Tenyésztésről általában
Karakterteszt
Ki ellenőrzi a kutyák természetét, viselkedését, jellemét?
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Stefan Siman  |  2013. november 18.

Karakterteszt

A kutyának társállatként való tartása napjainkban egyre nagyobb szerepet kap, és ennek szociális, pszichikai és pedagógiai magyarázatai már közismertek. Ezzel párhuzamosan a genetikai öröklődésből, civilizációs ártalmakból, a fajnak megfelelő tartási körülmények biztosításának nehézségeiből és elégtelenségeiből eredő, a nemkívánatostól a veszélyesig terjedő viselkedésformák egyre gyakrabban adnak okot súrlódásokra.


A jövőre nézve a jelenség megelőzéséhez és csökkentéséhez közös összefogásra van szükség a kutyatulajdonosok, állatorvosok, fajtatenyésztő szervezetek, a kutyák és gazdáik oktatásáért felelős szakemberek, valamint a joggyakorlást és jogellenőrzést végzők között. A kutyák tenyésztését koordináló és felügyelő szervezetek az elmúlt évtizedekben főleg a kutya küllemi megjelenését helyezték a középpontba, és nem vagy alig fordítottak figyelmet a kutyák viselkedésére, jellemére, reakcióira, karakterére. Ennek oka köztudott: amennyiben a tenyésztésre javasolt/engedélyezett kutyák irányába az elvárásokat kötelező érvénnyel kiterjesztik a belső tulajdonságokra is, akkor arányosan növekszik az esély arra, hogy a küllemi standardelvárásoknak megfelelő kutyák egy részét ki kell zárni a tenyésztésből, tehát bevételtől esik el a kutya tenyésztője, a fajtaszervezet és a kutyák tenyésztését felügyelő, ellenőrző és szervező országos és nemzetközi szervezet is. Ezt akkor is tényként kell megállapítanunk, ha néhány vadászkutya és munkakutyafajta esetében egy-egy felelősségteljesebb és a kor gondolkodását követő szervezet a tenyésztést felügyelni igyekezvén, több-kevesebb sikerrel tett próbálkozásokat ennek megváltoztatásáért.

karakter3.jpg

Belül semmi?

Ma Magyarországon a legtöbb tenyészszemle (ha egyáltalán a fajta tenyésztését koordináló szervezet szervez és rendez tenyészszemlét!) minősége – néhány kivételtől eltekintve – nem felel meg sem a hasonló tenyészszemlék nemzetközi színvonalának, követelményrendszerének, sem a kutyák viselkedése iránt támasztott jelenlegi társadalmi elvárásoknak. A külföld irányából jövő nyomás hatására néhány fajta esetében ez év elejétől éppen folyamatban van valamilyen szintű szigorítás. Azt azonban a kutyatenyésztői berkekben valamilyen tapasztalatokkal rendelkezők jól tudják, hogy sok-sok száraztápot kell még a kutyáknak elrágniuk addig, amíg a fentről útjára indított, papírra fektetett előírások a kiskapuk, kompromisszumok és korrupciók útvesztőjén keresztül látható és mérhető eredményt produkálnak. Mielőtt a fenti kijelentést megfogalmaztam, igyekeztem a lehetőségek szerint információkat és anyagokat gyűjteni ehhez a tenyésztői körökben sokak által nem kedvelt témakörhöz – remélve, hogy megcáfolja a feltételezést a realitás. Sajnos nem így történt. A tenyésztői szervezeteket és klubokat felügyelő egyesület honlapja szerint több mint félszáz klubba szerveződött a jelenleg legközkedveltebb kb. 100 kutyafajta tenyésztésével foglakozóknak a túlnyomó része. Ezek közül viszont csupán 24 érhető el az interneten, ami nem nagy szám, a közel 400 kutyafajtát tekintve. Ezek honlapjain csupán hat fajtánál szerepel a standardleírásban valamilyen megfogalmazásban utalás, elvárás a kutya karakterét, belső tulajdonságát, viselkedése iránti elvárást illetően.

Staffordshire bullterrier – „TERMÉSZET: Merész, bátor és abszolút megbízható. A harmadik standardzáradék az alacsony ingerküszöb. A természeti jegyeknek a fajtára jellemzõnek kell maradni, ez mindig szolgál valami meglepetéssel. A félénkség, gyávaság a harci múltnak köszönhetõen nincs és nem is lehet jelen.”

Német spicc – „VISELKEDÉS ÉS JELLEM: A német spicc figyelmes és élénk, különlegesen kötődik a gazdájához. Nagyon tanulékony és nevelhető. Idegenekkel szembeni bizalmatlansága, a vadászösztön hiánya különlegesen jó házőrzővé teszi. Sem nem félénk, sem nem agresszív. Időjárástűrése, robosztussága és hosszú élettartama adják különleges tulajdonságait.”

Rottweiler – „VISELKEDÉS ÉS JELLEM: Barátságos és békés alaptermészetéből eredően a rottweiler gyerekszerető, nagyon ragaszkodó, szófogadó, engedelmes, és szívesen végez feladatokat. Megjelenése őserőt sugároz: viselkedése magabiztos, erős idegzetű és rettenthetetlen. Nagy figyelemmel reagál környezetére.”

Bobtail – „VISELKEDÉS/KARAKTER (Wesen): Engedelmes, kiegyensúlyozott, bátor, hűséges és megbízható, az idegesség vagy az indokolatlan agresszivitás minden jele nélkül."

Berni pásztorkutya – „KARAKTER ÉS VISELKEDÉS (Wesen): Magabiztos, figyelmes, éber és félelmet nem ismerő a mindennapi szituációkban; jóindulatú és ragaszkodó a számára ismert személyekkel szemben; magabiztos és barátságos idegenekkel; közepes temperamentumú; jól vezethető.”

Német juhászkutya – „VÉZEN (karakter): A német juhászkutya kiegyensúlyozott, erős idegrendszerű, magabiztos, abszolút elfogulatlan és (ha nem ingerlik) jóindulatú. Ezen felül figyelmes és vezethető. Bátorság, kifejezett küzdőösztön és keménység jellemzi, ezáltal alkalmas kísérő-, őrző-, védő-, szolgálati- és terelőkutyának.”

„A kutyámnak vézenje van”

Itt érdemes egy kis nyelvészeti kitérőt tenni. Amint a fenti felsorolásnál szembetűnik, csupán a német spicc és a rottweiler tenyésztői nevezik egyformán azt, amit aztán a többiek hol így, hol úgy. Itt aztán el is érkeztünk a „vézenezéshez”, amelyhez egy személyes élményem is kapcsolódik. Nemrégen kétségbeesett hangon hív egy hölgy telefonon, és panaszkodva mondja: „...és vézenje van a kutyának…!” Hirtelen nem tudtam mire vélni, még akkor sem, ha fejben gyorsan kapcsoltam, hogy a magyar szóhasználatban igencsak össze-vissza használják ezt a német kutyás körökből átvett (helytelenül alkalmazott és néha fonetikusan, hol w-vel, hol v-vel írt!) kifejezést, hiszen, amíg csak él egy kutya, addig kell, hogy legyen Wesen-je, tehát jelleme, viselkedése, karaktere. Akkor meg ez miért ilyen borzasztó a gazdinak? Majd néhány keresztkérdést követően kiderült, hogy a kutya – félős. A német kifejezés: „das Wesen” magyar jelentése: lény, természet. A német kynológiai szóhasználatban a kutya természete értendő alatta. A kicsit tudományosan hangzó definíció szerint pedig annyit jelent, hogy a kutya a veleszületett és szerzett viselkedési mintázatok és a pillanatnyi pszichés állapot összességének függvényében valamilyen reakcióval válaszol az őt érő környezeti ingerekre. Mivel német juhászkutyás berkekben természetes és helyes volt, hogy sok mindent átvettek a fajta eredeti nyelvi közegéből, így került be ez a német szó, és terjedt el a magyar kutyás körökben. Ennek megfelelően a német juhászosok használják leginkább és legtöbbet. Az talán többet ártott, mint használt ennek az elterjedésnek, hogy Kisbán Kázmér „Gondolatok a vézenről” című – szakmailag kifogástalan és kitűnő – írásának első részében tovább ösztönzi a használatot, és ellene van a találóbb, más fajtákat is figyelembe vevő, a kor nyelvhasználatának és a magyar nyelv ragozásának jobban megfelelő kifejezés(ek) bevezetésének és terjesztésének. Bár az általam sokkal jobbnak és célszerűbbnek tartott, ezért tudatosan használt „karakter” sem mondható igazán ősi magyar szónak, azonban az általános gyakorlati szóhasználatban sokkal jobban elterjedt, mindenki (kutyás és nem kutyás) számára sokkal kifejezőbb és érthetőbb, mint az össze-vissza „vézenezés”. Ezért érdemes lenne bátran változtatni, és a karakter szót használni a kutyák viselkedési jellemzőinek, szocializációjának, ingerhatásokra történő reakcióinak taglalása esetén. A rövid nyelvtani kitérőt követően azonban térjünk vissza a kutyák viselkedéséhez! Jellemzőnek mondható talán az is, hogy a témát érintő adatok, információk iránt érdeklődő 24 e-mailre csupán egyetlen válasz érkezett az egyik fajta tenyésztőszervezetének nagyon előremutatóan és felelősségteljesen gondolkodó vezetőjétől:

„A tenyészszemléink két részből állnak, a küllembíráltból (standard szerinti) és a képességvizsgából (lövéspróba, nyúlvonszalék). A képességvizsgán a bírók lövéspróbával vizsgálják a félősséget, de még nem láttam senkit megbukni. Sajnálatos módon a ’vézenvizsgálat’ nagyon felszínes a tenyészszemlén. A bírók néhány perc alatt döntenek a küllemet és viselkedést figyelembe véve a tenyészthetőségről. Annak ellenére, hogy néhány kutyát fel lehet vezetni a ringben, sajnos egyértelműen enerváltak, de ez a két perces bírálat alatt nem derül ki. A félősséget és agresszivitást általában a farokhordásból, valamint a fognézésnél és a testrészek tapintásánál vizsgálják, de sajnos ez nem tükrözi azt, hogy a kutya hogyan viselkedik más kutyákkal és az emberekkel szemben. Sajnos arra még nem láttam példát, hogy egy kutyát a viselkedése miatt kizártak volna a tenyésztésből, vagy csak egy bizonyos időszakra kapta volna meg a tenyészthetőséget. Általában foghiba, hereprobléma miatt nem mennek át a rostán. Sokszor a viselkedési probléma eredete sem egyértelmű. Vannak, akik tanyán tartják a kutyákat, elszigetelve a zajos külvilágtól. Amikor fiatal korban elhozzák őket a kiállításra, félősek, meg vannak illetődve. Ezenkívül sajnos az is bevett szokás, hogy 5-6 hetes korban már meg akarnak szabadulni a tenyésztők a kiskutyáktól, mintha a szocializáció nem is lenne fontos.”

karakter2.jpg

Ez a kép egy jó munkavizsga-helyzetet mutat: itt a kutyák laza pórázon, láthatólag jókedvel szimatolnak a fűben, puskadurrogtatás közben.

Az első lépések a jó karakterű kutyákért

Mindenkinek közös érdeke, hogy a jelen kynológiai, viselkedésbiológiai ismeretek tudatában az illetékes szakemberek ne legyenek elégedettek azzal a gyakorlattal, hogy a kutyák ingerküszöbét, reakciókészségét, figyelmességét, megnyugvási idejét, a gazdához való viszonyát a tenyészszemléken egy olyan ún. „vézenvizsgálattal” intézzék el, amelyen jön egy klasszikus kutyakiképző segéd a „csibészkarral”, ugrik kettőt, és gyakorlatilag mindegy mit csinált a kutya, „megfelelő” elbírálást kap. Amely fajtáknál még ez sincs, ha csupán a kutyának a küllembírálat alatti néhány perces magatartásából vonnak le következtetést a jellemét, viselkedési tulajdonságait illetően – az már a mai világban több mint nevetséges. A nem fajtatiszta kutyáknak az utóbbi időben történt elszaporodása még tovább bonyolította a helyzetet, mert ezeknek a kynológiai gondozását – hivatalos szervezet hiányában – a különböző állatvédelmi szervezetek próbálják átvenni.  

Ezeknek a szervezeteknek viszont egyrészt nem feladatuk az általuk esetlegesen később kiközvetített és örökbe adott keverék kutyáknak sem a külső, sem a belső tulajdonságait ellenőrizni, másrészt erre sem szakmailag, sem anyagilag nincsenek is fölkészülve. A kutyák karakterének, viselkedési tulajdonságainak megállapításához egy fajtától, mérettől, nemtől és egyéb, külső tulajdonságoktól független, egységes és egyértelműen kiértékelhető vizsgálati, ellenőrzési módszer szükségességét egyre több kynológiai és jogi fórum kezdi nemzetközi szinten fölismerni.

A magyarországi tenyésztőszervezetek közül elsőként a Magyarországi Hovawart Ebtenyésztők Országos Egyesülete, a Svájci Fehér Juhászkutya Klub és a Golden Retriever Klub ismerte föl, hogy a tenyészszemléiken olyan karaktertesztre van szükség, amelynek az eredménye egyértelműen utal arra, hogy a teszten eredményesen résztvevő kutya megfelel a szocializációs elvárásoknak, jelleme nagy mértékben garantálható, és továbbtenyésztése által nem emelkedik a potenciálisan problémát jelentő állomány.

A Golden Retriever Klub a fajta sajátosságait figyelembe véve tett lépéseket ebbe az irányba. Mivel speciálisan vadászkutya-fajtáról van szó, a tenyészszemléiken a kutyák vadászatra való képességeivel párhuzamosan a kutyákat egy általuk „magatartásvizsgálatnak” nevezett tesztsorozatnak is alávetik, tesztelve és pontozva nemcsak a lövésállóságot, elhozási kézséget, orrhasználatot és a vízhez való viszonyt, hanem a kutyának a gazdájával közös játékra való készségét, hajlandóságát is. Az ilyen kombinált, a vadászkutya fajtájára jellemző és öröklődő képességeket ellenőrző teszt lényeges információkhoz juttatja a vizsgált kutya tulajdonságairól, karakteréről a gazdit és a fajtaszervezet szakembereit egyaránt. karakter0.JPG

Ezeken túlmenően a karaktertesztnek szakszerű és mérhető értékrendszerrel kell tudnia megállapítani, hogy egy adott kutya egy vitás jogi helyzetben milyen mértékben jelenthet veszélyt a közvetlen környezetére. A karakterteszt során egyértelműen meg kell tudni állapítani, hogy az adott kutya a hétköznapi helyzetben a gazdája által milyen mértékben kontrollálható, mennyire fél vagy agresszív. A jól összeállított karaktertesztnek vitás jogi esetekben egyértelműen választ kell tudnia adni az ügyészségnek vagy bíróságnak a kutya tulajdonságaira vonatkozó kérdésekre. A fent említett elvárásoknak eleget téve, Magyarországon elsőként került összeállításra a 4TAPPANCS munkája révén egy olyan sokrétű karakterteszt, amelyik igyekszik a jelen európai társadalmi és civilizációs környezet elvárásait és ingerhatásait figyelembe venni a társállatként vagy munkakutyaként tartott kutyák viselkedési jellemzőit illetőleg. Egy magas követelményszintet elváró és valamennyi érdekeltnek (a kutyatulajdonos, a kutya, a kutya fajtársai, jogi személyek, kutyatenyésztők, a kutya szaporulatából vásárlók, a kutyát munkájuk során használók stb.) felelősségteljes biztonságot nyújtó vizsgálatnak, ellenőrzésnek az összeállításához elengedhetetlen volt figyelembe venni a közelmúlt ezirányú, hazai és külföldi, elméleti és gyakorlati tapasztalatait. Ennek során a fent említett három fajta tenyészszervezetének ilyen irányú próbálkozásai mellett összesen 18 külföldi (svéd, holland és német) dokumentációból és kivitelezési-, kiértékelési módszerből 10 került kiválasztásra. Ezeknek a kiválasztott karakterteszteknek a módosított részelemei is beépítésre kerültek a személyes tapasztalatokat sem nélkülöző elképzelések közé.

A karakterteszt ideális esetben a tenyészszemle keretén belül, vagy valamilyen külső felkérésre egy állatorvos, egy küllembíró és egy kutya tréner vezetésével kerülhet lebonyolításra és kiértékelésre. Az értékelő lapot a kutya tulajdonosának személyi adatai, a kutya adatai, a helyszín és az időpont megnevezése, valamint a karaktertesztet levezetők neve és aláírása teszik hitelessé. A megfelelő alapossággal kivitelezett karakterteszt időtartama kb. 20-45 perc lehet, ez idő alatt a kutyának folyamatos aktivitással és figyelemmel kell együttműködnie.

A karakterteszt célja

Ajánlatos lenne, ha a jövőben minél több kutyafajta tenyészszemléjének szerves részét alkotná a karakterteszt. természetesen figyelembe véve az adott fajta anatómiai sajátosságait, a fajtaspecifikus elvárásokat és a fajtacsoporthoz való tartozás külön elvárásait. A jelenleg kidolgozott karakterteszt egy maximális keretet ad, amit nem kell dogmaként kezelni, és mindenféle logikát mellőzve egyformán ráerőszakolni pl. a bernáthegyire is és a yorkshire terrierre is. Viszont minden irányból jogos elvárása lehet a jövő embereinek, hogy ne szaporodjanak az idegbeteg, félős, agresszív, babakocsit megugató, autózajtól megijedő, kerékpárosra fölugráló, gazdájukra nem figyelő stb., vagyis a „sima, szürke, mezei gazdi” számára kezelhetetlen egyedek. Sem bernáthegyiből, sem yorkshire terrierből, és egyetlen más kutyafajtából sem. A különböző fajtákra szabott karakterteszteknek egyértelműen az alábbi célokat kell szolgálni: · a kutyák különböző agresszív kommunikációs jeleinek felismerése; · az állat genetikailag örökölt viselkedési zavarainak felismerése; · az ideális családi, vadász-, munka-, tenyész- stb. kutyáknak a köznapi közegben mutatott kiegyensúlyozott viselkedésének megállapítása, és annak garantálása; · a különféle kutyafajtáknak az emberekhez, fajtársaikhoz és különböző külső ingerekhez való viszonyának megállapítása. Természetesen nem az a cél, hogy az összeállított karakterteszt az íróasztalfiókban heverjen. Tartalma, tematikája, kiértékelő-rendszere nem titok, minden fajtaszervezet, érdeklődő tenyésztő és más szakember számára elérhető. Amennyiben valamely fajta tenyésztőszervezete igényli, készséggel állok rendelkezésükre további információk erejéig, annak érdekében, hogy a jövőben minél több, az elvárásoknak megfelelő karakterű kutya élhessen közöttünk.




nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)