Őrző védők, schnauzerek, molosszerek
Bordeaux-i dog a tenyésztő szemével
Nem tudtak neki rossz sajtót csinálni
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Balaskó Norbert  |  2010. március 17.

Bordeaux-i dog a tenyésztő szemével

Nem is gondoltam volna, hogy a bordeaux-i dog tenyésztésével milyen sokan foglalkoznak hazánkban. Közülük is az egyik legeredményesebb és legrégebbi Dragovics Kornél, a Tanakajd Szépe kennel tulajdonosa Szombathelyen.Ironikus módon érkezésünket követően velem is megtörtént a filmbe illő (és ott le is játszott) jelenet: egy megtermett bordeaux-i dog, látszólag megállíthatatlanul, teljes lendülettel száguldott egyenesen felém.


Egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy talán nem a legjobb ötlet magamnál tartani a fotózáshoz szükséges, figyelemfelkeltésül szolgáló labdát, de mire ezt végiggondoltam, a kutya már két méterre tőlem dübörgött. Szerencsére azonban abszolút jó szándék vezérelte, és szemmel láthatóan kissé zavarba jött attól, hogy barátkozási kísérletét nem viszonzom kitörő örömmel. Miután reszketve konstatáltam, hogy mégis épségben maradtam, kifújtam magam, és elkezdtük a beszélgetést Kornéllal.

tenyésztő.jpg

A bordeaux-i dog népszerűségének felfutását hazánkban sokan a Turner és Hooch című filmnek tulajdonítják. Te is hasonlóképpen ismerkedtél meg a fajtával?

Bevallom őszintén, pontosan nem emlékszem, mikor mutatták be a filmet, de az biztos, hogy én nem onnan ismertem meg a bordeaux-it. Édesapám ’89-ben hozta be az országba a svájci fehér juhászkutyát. Én akkortájt már tudtam, hogy valami különleges, lehetőleg „nyomott orrú” fajtát szeretnék. Elsőként argentin doggal próbálkoztam, aztán Zdenek Piklik szlovák bírónál láttam először bordeaux-i dogokat. Annyira megtetszettek, hogy rögtön három szukát vásároltunk. Tulajdonképpen velük indult a „bordóizás”, és a későbbi tenyésztés, mely kezdetben leginkább az időközben felfedezett hibák korrigálásáról, javításáról szólt. Ahogy egyre jobban elmélyültem a fajtában, egyre több információt gyűjtöttem, és így jutottunk el Hollandiába, ahonnan kiemelkedő minőségű kutyákat sikerült tenyésztésbe vonni. Ezzel együtt persze sokat jártuk kiállításokra, ahol igyekeztem sokat tanulni

Megtaláltad bennük azt, amit kerestél?

Nagyon szeretem ezeket a kutyákat, mert nagyon jólelkű, higgadt, kedves állatok, akik tökéletesen illeszkednek a családba, ugyanakkor tudnak kemények is lenni, ha szükség van rá. Mindegyik saját, önálló egyéniség. Emellett szerintem minden tenyésztő egészséges, szép és eredményes kutyákat szeretne tenyészteni. Azt gondolom, hogy ez nekem sikerült.

A bordeaux-i dog nem nevezhető hétköznapi megjelenésű kutyának. Gondolom, ez nem könnyíti meg a tenyésztők munkáját. Melyek azok a dolgok, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek?

Fajtaszinten megtalálható problémák természetesen léteznek, amelyeken változtatni kellene. A mellső végtagok franciás állása általában jellemző a fajtára, még a világ legjobb vérvonalaiban is megtalálható, de véleményem szerint nem akkora gond, mint a meredek hátsó szögelés, amely izomszegény combbal jár együtt. Az ilyen kutya anatómiájánál fogva gyakorlatilag nem tud dinamikusan előrehaladni, mert hiányzik a hátsó végtag tolóereje. Sajnos gyakori problémát jelentenek az immunrendszeri gondok, melyek általában tavasszal, valamilyen bőrbetegség formájában öltenek testet. Pigmentáció terén az egyre sötétebb alapszín a követelmény. Ezzel együtt érdekesség, hogy a fekete maszkos kutyák iránt gyakorlatilag nincs érdeklődés. Mindazonáltal saját megfigyelésem szerint eddigi maszkos kutyáim ellenállóbb szervezetűek, erősebbek voltak, a szukák pedig kifejezett jó tejtermelést produkáltak, ami általában nem jellemző a fajtára, mert többnyire – más molosszoidokhoz hasonlóan – kevés és gyenge tejet termelnek a kölykök számára. Egyes tenyésztők panaszkodnak a császármetszés gyakoriságára. Nálam is előfordult már, igaz, tizennégyes alomszámnál, hogy a szuka a végére egyszerűen kimerült. Ezzel együtt erről az a véleményem és tapasztalatom, hogy rendszeres mozgatással, edzéssel a császármetszés megelőzhető. Egy edzett, izmos kutya hasizommal és erőnléttel is jobban bírja a szüléssel járó fáradságot, mint egy elhizlalt tohonya. Nálam nem találsz olyan kutyát, aki ne tudna és akarna napi szinten 4-5 kilométert sétálni. Más miatt sem tartom szerencsésnek az eltúlzott testméret hajhászását. A bordeaux-i dog 60-65 kilós tömegéhez képest körülbelül akkora szívvel rendelkezik, mint egy német juhászkutya. Nem véletlen, hogy az esetek 95%-ában szívbetegség felelős a dogok korai haláláért. A problémák sorában meg kell említeni még a gyomorcsavarodás veszélyét, de ez minden hasonló fajta esetében érvényes.

A fajtán belül elkülöníthetők-e bizonyos típusok, mint például az amerikai bulldog esetében?

Természetesen, mint a legtöbb fajtában, itt is vannak eltérések. Meg lehet különböztetni szikárabb, szárazabb, és nagyobb, bőrösebb kutyákat. A tenyésztők célja természetesen a fajta egységessé és egészségesebbé tétele. Ennek érdekében a modern trend szerinti bordeaux-i dognál kevesebb ránc kívánatos – különösen a fejen – a szemproblémák elkerülésére, és nagyobb orrnyílások a megfelelő légzés biztosítására, ami összességében jobb életminőséget biztosít a kutyák számára.

Nagyjából a fajta megjelenésével egyidőben csapott fel hazánkban a „harcikutya-őrület” és annak hozadéka, a „pitbulltörvény”. Hogyan érintette mindez a bordeaux-i dogot?

Szerencsére minket elkerült ez a hullám. Tény, hogy a különleges molosszusok divatja is erre az időre esett (azóta már régen le is csengett), de nem volt jellemző, hogy kifejezetten kétes egyének keresték volna a fajtát, ezáltal nem is tudtak „rossz sajtót” csinálni neki. Tudtommal bizonyos országokban tilos a bordeaux-i dog tartása, de meggyőződésem, hogy ennek kizárólag piacpolitikai okai vannak. A bordeaux-i dog különleges megjelenésű és jellemű kutya, és általában inkább szeretik az emberek, mint hogy rettegnének tőle. Ez persze nem tetszik más fajták tenyésztőinek, mert az ő lehetőségeiket rontja…

Dejamale3.jpg

Ha már más fajta szóba került, kézenfekvő az összehasonlítás lehetősége a bullmasztiffal. Laikusként akár össze is téveszthető a két fajta. Milyen különbségeket vagy hasonlóságokat tudnál felsorolni közöttük?

Azt az elején le kell szögezni, hogy a két fajtának semmi köze egymáshoz, legfeljebb annyi, hogy kialakulásukkor őseik között a masztiff is szerepelt. Emellett a bordeaux-i dog sokkal ősibb fajta, az ókori hadikutyák leszármazottja, míg a bullmasztiff eredete a XVIII. századra nyúlik vissza, és a fajta konkrét céllal: az orvvadászok ellen jött létre, hogy testőrként a vadőrök munkáját segítse. Én kettejük között nem látok akkora temperamentumbeli különbségeket, mint külső megjelenésükben. A bullmasztiff teste szárazabb, kevésbé burkolt, valamivel hosszabb az orra, és kevesebb ránccal rendelkezik.

Csodálkozva tapasztaltam, hogy mennyien foglalkoznak a bordeaux-i dog tenyésztésével hazánkban. Ilyen „versenyhelyzetben” milyen koncepciót követve jutottál el az általad elért rangos eredményekig?

A tenyésztés során sok információt gyűjtök, figyelek, tanulok, de a saját utamat járom. Nálunk az a trend, hogy ha egy kutya világgyőztes lesz, akkor boldog-boldogtalan rohan hozzá fedeztetni. Nem akarok szerénytelennek tűnni, de én már akkor fedeztettem ilyen kutyával, amikor még semmilyen kiállítási címmel nem rendelkezett. Az, hogy az embernek legyen szeme a kutyához, részben tanulás, tapasztalat, részben adottság eredménye, de emellett persze szerencse is szükséges hozzá. Vallom, hogy az ember az általa több generációra visszamenőleg ismert, saját tenyésztésű kutyákból sokkal jobban tud dolgozni, mint ha ismeretlen vonalakkal kísérletezne. Persze én is próbálkoztam idegen fedezőkanokkal, de elsőre sok olyan hibát visszahoztak, melyeket már régen kiküszöböltem. A második generációban azonban már hozták azt, amire számítottam, és ami miatt hozzájuk nyúltam. Az eddig elért hat Európa-bajnoki cím mindegyikét saját tenyésztésű kutyával értük el, és minden évben két-három champion-várományos kutya kerül ki kennelünkből. Roppant nagy örömet okoz, hogy a tavalyi francia klubkiállításon, ahol harminc ország képviselteti magát, és osztályonként akár több száz kutya is versenyez, igen rangos eredményeket értünk el: szuka nyílt osztály 1. hely (40 indulóból), fiatal kan 2. hely (20 indulóból), első kiállítási osztály 1. hely (10 indulóból) Hozzá kell tenni, hogy tíz éve rendszeresen járunk erre a kiállításra, ahol azért is külön meg kellett dolgozni, hogy egyáltalán megismerjenek és elfogadjanak. Alom és tenyésztés szintjén is jobban szeretem a kiegyenlített teljesítményt, mint egy-egy kiugró sikert. Jobban szeretem például, ha egy alom egészségesen homogén, mint hogy legyen benne egy kimagasló egyed, a többi pedig áltag alatti. Ugyanez vonatkozik a tenyésztésre is. Az én szememben többet ér, ha valaki évről évre stabilan jó eredményeket hoz, mint ha nagy ritkán ér el egy-egy kimagaslóan jót.

Balaskó Norbert



nyitókép: juhász

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)