt.

Nincs arról tudomásom, hogy bármely cikkben szereplő személy birtokvédelmet kért volna, aminek kritériumait a bírói gyakorlat az alábbiakban határozza meg.

A Ptk. 188.§. (1) alapján, akit birtoklásában jogalap nélkül zavarnak, birtokvédelem illeti meg.

A Ptk.100.§.   kommentár szerint az állattartás az ingatlan rendeltetésszerű használatához hozzátartozik, a mennyiséggel kapcsolatban a helyi viszonyokat kell tekinteni.  (Pp. Kommentár 1992. Közig és Jogi Könyvkiadó 1 kötet  239.o.)

A BH 1982.91. értelmében az állattartás miatt indult birtokháborítási perekben azt kell vizsgálni, hogy az adott környezet jellegére is tekintettel megvalósul-e olyan magatartás amely birtokháborító és környezetsértő magatartásnak minősíthető. Jelentősége lehet annak, hogy a birtokháborítást panaszló eleve olyan környezetbe ment lakni, amelyben-éppen a környezet jellegére is figyelemmel –az állattartás nem tilos. Ilyen esetben nyilvánvalóan nem valósul meg birtokháborítás, mert egyes személyek fokozott érzékenysége nem eredményezheti a szomszédjogi szabályok megsértését.

A Ptk. 191.§. (3) alapján a jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja és a birtoksértőt a magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az aki birtokvédelemért folyamodott birtoklásának zavarását tűrni köteles.

A PK.30. alapján a jegyző azt vizsgálja, hogy milyen volt az eredeti birtokállapot és ezt tilos önhatalommal megzavarták-e. Ha igen akkor határozatával az eredeti birtokállapotot helyreállítja, illetve a birtoksértőt a magatartástól eltiltja

Egy harmadik-cikkben nem szereplő személy –kérelmére indult és bíróságon jogerősen Budavári úr pernyertességével befejeződött eljárásban az önkormányzat által lefolytatott helyszíni szemle, jegyzőkönyve  még utalást sem tartalmaz a cikkbeli állításokkal kapcsolatban, jelesül, hogy „iszonyatos bűz „ terjedne .Az ebtartással kapcsolatban, állandó ugatást sem említ a határozat. Tartalmazza viszont, hogy Budavári úr mások által megkínzott állatokat fogadott be.

Az új eljárás, a korábbi pert elveszített szomszéd –aki egyébként a jegyzőkönyv szerint maga költözött a kutyák tartási helye melletti ingatlanba- újbóli bejelentése alapján indult, ezúttal a 245/1998 (XII.31.) kormányrendelet 7.§ (1) jogalapján folyik az eljárás .. Ezen joghely szerint azonban az Alkotmánybíróság 29/2004. (VII. 7.) AB határozat szerint a jegyző azt vizsgálgatja,
hogy az állattartás az állatvédelmi szabályoknak megfelel-e.
 
„Amennyiben  az  állattartás  az állatvédelem szabályait sértő módon történik, úgy a  települési önkormányzat  jegyzőjének az állatok  védelmével,  valamint  az állatok   nyilvántartásával  kapcsolatos  egyes   feladat-   és hatásköreiről  szóló  245/1998. (XII. 31.)  Korm.  rendelet  (a továbbiakban: Kr.) rendelkezései az irányadók. A Kr. 7.  §  (1) bekezdése  alapján a jegyző korlátozhatja, illetve megtilthatja az    állattartást,   ha   az   állatvédelemre,   valamint   az állattartásra  vonatkozó  szabályok  megsértésére  került  sor;
továbbá  a Kr. 4. §-a alapján a jegyző meghatározott cselekmény végzésére,   tűrésére,   vagy  abbahagyására   kötelezheti   az állattartót az állatok védelme érdekében, az állatvédelmi és az állattartási  szabályok megsértése esetén.  A  jegyző  jogosult tehát   az  állattartás  korlátozására,  illetve  megtiltására, amennyiben  az  állatvédelem körében az állattartási  szabályok megsértésére
került sor.”
 
A hivatkozott eljárásban a napokban született jegyzőkönyv úgyszintén nem említ orrfacsaró bűzt, illetve állandó ugatást, az állatok életkorát  a bemutatott oltási könyvek alapján állapítja meg  1999-2003 közötti születési évvel. Két jelenlévő  kutya életkora szerint 2009 születésű, azonban ezeknek nem Budavári úr a tulajdonosa az oltási könyv tanúsága szerint. Természetszerűleg az állatok tartásában sem talált a hatóság kivetni valót.
 
Az írás címe és hangvétele egyoldalúan azt sugallja, hogy valóban zavaró állattartásról van szó, azonban ezt a tényt jogerős birtokháborítási perben hozott ítélet nem támasztja alá.
 
Általában nem szoktam foglalkozni azzal, hogy a bulvár milyen állításokat közöl megalapozatlanul.
Ez alól kivétel, ha védtelen állatok és az azokat támogató állatvédők ellen folyik hangulatkeltés.

Tisztelettel: Dr.Pozsonyi Anikó ügyvéd