Spitzek és ősi típusú kutyák
A tajvani kutya
Újra felfedezett ősi kutyafajta
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Eifert Anna  |  2011. április 17.

A tajvani kutya

A tajvani kutya azoktól az ősi páriakutyáktól származik, amelyek Tajvan középső részének hegyeiben éltek a bennszülött törzsek mellett, s a vadászok hűséges kísérői voltak az őserdőkben. 1980-ban egy tanulmány bebizonyította, hogy a tajvani kutya valóban ezektől az ősi, dél-ázsiai vadászkutyáktól származik.


 

A kutatásokat a Nemzeti Tajvan Egyetem, a japán Gigu Egyetem és a Nagoya Egyetem tanulói végezték közösen, és 29 bennszülött törzset kerestek fel tanulmányaik során.

Chen Ming Nant a bennszülött kutyák védő atyjaként tartják számon Tajvanban Édesapjától tízéves korában kapta első tajvani kutyáját, egy fekete kölyköt: azóta egész életét e bennszülött fajta megőrzésének és támogatásának szentelte. Az egész országot bejárta, az urbanizált síkságtól egészen a vadregényes hegyekig, hogy minél több fajtatiszta egyedet találjon. Kutatómunkáját 1986-ban kezdte. Amikor a síkságon semmit sem talált, egy öreg bennszülött tanácsára a hegyekben olyan törzseket keresett fel, amelyek még mindig az őserdőben vadászva tartották fenn magukat napról napra. Mivel a hegyvidéket nem volt könnyű megközelíteni, az itt élő kutyák is tisztán, keveredés nélkül maradtak fenn. Chen 18 példányt vásárolt a bennszülöttektől, de egyik sem felelt meg igazán a fajtáról alkotott elképzeléseinek. 10 év múlva, 1987-ben ismét visszatért a hegyekbe, és megpillantott egy fekete kölyköt, aki végre megfelelő egyednek bizonyult. Chen a kutyát Hsiao Wu Fongnak nevezte el, és később kennelének is ezt a nevet adta. A fellelt példányokkal kezdett tenyészteni egy apartman-házban, de hamar rádöbbent, hogy ilyen környezetben a kutyák elveszítenék veleszületett kitartásukat és vadászösztönüket. Ezért kibérelt Yingóban egy hatalmas birtokot, hogy elegendő helye legyen a tenyésztéshez és a kutyái képzéséhez. Kitartó munkája elnyerte jutalmát, Tajvanban nagyon sok újság, rádió- és tévécsatorna mutatta be Chen Ming Nant és kutyáit.

 Különleges tulajdonságok

A helybeliek azt mondják, a tajvani kutya nem hasonlít egyetlen külföldi kutyafajtára sem. Minden fizikai tulajdonsága azt a célt szolgálja, hogy a sziklás hegyek bozótosaiban, erdőiben a vadászatok során minél gyorsabb mozgásra legyen képes. Arckifejezése leírhatatlan szigorúságot, intelligenciát és "bennszülöttséget" sugároz. Állítólag más kutyafajtákéhoz nem mérhető tér- és időérzéke van, kiváló emlékezőtehetségéről nem is beszélve. Képességei révén kiváló vadászkutya: nagy terheket bír cipelni, érzékei - hallása, látása, szaglása - nagyon élesek. Gazdájához a végletekig hűséges, higgadt, bátor kutya. Nagyon mozgékony, könnyedén és gyorsan fordul akár 180 fokot is. Éber őrkutya, gazdáját és annak birtokát a végsőkig védelmezi.

Még vadkutya

Habár nemzetközileg elismert kutyafajtáról van szó, a tajvani kutya gyakorlatilag még vadkutyának számít. Maximálisan alkalmazkodik környezetéhez, nagyon független, és könnyedén szüli meg és neveli fel kölykeit. Egészséges, könnyen gondozható fajta, és az emberi orr számára nincs érezhető szaga. Mivel nagyon intelligens, és korán érő fajta, a kölyköket könnyű nevelni és kiképezni. Hozzáértő kiképző keresve sem találhat nála jobb munkakutyát. Gazdájához és annak családjához messzemenően hűséges, de idegeneket nem szívesen enged közel magához.

A tajvani kutya közepes méretű eb, háromszögletű fejjel, mandula formájú szemekkel, vékony, felálló fülekkel, sarló formájú farokkal. Inas, száraz teste harmonikus, szinte négyzetes felépítésű: a marmagasság és a testhossz aránya 10:10,5, de a nőstények valamivel hosszabbak lehetnek. Szőrzete rövid és kemény, szorosan a testhez simul. Hossza 1,5-3 cm. Színe fekete, fehér, fakó, csíkos, fekete-fehér, fakó-fehér, fehér és csíkos. A kanok marmagassága 48-52 cm, a szukáké 43-47 cm. A kanok testsúlya 14-18 kg, a szukáké 12-16 kg.

 

Taiya és Bunon

Habár a hivatalos fajtaleírásban nem szerepel, a helyiek több típust is megkülönböztetnek: a két fő változat a síksági és a hegyi kutyáké. A hegyi típuson belül megkülönböztetik a Taiya kutyákat és a Bunon kutyákat. A tajvaniak szerint a három fő típus még a mozgásában is különbözik: a Taiya típus könnyed járású, gyors, éles fordulatokra képes, kitartó kutya, kiváló ugró, sprinter és hegymászó. A Bunon típus gyakorlatilag ugyanezekkel a tulajdonságokkal bír, de erőteljesebb járású, és szánhúzásra is alkalmas. A síksági típus sík talajon nagyon gyors, fürge és rövid távon kiváló sprinter.

 

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség 2004. november 10-én ismerte el - egyelőre csak előzetes jelleggel - hivatalos fajtaként a tajvani dogot, és az ötödik fajtacsoportba sorolta (A fajtastandard száma: 348).



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)