Őrző védők, schnauzerek, molosszerek
A gigantikus gall II.
Bordeaux-i dog
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Balaskó Norbert  |  2009. május 08.

A gigantikus gall II.

A bordeaux-i dog láttán a legtöbb emberben meghűl a vér, pedig napjaink bordeaux-ija már meglehetősen távol áll az egykoron messze földön rettegett ókori hadikutyáktól. El lehet képzelni, mit érezhettek azok a katonák, akiknek több száz ilyen ebbel kellett fölvenni a harcot a véres csatatéren...


Robusztus test, mimóza lélek

Mint bármilyen hasonló kaliberű és típusú kutyáé, a bordeaux-i dog nevelése sem a legegyszerűbb feladat. Ezek az ebek mindig bátor, önálló segítő- és harcostársai voltak az embernek, ami egyenrangú partnerkapcsolatot feltételez. Szó sincs róla, hogy ne rendelkezne kellő intelligenciával: egyszerűen túl önérzetes és önfejű ahhoz, hogy értelmetlen feladatokkal egzecíroztassák. Egy bordeaux-i dog a gazdája iránti szeretetből és nem annak parancsára, hanem kérésére megcsinál bármit, de a szigorúan vett alárendeltségi viszony, a sűrűn és unalomig ismételgetett formagyakorlatok sora nem az ő asztala. Tanítását, nevelését tovább nehezíti, hogy nemcsak önfejű, de adott esetben kifejezetten sértődékeny is. Egy-egy rossz ütemben, vagy szerinte igazságtalanul lekevert tasli melyet természetesen meg sem érez mély sebet ejt érzékeny lelkén, és akár napokig látványosan nem áll szóba a gazdájával. Bár én láttam már teniszlabdáért bolondul ugrabugráló, grizzlymedve méretű bordeaux-it, általában nem egyszerű megtalálni a legmegfelelőbb motivációs eszközt. Azért jutalomfalattal általában jó eséllyel lekenyerezhető. Tanítása tehát nem tartozik a legegyszerűbb faladatok közé: rengeteg türelmet, következetességet és időt igényel, de korántsem lehetetlen küldetés. Ám aki a könnyebb ellenállás felé mozdulna, esetleg komolyabb sportkutyázásban gondolkozik, az inkább válasszon magának más fajtát! Ezzel együtt a konyhai engedelmességre komolyabb nehézségek nélkül megtanítható, mivel nagyon embercentrikus, ragaszkodó alkat, aki gazdája közelében sok-sok dolgot észrevétlenül tanul meg. A bordeaux-i dogok idegen emberekkel általában tartózkodóak, vagy diszkréten barátkozók. Nem akarnak felfalni minden idegent, de nem is igyekeznek bárkinek az ölébe ugrani egy kis fültővakargatás reményében. Saját területükön, házőrzői mivoltukban persze roppant imponálók tudnak lenni. Megjelenésük és hatalmas mellkasukból előtörő, mély ugatásuk igen meggyőző érv a távolmaradásra azok számára, akik rosszban sántikálnak. Habitusánál, karakterénél fogva a bordeaux-i más kutyákkal szemben alapvetően domináns, ami a szukákra is markánsan jellemző. Nem is várhatunk el mást egy ilyen fizikumú óriástól. Ezzel együtt többnyire megelégszik azzal, ha elismerik és tiszteletben tartják sokszor vitathatatlan elsőbbségét, nem feltétlenül provokál balhét lépten-nyomon.

Aldo19.jpg

Kíméljük a motort!

Mivel a bordeaux-i dog megjelenésében az extrémitást ostromló fajta ami tudvalevőleg szinte sosem jár pozitív mellékhatásokkal, ezért csak tapasztalt, megbízható és lelkiismeretes tenyésztőtől (ez nem mindig áll egyenes arányban az elnyert címekkel vagy eladásra kínált kölyökkutyák számával), valóban egészséges szülőpárttól érdemes kölyköt beszerezni. Az ekkora kutya már bizony komoly elvárásokat támaszt gazdái felé. Az ilyen óriások életük első 1-1,5 évében rohamléptekben fejlődnek. Ahhoz, hogy mindez optimálisan történjék, mindenképpen kimagasló minőségű és összetételű táplálékot kell kapniuk. Kifejlett méretük miatt lakásban való tartásuk szinte elképzelhetetlen, sokkal inkább nagyméretű kertet igényelnek, melyet kedvükre bejárhatnak és őrizhetnek. Feltétlenül ügyelni kell arra, hogy a melegebb hónapokban mindig legyen számukra hűvös, enyhet nyújtó hely és friss víz, ugyanis a meleget legendásan rosszul tűrik. Ezzel szemben, rövid szőrük dacára, a hideget kifejezetten jól viselik, tehát a megfelelő méretű kutyaházzal felszerelt, nagyméretű kert az ideális élettér számukra, feltéve, hogy ott gazdájuk is rendszeresen megfordul. Elterjedt nézet, hogy a bordeaux-i dog tohonya, lusta mameluk, aki még mozogni sem bír. Mindez nyilván igaz azokra a kutyára, akiket kényeztetve, mozgás- és ingerszegény környezetben tartanak. Ettől hogyan is válhatna belőle az emberek csodálatát kiváltó izomkolosszus Ahhoz, hogy a bordeaux-i dog szilárd szervezetű, ellenálló állattá fejlődjék, szisztematikusan mozgatni, edzeni kell. Nem szabad megelégedni azzal, amit a kert nyújt. Rendszeresen ki kell vinni mozogni, úszni, sétálni, amit teljesen normális kutyaként éppúgy élvez, mint bármelyik hétköznapi társa. Egyetlen életszakaszában sem szabad azonban átesni a ló túlsó oldalára, és túlhajszolni! A bordeaux-i hatalmas testében ugyanis sajnos méretéhez képest alulkalibrált szív dobog. E folyamatosan túlterhelt motornak a meghibásodása a felelős a legtöbb bordeaux-i dog korai haláláért, és a fajta rövid (átlagosan 8-9 éves) élettartamáért. A szükséges tartási körülmények közül természetesen nem felejthetjük ki az emberi tényezőt sem, melyre a bordeaux-i dogok talán minden másnál igényesebbek. Az ideális gazda számukra olyan ember, aki egyenes, igazságos jellem, s ugyanezt keresi és tiszteli a kutyájában is. Aki társra, partnerre, és nem parancsokat teljesítő beosztottra vágyik. Aki határozott, de ugyanakkor éreztetni tudja szeretetét és megbecsülését a kutyája iránt.



nyitókép: juhász

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)