Juhász- és pásztorkutyák
Német juhászkutyáról
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2013. július 17.

Német juhászkutyáról

Talán nem is létezik olyan kinológiai fórum, melynek indulásakor nem a német juhászkutya szerepel az elsők között a bemutatandó fajtáknál. Az ok maga érthető: elsőre a legszélesebb rétegekhez kell szólni és az tagadhatatlan tény, hogy ez a fajta viszi a világelsőség pálmáját.


A felkérés, hogy egy rövid, talán nem megszokott ismertetőt avagy kedvcsinálót írjak róla, egy kicsit váratlanul ért, hiszen magam más fajtában találtam meg azt, ami a legszorosabban köt a kutyázáshoz.

A téma azonban megmozgatta a fantáziámat több okból is, elsőként azért, mert szerettem volna megtudni a német juhászkutya világsikerének okát, ami nem magyarázható meg pusztán a divattal.

Másodsorban, mert kutyásként magam is a kiképzőpályán "születtem", a saját fajtámban is a használhatóság volt a fő szempont. Nem hagyhatott tehát hidegen az a kutya, melyről annak megálmodója így nyilatkozott:

"A német juhászkutya tenyésztése a használati kutyák tenyésztését jelenti. Ez kell, hogy mindig a célunk legyen, vagy fel kell hagynunk a német juhászkutyák tenyésztésével."

Harmadsorban pedig érdekelt az a fajta, melynek igazi szerelmesei következetességükkel és kitartásukkal, munkájukkal és elképzeléseikkel a jelenkori magyarországi kinológiai élet átalakulásának, modernizálásának katalizátorai lettek.

Ismert, még ha sokat vitatott tény is, hogy a kutya és gazdája sok hasonlóságot mutat ,a téma tehát mindenképpen megfogott. Természetesen nem török hamis babérokra, nem kívánok senkinél ,,németjuhászosabb" lenni csupán beletekintettem a fajtatörténetbe és megpróbáltam belőle kiemelni azt, ami kutyásként megfogott és csodálattal töltött el. Talán úgy fogalmaznék, hogy érdekelni kezdett annak a kutyának a története, amit úgy mondhatnék: lássuk az elsőt az egyenlők között.

Mi lehet annak az oka, hogy a német juhászkutya meghódította a világot? Hogyan történhetett az, hogy 99 évvel ezelőtt született meg a standardja és mára életünk minden területén jelen van a fajta?

Az okot hamar megtaláltam, egyszerűen, szinte költőien csak annyit mondhatok:

Egy Álom

melyet Max vom Stephanitz lovaskapitány álmodott meg a múlt században! Az álma egy nemzeti kutyafajtáról szólt, melyet talán nemzeti büszkeségéből, hivatásából és a vágyaiból szőtt, elkötelezettséggel párosult tenniakarásból végül is megvalósított: a német juhászkutyáról.

Gondolom, hogy a kapitány legmerészebb álmaiban sem gondolt megálmodottja világsikeréről, de szigorúan tudományos alapokra helyezett objektivitásának, úttörő munkásságának és elképzelései helyességének köszönhetően - a fajta születésének legfőbb szempontja az épp testben épp lélek szabad fordításán keresztül a használhatóság volt - végül egy univerzális, "nemzetsemleges" kutyát alkotott a hazájának és a világnak egyaránt!

Sok embertől hallani még napjainkban is, amikor a fajtáról beszélnek, hogy egyszerűen csak farkaskutyának emlegetik. A párhuzam pedig önmagát adja, valóban fölfedezhetők a német juhászkutyán a farkas klasszikus anatómiai formái, noha - az evolúciós rokonságot kivéve - nincs közvetlen közük egymáshoz.

A hasonlóság oka abban a bizonyos álomban keresendő, ami univerzális fajtát akart alkotni, olyan külső- és belső tulajdonságokkal, melyek a legszélesebb körű (használati) alkalmazását tették volna lehetővé. A külső minta pedig adott volt: a farkas, melynek megjelenése, anatómiai felépítése évmilliók alatt tökéletesedett és nyerte el azt a formát, ami a legjobban megfelelt életben maradásához illetve fennmaradásához. Ezt a praktikus külső formát azonban meg kellett tölteni belső tartalommal és az álom ebben is utat mutatott: a Németország területein kialakult juhászkutyák viselkedésében.

Tudjuk, a múltban csak használati kutyatenyésztés létezett, még ha ezt nem is nevezték így, hiszen csak azok a fajták és azok az egyedek maradhattak fönn, melyek egyértelmű segítői voltak az embernek. E közös munkának pedig kiemelkedő képviselői voltak a juhászkutyák. Képesek voltak megérteni, hogy létezik az alapvető ösztönök szerinti zsákmányállatok védelme és ezzel párhuzamosan az irányíthatóságon, feladat megoldó képességen túl? Létezik a gazda és javainak (személyének és territóriumának) föltétel nélküli védelme. munkájuk végzéséhez szükségük volt a tökéleteshez közel álló anatómiai felépítésre, szelektálásukat pedig kizárólag a használhatóságuk alapján maguk a gazdák végezték.

Max vom Stephanitz tehát ezen az úton indult el. Nehéz megmondani, hogy tehetségének, céltudatosságának, tudományos ismereteinek avagy a csodának köszönhető (szerintem mindegyiknek egy kicsit), hogy a fajta leírása, külső- és belső tulajdonságainak meghatározása előbb született meg mint maga a német juhászkutya és talán ezzel szerezte meg első világelsőségét! A tények azonban azt mutatták, hogy az elképzelés helyes volt, a következtetések tudományos alapokon álltak.

Születésétől kezdve napjainkig megjelenési formájában alig változott, így tehát a standard szinte tökéletesen ugyanaz, melyet 1899. szeptember 20-án Frankfurt am Main-ban A. Meyer és vom Stephanitz elfogadásra javasolt. Megvalósult tehát egy álom, egy precíz és alapos ember álma és amit ma ebből láthatunk, az nem más, mint

a Valóság

egy, az életünk minden területén föllelhető társ képében!

Ha egy fajtát szeretnénk megismertetni valakivel - a jól bevált séma szerint - nem lenne más dolgunk, mint közre adni annak standardját. De ha ezt tekintjük elsődleges alapnak a fajtát még nem ismerők számára, mindig olya érzésem támad, mintha egy ételkülönlegesség bemutatását a kalóriatartalom ismertetésével kezdenénk. Természetesen az is fontos adat, de első megközelítésre nem a legfontosabb.

Mégis, kinek lehetne ajánlani a német juhászkutyát?

Első sorban annak, aki Max vom Stephanitz fentebb idézett mondását magáénak tartja és szüksége van egy segíteni és szolgálni képes társra! Ha alkalmazásáról és használatáról bárki hű képet akar nyerni, csak ki kell nyitnia a napilapokat, néznie kell a televízió és a mozik műsorát, el kell mennie egy könyvtárba (életem első komoly kutyás élményét egy könyv jelentette, a címe: Kántor nyomoz), ki kell jutnia egy kutyakiképző iskolára, versenyekre, kiállításokra és máris mindent megtudhat.

A fajta (vagy inkább kitalálója) zsenialitásának élő bizonyítéka az a sokoldalú használhatóság, ami alapján a fegyveres testületektől kezdve a polgári szolgálatokon át  mentési, keresési feladatok ellátására, vakok vezetésére a sport és a kiképzés valamennyi ágában egyedülálló összteljesítményre képes társa lehet a családnak, kérlelhetetlen őre a rábízott javaknak és az csak természetes, hogy megfelelő képzéssel terelésre is képes. Magabiztosságát egyformán mutatja egy tömegoszlatásnál éppen úgy, mint a családi tűzhely mellett, a nyáj mellett épp olyan könnyedséggel mint egy filmstúdióban.

Kinek ajánlható hát a fajta?

Akinek mindezekből tetszik valamelyik, de akár mind és akinek megnyeri tetszését egy, a farkashoz kicsit hasonló univerzális társ!

Ha pedig valaki úgy érzi, hogy a német juhászkutyában látja álmai megtestesítőjét, döntött a fajta mellett - és természetesen tovább kívánja vinni vom Stephanitz szellemi örökségét - minden lehetősége meg van arra, hogy ezt a legkönnyebb úton megvalósítsa.

Magyarországon egy évtizeddel ezelőtt alakult meg a hazai kinológiai életben még napjainkig is egyedülálló szervezet, a Magyarországi Német juhászkutyaklub, melynek alapítói koruk szellemiségét jóval megelőzve rájöttek a hazai fajtagondozás lényegére. Szervezeti felépítésük, gyakorlati munkájuk és szellemiségük élethű mása lett a fajta németországi anyaegyesületének és természetesen tagjai lettek a világszövetségnek is.
Szolnoki Gábor



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)