Magyar fajták
A száz arcú kuvasz
A kuvasz, ahogy én látom
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2010. június 12.

A száz arcú kuvasz

Minden kutyafajta alaptermészetét, amely meghatározza az egyéniségét, elődeik múltjában kell keresnünk. Bár a fajta eredetét homály fedi, de a honfoglalás kori ásatásokkor több bizonyíték is előkerült, amely igazolja, hogy már akkor őseink birtokában volt. Nyitóképünkön a szerző Pischoff Ferenc Bátor Talizmán nevű kutyájával.


A honfoglalástól az 1870-es évekig a kuvaszt nem kedvtelésből tartották, hanem feladatot jelöltek ki a számára. A gulya, a ménes megvesztegethetetlen őrzője, védelmezője volt, nélkülük az állatokat kísérő hajdúk munkája elképzelhetetlen volt. Az osztrák, bajor, olasz, morva, sziléziai vásárvárosok felé irányuló több ezres csorda 20-25 km-tett meg egy nap alatt, eközben gyakran fegyveres rablók támadásait kellett visszaverniük. A védelem mellett az állatok egyben tartása is kutyák feladata volt. "Testőrként" is alkalmazták, a hegyi utakon csak lassan közlekedő szekerek utasai állandó veszélynek voltak kitéve, a kuvaszok kíséretében, viszont biztonságban érhették el uticéljukat.
Használták még a félszilaj tartási módot alkalmazó havasi pásztorok, a vadállatok ellen, hiszen a havasi legelőkön nem volt ritka vendég a farkas, de a medve is megjelent időnként. Munkájuk eredményes elvégzéséhez nagyban hozzájárultak a bátor, félelmet nem ismerő erős jó felépítésű pásztorkutyák, a kuvaszok.
Corvin Mátyás korában pedig főúri ajándéknak is szánták, megnyerő külseje, valamint kiváló tulajdonsága miatt. Fejlett vadászösztönét hamar fölismerve előszeretettel vadásztak vele nagyvadra is. Korai latin nyelvű leírásokból megtudhatjuk, hogy az országba beköltözött besenyők a bölények elejtésekor is használták.

szazarcukuvasz6.jpg

Megfosztották szabadságától, láncra verték (1870-1945)

A külterjes rideg pásztorkodás, a XIX. század második felében hanyatlásnak indult. A farkas támadások - a ragadozó állandó, kíméletlen vadászata miatt - ritkultak, már kevésbé volt szükség a kuvaszra.
Az 1860-70-es években a belvizeket folyamatosan lecsapolták, elvezették a Sárrét vizét. A jószágállomány eltűnt, sívó, szik lett a rétek, a zöldellő virággal borított legelők helyén A pásztorkodást felváltotta a modernebb nagyüzemi állattenyésztés, a pásztor és a kuvasz munkájára már nem volt szükség, megszűnt a fajta munkaterülete!
Győrffy István így ír e drámai változásról Alföldi népélet című könyvében:
"A rét feladta utolsó menedékét, az eke meg eltemette még az emlékét is. A szilaj pásztorok, mind csőszök, kerülők, morzsolták le bitanggá vált életüket, e nekik holtig idegen kultúrvilágban." A fajta tenyésztése, tartása kikerült az évezredes gyakorlati és tapasztalati tudás ismeretét bíró pásztordinasztiák kezéből. Az utolsó szilajpásztorok sírba vitték tudományukat. A kuvasz pedig bekerült egy, a számára idegen környezetbe: falvakba, szűk udvarokba, gyárak, gyártelepek bezárt világába, legtöbbször láncra kötve!
A végtelen rónához, a szabadsághoz, szokott szilaj pásztorkutyának ezután gyökeresen, megváltozott a sorsa.
Az ezerkilencszázas évek elejétől megindult a kuvasz tudatos sporttenyésztése.
1930-tól már a csendőrség előszeretettel használta, a határőrségnél is próbálták bevetni, de fehér színe miatt végül felhagytak az alkalmazásával.
A fajta a két világháború során új feladatkörében is helyt állva, a portákat élete árán is bátran őrizte, emiatt csaknem a kihalt állatok listájára került. Áldozatos munkával sikerült megmenteni.

Kivételes képességű fajta

Napjainkban a kuvasz feladatköre kultúrkörben: telepek, családi házak, tanyák, birtokok, őrzése, hobby kutyaként és kedvencnek is megfelel, de sport kutyaként is helytáll, ha azt kívánják meg tőle. Eredeti környezetében nyáj, ménes, csorda és gulya mellé is alkalmazható.

szazarcukuvasz15.jpg

A ma emberének elvárása a kuvasztól nem igazán egyértelmű. Más az elvárás a városban, a nyüzsgő forgalmas világban, más az elvárás a sportpályákon, és megint más eredeti környezetben, ahol az ősi adottság meglétét várják el és kérik számon tőle. De az is előfordulhat, mindezt egyszerre várják el a kutyától.
Kevés kutyát ítélnek meg oly ellentmondásosan, mint a kuvaszt. A jó és a rossz jelzők sorát kell elviselniük gazdáiknak. Elképesztő történeteket mesélnek róluk, amelyek néha az égbe röpítik, néha pedig földig sújtják őket. Mi lehet ennek az oka? A válasz talán megfejthető, ha a fönti összeállítást figyelmesen végig követjük.
Nem sok fajta él a világon, amelynek az elmúlt évszázadok során oly sok feladatkört szántak, mint a kuvasznak. A kuvasztól, a kezdetektől egészen a napjainkig oly sok mindent vártak és várnak el, ami olyanná alakította, formálta, hogy az élet számtalan területén megállta és megállja a helyét. Épp ezért a kuvasz sokszínűségét a múltjában kell keresnünk és ezt a jelenben is meg kell őriznünk.

szazarcukuvasz3.jpg

Én magam nem tudok azonosulni azokkal, akik mindenáron beskatulyázzák a kuvaszt, és azt mondják, "csak" őriz és véd.
A kényszerváltás által bekövetkezett sokkoló környezeti hatásokat, (tartás, foglalkoztatás) amelyet felnőtt generációk egész sora, kénytelen volt átélni, a fajta egészen kivételes képességének köszönhetően, jól feldogozta, és a saját javára fordította. Tökéletesen integrálódott a mai modern kor világába, ezért alaptermészete számtalan téren eltér a többi pásztorkutyafajtától, és azoktól élesen elkülönítő jegyeket hordoz. Érzelmileg erősen kötődik gazdájához, alkalmazkodóbb, szabálykövetőbb, képezhetőbb, taníthatóbb, mint a többi őrző-védő pásztorkutyafajta. Igaz, önállósága kissé megkopott, gazdafüggőbbé vált, ezért hogy megfelelő magabiztossággal rendelkezzen, alapvető a kuvasz és gazdája közötti harmonikus kapcsolat.

szazarcukuvasz11.jpg

A fajta egyedeinek a drámai változás koráig, feltehetően egységes volt az alaptermészete, hisz a szelekció többnyire az őrzés-védelem irányába folyt. Ez a szelekció a megváltozott körülmények miatt általában átíródott, éppen ezért a kuvasz természete egyedenként is jelentős eltérést, szórást, mutat. (Puha vagy kemény, félénk, esetleg agresszív.)
Mindezek ellenére a főszerep, amely meghatározó a fajta életében, azért mégiscsak az őrzés-védés.

Mit várhatunk el a kuvasztól, milyen legyen a XXI. század kuvasza?
Legyen jól szocializált, emberhez és kutyához egyaránt.
Legyen bátor, magabiztos, munkájában kitartó, figyelmes.
A környezetében élőkre, ne jelentsen veszélyt. (Kiszámítható viselkedés)
Szót fogadjon.(Nevelés, tanítás, kezelhetőség, irányíthatóság, együttműködés)
Minél többirányú felhasználás, új használati területeken való alkalmazása, amely nagyobb létszámot is eredményezhet.


Összefoglalva, legyen a "modern jegyek" birtokában, de lelke mélyén mindig őrizze és hordozza azt a sok értéket, amelyet elődeitől örökölt.
Ha a tartási körülményeket nézzük, a kuvasz döntő többségben a falvak és a városok nyüzsgő világában él, ezt a körülményt ne feledjük, mivel ez behatárolja, és egyben meghatározza, hogy mit szabad, mit kell, és mit lehet elvárnunk tőle.
A XXI. században itt Magyarországon, Európában, a fegyelmezhetőségnek, irányíthatóságnak, az együttműködő készségnek, kell elsősorban prioritást adni, az őrző-védő képesség, készség megőrzése mellett.
A kuvasz olyan kivételes adottságokkal (genetikai hátérrel) megáldott fajta, hogy a mai modern világunk szerteágazó kívánalmainak is meg tud felelni. Egy titka van, rá kell érezni, rá kell hangolódni az ő világukra, mint ahogy azt tette eredeti tartója a pásztor ember.
Nagyobb megbecsülésre, odafigyelésre, szeretetre és kölcsönös megértő tiszteletre van szüksége.

Pischoff Ferenc


Tekintse meg írásunkhoz kapcsolódó képgalériánkat itt!

nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)