Magyar fajták
A kunok kutyája
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Papp Gábor  |  2013. szeptember 29.

A kunok kutyája

Az átlagemberek kutyákhoz való viszonyulása meglehetősen jól megkülönböztethető, hiszen valaki vagy szereti a kutyákat, vagy nem. Van azonban egy kutyafajta, amely azokból is kivált valamilyen reakciót, akik nem különösebben kedvelik a kutyákat. Ez a reakció minden esetben csodálattal teli álmélkodó megdöbbenés. Persze, csak ha jó szándékú a szemlélődő. A rosszban sántikáló vagy - a kutya által őrzött terület felé - hátsó gondolatokkal ólálkodó szemlélőben félelemmel telített sürgős menekülési reakciót vált ki a látvány.


Ki lehet hát az, aki csodálatos külső megjelenésével, magabiztosságot és rendíthetetlenséget sugárzó nyugalmával, ha kell, mennydörgésszerű hangjával jelzi, hogy ő bizony a kutyák királya?

Ő a komondor. Megjelenésében és jellemében is megőrizte azokat a tulajdonságait, amelyeket vándorló őseink is megtapasztalhattak, és amiért tenyésztették.


6867_1.JPG

A komondor neve feltehetőleg a kuman-dor, vagyis a kunokat kísérő kutya elnevezésből ered.

Astiagis király XVI. században leírt históriája az egyik első dokumentum, amelyben a komondorra utaló leírást találunk. A fennmaradt írásos emlékek utalnak a komondor kialakulására, de a komondor valójában Isten teremtménye, akit a Mindenható jókedvében, a maga gyönyörűségére és a földi javak őrzésére teremtett. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy a komondor génjeiben hordozza és minden egyedére tökéletesen örökíti a rábízott terület őrzésének tudományát. Bármilyen tanítás nélkül tökéletesen ellátja őrzési feladatát, fantasztikus képességével egyetlen pillanat alatt különbséget tesz barát és ellenség között. A barátot minden szeretetével elárasztja, az ellenséget viszont kérlelhetetlenül és megvesztegethetetlenül eltántorítja attól a szándékától, hogy bejusson a védett területre. A komondor számára a gazda, a család, a házhoz tartozó élőlények szentek és sérthetetlenek, akár az élete árán is megvédi őket a behatolóktól. A II. világháború idején szinte kihalt az állomány, hiszen a fosztogató csapatok csak úgy tudtak bejutni a tanyákra, hogy a védelmi feladatot ellátó komondorokat megölték. Csak néhány példány maradt életben, áldozatkész emberek óriási munkájának köszönhetően éledt újjá a fajta.

A komondor eredeti élettere napjainkban már szinte teljesen megszűnt, hiszen a tanyák, majorságok mára elnéptelenedtek, a mezőgazdaság teljes hanyatlása sem tesz jót a fajta népszerűségének. A tenyésztőkre hárul az a nemes – bár nehéz – feladat, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő, ám az ősiséget tökéletesen magában hordozó egyedek szülessenek. A közbiztonság jelenlegi állapota szükségessé teszi, hogy a családi házakat megbízhatóan őrizze valaki. Ez a valaki miért ne lehetne egy komondor? Megtartotta igénytelenségét és szívósságát, jól tűri az időjárás viszontagságait, táplálása nem költségesebb egy átlagos testalkatú kutyáénál. Lojális a családdal, imádja a gyermekeket. Elriasztja a ház körül ólálkodó rossz szándékú embereket, a területre esetlegesen bejutó alkalmi besurranót pedig kérlelhetetlen és ellenállhatatlan rohammal azonnal a földre dönti, a gazda hazaérkezéséig ott tartja, de nem semmisíti meg áldozatát. Gyönyörű küllemével még a szemnek is tetszetős. Minden egybevág ahhoz, hogy a komondor ideális társa és védelmezője legyen gyermekünknek, családunknak, hűségesen védje életterünk színhelyét, a házunkat és az abban található értékeket.


6867_2.JPG


A kölyökként kedves és játékos komondor egy pillanat alatt a család kedvencévé válik. A kifejlett komondor csak akkor ugat, ha nyomós oka van rá, egyéb esetekben békésen, csöndesen figyelve fekszik.

 

Papp Gábor



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)