Tenyésztésről általában
Kötelező vizsga kutyásoknak
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Stefan Siman  |  2009. május 27.

Kötelező vizsga kutyásoknak

A Svájcban 2008 szeptember elsejétől életbe lépett új állatvédelmi törvény a szakértők véleménye szerint a világ legszigorúbb ilyen jellegű jogi szabályzása. Kimondja például, hogy 2010-től csak azok tarthatnak kutyát, akik részt vettek egy 15 órás oktatási programon, és eredményes vizsgát tettek.


Az állatbarátok, környezet- és állatvédő szervezetek szerint ez a törvény jelentheti a példát a jövőre nézve a többi európai ország számára is. Hosszútávon gondolkodva megoldást kínál többek között a társállatok túlszaporodásának problémakörére, és más jellegű állatvédelmi gondokra is. Az Európa Kutyakiállítás csillogó felszíne mögött ugyanis jelenleg már egyre közismertebb az árnyékos tény, hogy a kutya- és macskapopuláció rendkívüli megemelkedése, egy-egy állatfaj egyedeinek értékét nagyban lecsökkentve, szinte megoldatlan feladat elé állítja az európai országok állatvédelmi szervezeteit.

A gondolat nem új

A svájci példa gondolata egyáltalán nem új. Angliában már évek óta működik a „családi kutyavizsga”, amely egyrészt önkéntesen elvégezhető, másrészt indokolt esetben a hatóságok kötelezhetik is rá a kutyatartót. Az elmúlt években a németországi Hamburg és Berlin városokban, valamint legutóbb a müncheni „Angol parkban” pórázkötelezettséget, szájkosarat és különféle területi tiltásokat szorgalmazó, a társadalom nem kis rétegénél nagy port keverő viták során valami hasonlót akarat mellett döntött több, magát illetékesnek vélő szervezet is. A németországi kutya-jogosítvány szorgalmazói a következő szervezetek:
• a BHV (Berufsverband der Hundeerzieher und Verhaltensberater – Kutyaoktatók és Viselkedés-tanácsadók Szakmai Szövetsége)
• a VDH (Verband für Deutsche Hundewesen – Német Kutyások Szövetsége, a MEOE németországi megfelelője)
• a BLTK (Bayerische Landertierärtzkammer – Bajor Állatorvosi Kamara)

A három német szervezet az azonos célt három különféle úton próbálja elérni. A BHV egyrészt elérte, hogy a kutyaoktató, kutyakiképző, kutyatréner tevékenység elismert szakmává vált, ezzel egyaránt biztosítva kutyák és a gazdák irányába az egységes szakmai hozzáállást és színvonalat, s egyben ellátva a területen dolgozó, főként egyéni és kisvállalkozások szakmai művelőinek érdekvédelmét is. A gazdik ismereteinek megkönnyítése érdekében kiadott tankönyvüket nem kisebb, nemzetközileg elismert szakemberek szerkesztették, mint Renate Jones-Bade és Celina del Amo. (Az utóbbi  szerző „Kutyaiskola – lépésről, lépésre” című könyve révén a hazai kutyások körében is ismerte, és módszerei nagyon népszerűek.) Az általuk összeállított 15 órás elméleti oktatást egy elméleti és egy saját kutyával végrehajtott gyakorlati vizsga zárja, amely három fő témakört foglal magában:
• vizsgálja a gazda elméleti tudásanyagát a fajnak megfelelő kutyatartásról;
• vizsgálja a gazda és a kutya viszonyát;
• vizsgálja a kutyatartó és kutyája viselkedését a köznapi helyzetekben. Az elméleti oktatás során 170, a kutyatartókat érintő kérdésre adnak részletes választ az oktatók, majd ezen kérdések egy részére kell a vizsga során tesztlap kitöltésével választ adniuk a gazdiknak. A kutyával együtt végzett vizsgagyakorlatok során a szokásos engedelmességi hang- és optikai jelzések mellett az alábbi segédeszközök megengedettek: nyakörv (fojtó- és szöges nyakörv tilos!)
• hám,
• halti,
• póráz,
• síp.
Mozgáskorlátozott kutyatartók, illetve mozgáskorlátozott vagy sérült kutyák esetében a vizsgáztatóval történt egyeztetés alapján más segédeszközök is használhatóak. A tanfolyam 12 óra elméleti oktatás tartalmaz, és tankönyvvel, vizsgadíjjal együtt 130,- euróba (31850,- forint) kerül a résztvevőnek. Jelenleg országszerte 25 különböző helyszínen kínálják föl a lehetőséget a képzésre és vizsgára a gazdiknak és kutyáiknak. A VDH a képzést és vizsgáztatást, egységes tematikát megkövetelve, különböző fajtaszervezeteinek kezébe adta. Az általuk kínált képzés az alábbi témaköröket foglalja magában:
• a kutyatartó ismeretei a kutyatartást illetően;
• a kutya engedelmessége;
• a kutya szocializációja.
A tanfolyam, a vizsgáztatás, valamint a képzést segítő információs anyag árát is magában foglaló költség a VDH oktatás esetében 75,- euro (18375,- forint). A BLTK 2001-ben indította el képzési programját, amelynek középpontjában a kutyával előfordulható, veszélyt jelentő helyzetek megelőzése és a kutyatartás alapismeretei állnak. Ebben az esetben a kutyát tartó embernek a helyes kutyatartásra való elméleti felkészítése képezi az oktatás jelentős részét; a kutyát nem képzik, és nem is tesztelik vagy vizsgáztatják. A tanfolyam anyaga nem tér ki a kutya táplálkozásával és egészségügyi ellátásával kapcsolatos témakörökre sem. A 12 órás oktatást követően a résztvevő maga dönthet arról, hogy írásbeli és szóbeli vizsgát tesz-e, vagy sem. A tankönyvvel együtt 80,- euróba (19600,- forint), kerülő kurzusból (amelynek díjából 10 eurót egy állatvédő egyesületnek adományoznak a szervezők) az elmúlt években négyszázat tartottak, amelyeken összesen 4500 gazdi vett részt. A nemritkán indulatokkal és érdekeltségi összefonódásokkal tarkított hazai kutyás életben már szintén régen, 1992-ben felvetődött hasonló oktatási, képzési gondolat Mirtse Áron szakíró részéről, az „Élet és Tudomány” c. folyóirat hasábjain. Közel egy évtized múlva, 2003 decemberében a „Heti Válasz” interjújában Dr. Topál József etológus és Mirtse Áron ismét hangot adtak a véleményüknek, hogy valamilyen családi vizsgát kellene bevezetni az egyre szaporodó, kutyák által okozott, de az emberek tudatlanságából, felelőtlenségéből eredő problémák megelőzésére és csökkentésére. Mind a két szakember egyaránt annak a véleményének adott hangot, hogy a szigorú feltételek között zajló közös megmérettetés alkalmával az ember és kutyája egyaránt bizonyíthatná, hogy alkalmas a civilizált társadalmi közösségben, veszély- és problémamentesen élni.

5774_1.JPG

Véleményük szerint azonban egy ilyen újfajta szabályozásra abban az időben a törvényalkotók részéről még nem volt meg a fogadókészség. Az elmúlt években a 4TAPPANCS oktatási programjában, önkéntes, költségtérítéses felnőttoktatás keretén belül lehetőséget ajánlott föl az érdeklődő gazdiknak, egyben kötelező tanagyagnak vette be a kutyatréner-képzésbe. A képzés 12 óra elméleti anyagot tartalmazva, 16000,- Ft költség fejében az alábbi témakörökkel ismertette meg az eddig résztvevő 19 gazdit:
• a kutya anatómiája, származása, fajtaismeret, viselkedési jellemzők;
• a fajnak megfelelő tartás, játék, nevelés, tanítás;
• a kutya testbeszéde, közösség, család, ember és a kutya;
• konfliktushelyzetek és a helyes reakciók;
• a kutyatartás jogi ismeretei. A Canis Maior – Alapítvány a Kynologiai Kultúráért a 2007 évben szintén szervezett hasonló célokat kitűző Gazdi iskolát. Ennek az alapítvány által támogatott – ezért a részvevőknek ingyenes – 18 órás elméleti képzést adó tanfolyamnak, amelyet 48, magát felelős állattartónak gondoló gazdi végzett el, a témakörei az alábbiak voltak:
• Kutyatörténelem;
• Kutyát szeretnénk;
• A fajnak megfelelő tartás;
• Megértés és félreértés;
• A kutya testi-lelki egészsége;
• Állatvédelem a jogban és a gyakorlatban.

Mi a gazdik véleménye itt és most?

A 2008. évben sem volt hiány a 10 évessé vált, be nem tartható és betartásában alig-alig ellenőrzött Állatvédelmi Törvény kapcsán felszínre kerülő, és a média által nemritkán túldramatizált kutyás problémákból. Ezért a téma felvetése ismét aktuálissá vált. Úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy a közvélemény megismerje a jelen kutyatartóinak véleményeit, ötleteit, érveléseit és esetleges ellenvetéseit a „kutyajogosítvány” ügyében. Ezért kérdőíves közvélemény-kutatást bonyolítottunk le, amelyben hat kérdésre vártunk válaszokat a kutyás gazdiktól. A mellékletben olvasható a kérdőív, az egyes kérdésekre beérkezett válaszok kiértékelési eredményével együtt. Az alábbiakban az eredményeket és részleteket olvashatják, amelyeknek ismerete talán segít betekintést nyerni a kutyás kultúra ezen részének pillanatnyi állapotába. A több mint 3000 címre elküldött kérdőívet meglepően gyorsan és szokatlanul sokan küldték vissza. A mellékelt, kiragadott vélemények tanúsága szerint a döntő többség (83%) egyértelműen támogatná és hasznosnak tartaná, ha csak azok tarthatnának a mai Magyarországon kutyát, akik részt vettek a felelős állattartási oktatási programon, és kutyájukkal együtt eredményes vizsgát tettek. A válaszadók 15%-ának az volt a véleménye, hogy csak az embereket kellene egyfajta „gazdiiskola” keretén belül oktatni, és ezt fontosabbnak tartották, mint a „kutyaiskolát”. Legtöbben (68%) úgy gondolják, hogy az ilyen jellegű oktatás akkor lenne igazán hatékony, ha a gazdiknak is, és a kutyájuknak is vizsgázniuk kellene. Ezzel együtt a gazdik több mint negyedrésze, (26%) viszont úgy gondolja, hogy csakis az emberek számára kellene kötelezővé tenni az oktatást és vizsgát. A legegyértelműbb eredmény a harmadik kérdésre adott válaszokból derült ki. A válaszoló gazdik 94%-a teljesen egyetért arra vonatkozólag, hogy ha minden kutyatulajdonos ismerné a kutya fajának megfelelő tartási módot és a kutya testbeszéd-jelrendszerét, akkor kevesebb baleset lenne. Ebből egyenes következtetés, hogy a kutyák okozta balesetek főleg a gazdák kutyatartási ismereteinek hiányára, valamint a fajnak nem megfelelő tartási körülményekre vezethetők vissza. A felmérés azt is bizonyította, hogy az átlagos kutyatartók jellemzően jól ismerik a kutyatartási hozzáállást és az állathoz való viszony jelen realitását. Hiszen a kérdőívet kitöltők döntő része azzal is tisztában van, hogy egy ilyen rendelkezésre nagyon sok jelenleg kutyát tartó embernek az lenne a reakciója, hogy, „hát akkor nekem nem kell kutya”, ami egyértelműen és egy csapásra nagymértékben megnövelné a kóbor, gazdátlan kutyák számát. A válaszadók csaknem fele (49%) szerint ez lehet az akadálya a kutyajogsi bevezetésének, ám a gazdik 38%-a mindent egybevetve, a következményekkel együtt mégis ezt tartaná az egyetlen jó, hosszú távra megoldást jelentő megoldásnak. A közvélemény-kutatási akcióban önkéntesen résztvevők kutyás gazdik többsége (78%) egyébként egyáltalán nem tartotta magát tökéletesnek, és úgy ítélte meg, hogy volna mit javítania kutyatartási ismereteit illetően.

5774_2.JPG

Egyetlen gazdi sem volt azon a véleményen, hogy manapság ismeretek, hozzáértés és tudás nélkül is lehet a társadalom elvárásainak megfelelően kutyát tartani. A saját kutya megítélését illetően szintén önkritikusak voltak a gazdik. Bár 67% úgy gondolja, hogy kutyája megfelelően szocializált, és még kritikus helyzetekben is ellenőrzése alatt tudja tartani, ám csupán 6%-a volt azon a véleményen, hogy a kutyája tökéletesnek mondható szinten engedelmes. Ebből arra lehet következtetni, hogy a jól szocializált eb a jelen környezetben jobban kielégíti emberi társainak és környezetének az igényét, mint a klasszikus kutyaiskolák által szorgalmazott, „ha törik, ha szakad engedelmes” kutya.

Ki és miért van ellene?

A „kutyajogosítvány” esetleges bevezetése természetesen még a legpozitívabban gondolkodó kutyatulajdonosok részéről sem teljesen aggodalommentes. A kritikusok negatív hozzáállását kivétel nélkül jellemzi, hogy a témát és egyáltalán a lehetőséget abból az irányból közelítik meg, hogy mit, miért nem lehet, és nem abból, hogy az esetleges nehézségek és buktatók mellett miként lehetne és lenne érdemes igen, mégis megpróbálni. A fő ellenvetési okok és kétkedések a költség és a jellemzően a magyar jog-gyakorlati hiányosságok köré csoportosíthatóak. A kiragadott negatív gondolatokhoz azt azért hozzá kell tennem, hogy ez esetben – hasonlóan a külföldi példákhoz – senki nem akar „pénzt csinálni”, viszont mint minden szolgáltatás mögött, úgy ez esetben is egy bizonyos teljesítmény van, ami természetesen kiadásokkal jár, ezért pénzbe kerül.

5774_3.JPG

Figyelemre méltó lehet talán a pénzügyi pszichikai trauma csökkentésére az a német példa, ahol a befolyó összeg egy része gyakorlatilag az állatvédelembe kerül felhasználásra, vagy a kutyajogsihoz ebadó-mentességet kínáló ötlet is. Az is meglehetősen téves és felszínes gondolat, hogy az esetleges kutyajogosítvány azt szabná meg, hogy ki tarthat állatot, és ki nem. A kutyajogosítvány nem általánosságban tilt vagy engedélyez, hanem valamilyen szinten biztonságot, garanciát próbálna nyújtani arra vonatkozólag, hogy aki tart, az a jelen társadalmi és állatvédelmi elvárásoknak megfelelően tegye, és ne ellenkezőleg. Ez pedig mind a kutyatartóknak, mind a nem kutyatartóknak egyformán érdeke. Összességében az aggodalmak hálójából hosszabb időbeli átmenetet biztosítva valószínűleg ki lehetne fogni a víz nagy részét, a csalás és a korrupció ellen pedig szintén léteznek ma már hatékony módszerek. Akik pedig nem bírják valamilyen oknál fogva „végigcsinálni”, azok elsősorban önmaguknak bizonyították, hogy alkalmatlanok a mai világban a felelős állattartásra, tehát nem biztos, hogy ezeknek az embereknek feltétlenül kellene kutyát tartaniuk. Többen hivatkoztak a sokat emlegetett „kutyás kultúra hiányára” is, kicsit talán elfelejtkezve arról, hogy ennek a kutyás kultúrának a léte vagy nem léte, valamint színvonala rajtunk, kutyabarát embereken, gazdikon múlik. Ezt a kutyás kultúrát mi teremtjük, formáljuk – vagy éppen nem. Ebben a vonatkozásban minden kutyatartó ember felelős, nem csak a másik. Amennyiben kialakítható egy követelményrendszeren, ellenőrzésen alapuló viszony, akkor az mindenképpen hozzájárulhat a meglévő kutyás kultúra minőségi változásához. Több válaszadó is felvetette, mint kapcsolódó pénzügyi gondolatot, az ebadót. Emlékeztetőül a kutyatartók fiatalabb generációjának: amikor ezt az adóformát eltörölték, az indoklás az volt, hogy az ezzel egyenértékű költség beépült a kötelező oltások költségébe. Ez valószínűleg meg is történt, a kérdés mára csupán az maradt, hogy hová vándorol azóta ez a „beépült” pénzmennyiség, kik és mire használják föl. A kóbor kutyák számának megemelkedésével, mint realitással is nagyon sok válaszadó (49+38=87%) számolt, de sokan (38%) azt is belátták, hogy a felelős állattartás hosszú távú gondolatához csak valamilyen hasonló módon lehet reálisan eljutni.



nyitókép: juhász

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)