Juhász- és pásztorkutyák
Skandináv corgi
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Balaskó Norbert  |  2011. április 11.

Skandináv corgi

Bár spiccnek nevezik, a Västgötaspets vagy svéd vallhund valójában pásztorkutya, mely nagyon hasonlít a welsh corgi pembroke-ra, csak lábai kissé hosszabbak, háta pedig rövidebb angolszász rokonánál.


Régi skandináv fajta, mindenes munkakutya, de főleg marhahajtásra használták, birtokon belül pedig megbízható őrkutyaként alkalmazták. Napjainkban elsősorban családi kedvenc vagy kiállítási kutya, de leginkább az Egyesült Államokban sok nyugati gót spicc aktív agility és obedience versenyző, vagy terelő- és nyomkövető-versenyeken szerepel, esetleg kiváló terápiás kutya.

Minden bizonnyal több, mint ezer éves fajta, ennek ellenére a XX. században majdnem kihalt. Björn von Rosen gróf és Karl Gustav Zettersten fedezte fel és mentette meg a modern kor számára az 1940-es években ezt a rövidlábú juhászkutyát. Kutatómunkájuk során csupán öt nőstényt és egy kant találtak a Väner-tó és a Vätter-tó közötti Västgöta-síkságon, velük kezdték tervszerű tenyésztési programjukat. A svéd kennel klub 1943-ban ismerte el hivatalos fajtaként a svéd vallhundot. Régebbi szerzők (pl. Beckmann, Strebel) nem említik fajtát, hauck professzor is csak néhány sort szentel neki, és az északi spiccek közé sorolja. A "vall" szó svédül annyit tesz, terelni.

A svéd juhászkutya elnevezést 1953-ban Västgötaspets-re változtatták, de főleg Nagy-Britanniában inkább a vallhund nevet használják, a könnyebb kiejthetőség miatt. Angliával Elizabeth Cartledge ismertette meg a fajtát, aki bár svéd születésű, jelenleg is Nagy-Britanniában él. 1940 és 2000 között kb. 240 ezer vallhund született. Más kutyafajtákkal összehasonlítva ez nagyon kicsi létszám, Svédországban nem véletlenül veszélyeztetett fajtaként tartják számon.

Néhány országban napjainkban is próbálják megőrizni a nyugati gót spicc ősi terelőösztönét. Korábban elterjedt hajtó-és pásztorkutya volt Svédországban. Alacsony marmagassága révén villámgyorsan elhúzódik és eliszkol a kirúgó paták alatt, és a csüd megfogásával, megcsípésével hajtja előre az állatokat. Rettenthetetlenül és kifogyhatatlan energiával látja el feladatát. Marhahajtás mellett ló, juh és csirke irányítására, terelésére is használták. Az udvarban az őrkutya szerepét töltötte be. Éberen, de minden agresszió nélkül jelezte a környezetében történő legkisebb változást is. Bár nem jellemzi kifejezett vadászösztön, patkányokra és egerekre is veszélyt jelentett. Rövidlábú, de erőteljes kutya.

Veleszületett munkakészséggel rendelkezik. Intelligenciája és mozgáskedve révén sok kutyás sportágban lehet eredményes (agility, obedience, etc.), de szarvasgomba-keresésre is használják, a svéd hadsereg a háborúban kereső- és mentőkutyaként vetette be. Barátságos és hűséges természete alkalmazkodóképes családi kutyává teszi. Vidéken és városban egyaránt tartható, de élénksége miatt elegendő mozgásra és szellemi elfoglaltságra van szüksége.

Éberen és hangosan jelez minden változást környezetében, olykor érzéseit is ugatásával hangsúlyozza, ezért fiatal korától kezdve kezelni kell ezt gyakran zavaró tulajdonságát. Természettől fogva tiszta kutya, dupla, vízlepergető szőrzetét nem kell nyírni vagy trimmelni, elég rendszeresen kikefélni, különösen vedléskor. Nagyon szereti a társaságot, különösen fajtatársait. Mindkét nemet csoportosan is lehet tartani. Két- vagy négylábú barátait szó szerint vigyorogva fogadja. Nagyon egészséges kutya, a kötelező oltásokat leszámítva ritkán van szüksége állatorvosra; akár 17 évig is elélhet.



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)