Juhász- és pásztorkutyák
Abruzzói juhászkutya
Fajtaismertető
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2010. július 29.

Abruzzói juhászkutya

Az Abruzzói juhászkutya (Cane de Pastore Maremmano-Abruzzese, Maremman) egy olasz pásztorkutya. Nemes vonalú, erőteljes és izmos. Az olaszok egyik leghíresebb nyájőrző kutyája; közép-itáliai juhászkutyának, ill. maremmannak is nevezik. Állítólag az ősi molosszus kutyákkal és a tibeti masztiffal keveredve alakult ki. Rokona a magyar kuvasznak, valamint a pireneusi pásztorkutyának.


Vannak olyan nézetek, hogy az Abruzzói juhászkutya származása esetleg összefügghet az 1700-as spanyolországi merinói juhimporttal; hiteles adatok igazolják ugyanis hogy az első spanyol juhok lábon hajtva érkeztek Olaszországba; joggal feltételezhető, hogy a hosszú út alatt a pireneusi kutyák védhették a nyájakat, és így kerültek át Itáliába, ahol tovább tenyésztették őket. Más kinológusok viszont arra esküsznek, hogy az Abruzzói juhászkutya ősi olasz, ill. római fajta. Ezeket az állításokat hiteles dokumentumok nem támasztják alá; tkp. csupán arra épülnek, hogy a Firenzei Santa Maria Novella-templom egyik freskóján (kb. 1350-ből) egy nagy, fehér kutya a pásztor oldalán még az angyalokkal szemben is védeni akarja a juhokat.
Egy harmadik elmélet szerint a maremman valamikor a nagy népvándorlások idején érkezhetett Itáliába, ugyanis a kutya nem szerepel a római ókorban meglévő és eléggé részletesen leírt kutyafajták között. Bármely elmélet igaz annyi bizonyos hogy a legszebb és legrégebbi olasz pásztorkutyák egyike. Nemcsak erős testi felépítése, a természeti viszonyokkal szembeni tűrőképessége és szívóssága, hanem természete miatt is ideális nyájőrző. Olaszország egyes vidékein még ma is terelgetnek olyan nagy juhnyájakat, amelyeket Abruzzói juhászkutyák kísérnek. A pásztorkodó életmód fokozatos eltűnésével házőrző, testőr, kísérő és társ lett belőlük.

Küllem: Feltűnően szép, mutatós, hatalmas, izmos eb. Egész megjelenése tiszteletet parancsoló. Feje erőteljes, füle viszonylag kicsi, lelógó, ha figyel, kissé felfelé tartja. Fogai nagyok, harapása ollószerű. Szeme sötétbarna. Mellkasa mély, háta egyenes, feszes, fara enyhén lejtős. Végtagjai izmosak, mancsa kerekded. Farka lelóg. Szőrzete közepesen hosszú, dús, enyhén hullámos, a nyakán gallért alkot. Színe többnyire hófehér, de lehet elefánt- vagy csontszínű illetve halványsárga áryalatú is. Dús szőrzete hosszú, testhez simuló. A szőrszáak durva tapintásúak. A pofa, a fülek és a lábak elülső oldalának szőrszálai rövidek. A orr fekete, a szem pedig barna.

Jellem: Igen megbízható kutya. Barátságos és hűséges, józan és nem kíméli önmagát. Bátor, értelmes és kiegyensúlyozott. Ritkán ugat. Gyengéd, de nem önállótlan vagy tolakodó, és sok helyzetben meglepően önállóan viselkedik. Kiváló őrkutyává nevelhető, amely igen meggyőző módon védelmezi családját és otthonát a nemkívánatos egyénektől. Az abruzzói juhászkutya általában elég jól kijön más kutyákkal és háziállatokkal is. A gyermekekkel szemben általában türelmes, sok mindent elvisel tőlük. Az idegenekkel szemben tartózkodóan viselkedik, hívatlan vendégeket nem enged be a család otthonába.

Tulajdonságai: Kiegyensúlyozott természetű, tartózkodó, méltóságteljes, nem csahol, ok nélkül nem támad. Játékos, barátságos, ugyanakkor félelmet nem ismerő, bátor, harcias eb. Önálló, értelmes, könnyen kezelhető. Ideális munkakutya, kísérő és társ.

Profil: nyájőrző.
Marmagasság: kan 65-73 cm, szuka 60-68 cm.
Testtömeg: 30-45 kg.
Táplálékigény: 2000-2200 g/nap.
Alomszám: 6-8 kiskutya.
Várható élettartam: 12-14 év.
Rokon fajták: Kuvasz, Komondor, Pireneusi hegyikutya, Szlovák csuvacs, Anatóliai pásztorkutya, Akbash dog



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)