Társasági kutyák
Eb-zsebibaba, a csivava
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Balaskó Norbert  |  2013. május 23.

Eb-zsebibaba, a csivava

Különleges méretei és sajátos megjelenése miatt azon sem csodálkozhatnánk, ha a csivava valamilyen földönkívüli intelligencia révén került volna bolygónkra, ami megfelelne neve jelentésének apró kutya égből -, ám a valóság ennél sokkal prózaibb. E piciny jószág balszerencséje, hogy legtöbbször ledér hölgyemények karján himbálódzik, holott hírnevét már rég megalapozta a Guiness-könyvbe való bekerüléssel, mint a Föld legkisebb kutyafajtája.


A csivava eredetét Mexikóból származtatják, a közép-amerikai tolték indiánok "tecsicsi" elnevezésű kicsiny kutyáitól. Az indián legendákban e kicsiny jószágok kísérték halott gazdájuk lelkét kilenc folyón át a Paradicsomig. Más elméletek szerint a csivava ősei Spanyolországból kerültek Mexikóba, a hódítók karján ülve, megint más vélemények szerint i.e. 700 táján Egyiptomból, Málta szigetén keresztül jutottak a chilis bab és a tequila hazájába.
Végül is mindegy: tény, hogy e piciny kutyácska hazája Mexikó, mi több, a Chihuahua (azaz "Csivava") nevű szövetségi állam területe. Amerikában 1904-ben regisztrálták hivatalosan az első példányt, Európában 1934-ben született az első alom. Magyarországra a 60-as években kerültek a fajta képviselői.

Centis ceremóniamester

Egy maja mítosz szerint a csivava Oxaca, a Napisten szolgája, akit azért adott az embereknek, hogy oltalmazza őket a madár alakot öltő, emberevő szörnyektől. A hiedelmek szerint egy főpap életét, akit megtámadott egy ilyen lény, a ruhájába rejtett csivava mentette meg, midőn fékevesztett ugatásával a frászt hozta egy efféle szörnyre… Azt, hogy a mendemonda mennyiben táplálkozott valóságos alapokból, nem tudhatjuk, de az már igaz, hogy a csivava valóban olyan fülsiketítő ugatásra képes, ami a legfelkészültebbeket is meglepheti. Ez önmagában véve még nem lenne nagy szám egy kutyától, ám ha figyelembe vesszük, hogy a csivi első pillantásra úgy fest, mint a hiányzó evolúciós láncszem az elefántcickány és a wallabi között, akkor igenis komoly teljesítmény. A szélsőségeket hajhászó divatirányzatok az ő esetében a "minél kisebb, annál jobb" jeligét tűzték a zászlajukra, aminek köszönhetően 1-1,5 kilós, sőt 500 grammos(!) példányok is előfordulnak közöttük. Ez a mikroszkopikus töpörítés azonban semmi jóra nem vezet. Egy-egy ilyen apró jószág jóformán még a "simogatható házi kedvenc" funkciójának sem tud eleget tenni, mert vagy a ridikülben tűnik el reménytelenül, vagy gazdája lapítja palacsintává egy-egy túl heves cirógatás alkalmával. Azért az ideális méretű, 1,5-3 kilós egyedek sem tépik ki gazdájuk kezéből a flexipórázt sőt, a csivaváknak szinte nincs is szükségük pórázra, egyenesen kötelező számukra a karonülés. Annyira aprók ugyanis, hogy gyakorta teljesen kívül esnek egy ember vagy gyermek látókörén, és ha azok nem elég elővigyázatosak, könnyedén eltaposhatják. De nem ez az egyetlen veszély, amely rájuk leselkedik. A csivi számára minden "szabadlábon", a kutyafuttatón vagy utcán töltött alkalom felér egy túlélőtúrával. Mivel egy kifejlett csivava gyakorlatilag csak egy kölyökcsivavánál nagyobb, ezért szinte minden más fajtársa (leszámítva a miniyorkit) nagyságrendekkel termetesebb nála. Ez azt jelenti, hogy bárminemű testi kontaktus legyen szó agresszív támadásról, netán gorombább játékról potenciális veszélyt jelent számára. Becsületükre legyen mondva, a kis csiviknek helyén van a szívük. Nem egyszer hősies elszántsággal és teljesen komoly szándékkal képesek támadást indítani másik kutya, vagy akár ember ellen. A baj ott kezdődik, ha a másik fél is komolyan veszi őket, annak ugyanis súlyos, nemritkán életveszélyes következményei lehetnek. Az általam réges-régen ismert egyetlen csivavának bizony nap mint nap meg kellett küzdenie ezzel a nehéz teherrel annak érdekében, hogy szolidra méretezett kolbászkáját melyet minden alkalommal kidülledő szemmel hozott napvilágra elhelyezhesse a kutyafuttatón.

Gombócnyi bohóc

Mivel a csivi élénk vérmérsékletű, de rövid béltraktussal megáldott kis fickó, ezért ügyes-bajos dolgait bizony a megszokottnál sokkal rövidebb ideig képes visszatartani. Az ő esetében nem túlzás rendszeresíteni egy házi pottyantót, mely célnak tökéletesen megfelel egy diszkréten elhelyezett alomtálca, benne némi homokkal, vagy egy újságpapír, esetleg egy rongy. Ez különösen a zord téli hónapokban tesz felbecsülhetetlen szolgálatot, hiszen míg a legtöbb kutyás lilára fagy, mialatt kutyája az esti séta alatt a dolgát végzi, addig a csivava tulajdonosának legfeljebb egy ajtót kell kinyitnia, hogy kutyuskája a megkönnyebbülés szentélyébe tipeghessen. A csivava amúgy is a meghitt családi körben érzi magát igazán elemében, melynek középpontjában természetesen mindig választott és imádatig szeretett gazdája áll. Ragaszkodása hivatásos társasági kutyaként.

 legendás. Amint lehetősége adódik, vallásos áhítattal helyezkedik ura vagy úrnője mellé a kanapéra, ahol hosszú órákat képes eltölteni, egyfajta meditatív kómába süppedve. A kiadós punnyadás után aztán okvetlenül szükségét érzi, hogy felvidítsa szeretteit. Sürgölődve- forgolódva kergetőzik fajtársaival vagy játékával. Tolakodónak nehéz lenne nevezni, hiszen nyomulásával nem borogat fel zsúrkocsikat vagy vendég kisgyermekeket, de azért ügyesen megtanulta, hogyan tudja áthidalni méretéből fakadó fogyatékosságait. Elég csak röpke pillantást vetnünk villanykörtét formázó fejére, melyből aránytalanul nagy szemekkel és kétségbeesetten szétterpesztett (vagy szituációtól függően lehorgasztott) fülekkel csodálkozik a külvilágra, hogy tudjuk, ez a kis fickó tudja, mitől döglik a légy Mindehhez hozzátéve felhúzott lendkerekes autókat megszégyenítően olajozott és fürge mozgását, könnyű belátni, hogy a csivi nem egyszerűen csak társasági, hanem kimondottan szórakoztató társasági kutya. Kissé visszatetsző, egyedi sajátossága a csivavának a koponyáján található nyitott kutacs, mely felnőtt korában sem tűnik el. A legenda szerint ezen a nyíláson keresztül beszélt az istenekkel, így tudván átsegíteni gazdáját a túlvilágra. Tény viszont, hogy gyengébb idegzetűek számára kerülendő a finoman lüktető terület nézegetése, esetleg megérintése, ami a szolid öklendezéstől a mérsékelt ájulásig válthat ki reakciót a gyakorlatlanokból.

Nem csak látszólag kutya

Bár a fajta nem tartozik az ideggyengeséggel terhelt, hisztérikus, értelmetlenül harapóssá váló pöttöm pamacsok sorába, azért nem nehéz elrontani. Sokan elfelejtik ugyanis, hogy a csivava is valódi kutya, aki ugyanúgy nevelésre szorul, mint társai. Méretei miatt az emberek hajlamosak elnézőbben bánni vele, így viszont miniatűr hárpiává válhat, akárcsak az elkényeztetett gyermek. Mindez azért is érthetetlen, mert a csivava kifejezetten könnyen nevelhető és fegyelmezhető, igen szófogadó kis jószág. Fejlett vadászösztön általában nem teng túl benne, különben is legfeljebb csak egér vagy veréb méretű zsákmányban képes komolyabb kárt tenni. Joggal gondolhatják egyesek, hogy minek nevelni egy ilyen apró kutyát, ha úgyis mindig karon ül, vagy alig-alig mozog szabadon az utcán. A kérdésben van valami logika, ám a neveletlen kutya az élet minden területén, minden helyzetben okozhat kellemetlenségeket. Nem engedi be a család vendégeit, szélsőséges esetben a gazdájához sem engedi közeledni annak családtagjait, nem lehet egyszerűen megfogni, mert felháborodásában odakap, állandóan fülsüketítően ugat, ha épp nem tetszik neki valami stb. Egyszóval: a neveletlen kutya kész istencsapása, legyen szó boxerről, skót juhászkutyáról vagy csivaváról. A csivavák további szimpatikus vonása, hogy nem állandóan zizegő pindurok: tudnak lazítani is, ráadásul igen jól tarthatók más kutyák társaságában. Ekkor persze ügyelni kell arra, hogy a másik egyed különösen, ha nagytestű kezdettől fogva tudatában legyen, hogy kis barátja más dimenzióban mozog. Egy jól irányzott, játékosnak szánt pofon egy növendék cane corsótól például végzetes lehet számára. Éppen ezért lehetőség szerint a csivavának a legtökéletesebb társa egy másik csivava, aki segít enyhíteni a gazda nélkül töltött sivár órákat. Többedmagával már nagytestű kutyákat is megszégyenítő pusztításra képes, bár szerencsére nem lakásromboló alkat. Ugyanakkor nagyobb csoportban, falkában nem igazán ajánlott tartani. Ilyenkor előbb-utóbb kipécéznek maguknak egy egyedet (természetesen a leggyengébbet), akit szemét módon szétszekálnak. Az ilyen, rangsor végére szorult kutyák szabályosan lelki betegek lesznek az állandó piszkálástól, ami hosszabb távon szó szerint felemészti őket. Tüzeléskor különösen agresszívak: ilyenkor oly kegyetlen köztük az acsarkodás, hogy állandó felügyelet igényelnek, különben képesek akár megölni a kiszemelt áldozatot, és mivel könnyen besokkolnak, szinte mindig végzetes az ilyen támadás. Bár a csivava valóban alkalmazkodó családi kedvenc, gyermekek mellé csak komoly felügyelet mellett ajánlható. Az ő esetükben természetesen elsősorban a kutyát kell félteni. Mivel a csivavakölyök mérete körülbelül egy jól fejlett moncsicsiével egyezik, ezért szeles, hirtelen, túl élénk gyermekeknek vegyünk inkább legót vagy focilabdát. A különféle kutyaruházati cikkeknek sajátosan túlfejlett iparága létezik, melynek leggyakoribb elszenvedi a csivavák. Holott a normálisan tartott csivi bizony télen sem fagy kockára, ha van lehetősége mozgással kell hőt termelni, vagy rendszeres időközönként fűtött helyen felmelegedni.

Nem mind arany, ami fénylik

Bár az utóbbi időben több fajta is veszélyeztette elsőbbségét, a csivava a mai napig az egyik legnépszerűbb öleb világszerte. Méreténél fogva természetesen ideális városi kutyuska, más fajtákhoz képest elhanyagolhatóan alacsony rezsiköltséggel. Persze a védőoltásokon és egészségügyi kezeléseken nem szabad spórolni, de az tény, hogy egy-két, vagy még több csivava sem eszi ki a vagyonából tulajdonosát. Beszerzésére azonban nem szabad sajnálni a pénzt. Üzemi méretű szaporításának nagy hagyományai vannak világszerte, hisz sajnos könnyen eladható portéka a kutyakupecek számára. Ennek ismeretében sokan nemcsak teljesen alkalmatlan egyedeket is fedeztetnek, de sokszor más fajtákkal keverik, a minél nagyobb számú utód reményében. Mindezek tükrében nagyon meg kell nézni, hogy honnan vesz az ember csivavát..



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)