Agarak
A magyar agár egykor és ma
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Susztek Tibor  |  2007. március 21.

A magyar agár egykor és ma

Az ország területe és természeti adottságai lehetővé tették az agár használatát, világszerte híres volt a magyar agár vadászatra való kitűnő alkalmasságáról. Vadásztak vele apróvadra, nagyvadra és nemes vadra, egyaránt sikerrel.


Az agaras vadászatok formái a lovas agarászat, a gyalogos agarászat és a lesből történő agarászat. A magyar agár a Kárpát-medence éghajlati és természeti adottságaihoz alkalmazkodva fejlődött és alakult ki az idők folyamán. Az 1800-as években, amikor Széchenyi megpróbálta a magyarországi lótenyésztést fellendíteni, az Angliából importált versenylovakkal együtt behozta az országba az első angol agarakat is. A lóversenyek fellendülésével párhuzamosan egyre több agárversenyt is rendeztek pályákon. Az angol agár a néhányszáz méteres pályán gyorsabb volt a magyar agárnál. Egyre több tenyésztő keresztezte agarait a sebes angol agárral, hiszen ezáltal gyorsabbnak bizonyultak a versenypályán a félvér magyar agarak. Ezzel a magyar agár sorsa úgyszólván meg is pecsételődött.

Igen ám, de az angol agarak csak a rövid távú, füves vagy homokos talajú pályákon bizonyultak jobbnak. Az agarászatokon, ahol a nyúl után már hosszabb távon kellett futni természetes körülmények között, a győzős magyar agár bizonyult jobbnak. Az angol agár számára a mi terepviszonyaink idegenek voltak, testalkata és testfelépítése sem tette és teszi lehetővé hosszú távon a vad űzését, továbbá sokkal sérülékenyebb is volt, az igazi vadászatokon nem tudta felvenni a versenyt a magyar agárral.

Az első világháború után 1929-ben politikai okokból betiltották a lovas agarászatot, majd a második világháború után betiltották a gyalogos agarászatot is. sőt mi több, irtották is az agarat: akinek a tulajdonában agár volt, attól elkobozták és agyonlőtték azt. Voltak, akik saját maguk pusztították el agarukat, félve a büntetéstől, amivel a törvény sújtotta az agártartást. E néhány évtized alatt majdhogynem teljesen kiirtották a magyar agarat.

 

Vissza a kezdetekhez

Az 1960-as években Makk Károly a "Mit csinált felséged háromtól ötig?" című filmjéhez keresett agarakat. Nagyecsedről sikerült vásárolnia három agarat. Ekkor figyeltek fel arra, hogy a magyar agár majdnem teljesen kipusztult az országban. Ezután kezdték újra a magyar agár tenyésztését, a filmben szereplő három agár jelentette a tenyésztés alapját. Példaként említhetem, hogy nagy tenyészetet hoztak létre Jánosmajorban is. Maradt fenn néhány egyed, melyeket lelkes tulajdonosaik megpróbáltak a lehetőségekhez képest tiszta vérben továbbtenyészteni. Ezek az agarak apáról fiúra szálltak, kiállításra sohasem vitték őket. Az egyik kedves barátom, akit kiváló és tapasztalt agarászként tisztelek, elmesélte, hogy az ő nagyapja mindig azt mondta: "a magyar agárnak az a törzskönyve, amit az megfogott".

Ma a magyar agár rekonstrukciós tenyésztésének kellene folynia, de sajnos a tenyésztésben súlyos problémák vannak. előfordul nagyon sok olyan, magyar agárnak mondott egyed, amely törzskönyvvel és tenyészszemle-bizonyítvánnyal is rendelkezik ugyan, viszont a megjelenésén rögtön látszik, hogy a magyar agárhoz nem sok köze van, hiszen marmagassága eléri a 80 cm-t, a súlya pedig a 40 kg-ot. Véleményem szerint ezeket az aránytalan testfelépítésű agarakat szigorúan ki kellene zárni a tenyésztésből. Úgy gondolom, hogy csakis úgy tudnánk eredményesen tenyészteni, ha arra használnánk az agarunkat, amire egykoron is használták, hiszen a megfelelően elvégzett küllembírálat és az agarászaton való részvétel révén hamar kibuknak azok az egyedek, amelyek nem rendelkeznek a magyar agárra jellemző vadászösztönnel. Mert amelyik agár számára a néhány száz méteren át hajszolt nyúl érdektelenné válik, és otthagyja azt, az nem magyar agár.

 

Újra a nyúl után!

Az 1991-ben alakult Országos Agarász Egyesületnél a legrégebbről fennmaradt fajtaleírás alapján bírálják el az agarak küllemét. Ha az elbírálás során az agár megfelelő minősítést kapott, akkor a VAV vizsga megszerzése után agarászaton is részt vehet. Így nemcsak a küllemét, hanem munkáját és teljesítőképességét is meg tudják ítélni. Ezen egyesület alapító tagjainak kitartó munkája vezetett arra az eredményre, hogy ötven év tilalom után újra lehet agarászni a magyar agár rekonstrukciós tenyésztése érdekében.

Az első agarászatot 1998-ban rendezték meg. Az agarászatok megszervezése nagyon nehéz, mert sok vadásztársaság tart ezektől, hiszen ezt a vadászati módot legfeljebb hallomásból ismerik, és résztvevőit tévesen azonosítják a rossz hírű orvvadászokkal. Azok a vadásztársaságok azonban, amelyek fogadták az egyesületet, az agarászaton szerzett sok új élmény hatására lehetőséget adtak arra, hogy a következő évi agarászatot is náluk rendezzék meg.

Egyvalamit azonban nem szabad elfelejteni: a magyar agár nem vadászfegyver, amit ha kiveszünk a fegyverszekrényből, azonnal vadászhatunk is vele! Az agarat a vadászatokra fel kell készíteni. A felkészítést komolyan kell venni, időt és fáradtságot nem kímélve rendszeresen kell futtatni az agarat, mégpedig hosszú távon. Én magam egész éven át rendszeresen futtatom az agaraimat. Hetente minimum 40 km-t vadászati idényen kívül is futtatom őket, de az agarászat előtt mindig növelem a távot. Ilyenkor kb. heti 60 km az edzésadagjuk. Az olyan agarat, amely nincs rendszeresen futtatva, nem ajánlom, hogy bárki is agarászatra vigye, mert ha egészséges vadászösztönnel bír az agara, akkor biztos, hogy a nyúl után ered, és egykönnyen nem hagyja ott, s a hirtelen hosszú futástól az edzetlen agár görcsöt kaphat, amibe bele is pusztulhat.

 

A kutya és a kerékpár

Az agarak edzését kis távokkal kezdjük - erre a legmegfelelőbb eszköz a kerékpár -, és folyamatosan emeljük a távot. Ezt próbáljuk meg olyan területen tenni, ahol nemigen él vad. Ha ez nem lehetséges, akkor mindenképpen pórázon futtassuk az agarat, kerüljük a vadászokkal a konfliktust. Minden nap futtathatjuk az agarunkat, de ha minden nap nem érünk rá, akkor próbáljunk ráállni a minden második napi edzésre, mert a rendszeresség mindenképpen fontos. A jól felkészített agárral öröm az agarászat: ha nyulat nem is sikerül vele zsákmányolnunk, gyors és kitartó futásával bámulatba fogja ejteni a gazdákat és az agarásztársakat is egyaránt.

A versenypályán történő futtatást semmilyen szempontból ne keverjük össze az agarászaton történő futtatással, hiszen a versenypályán az agarak füves vagy homokos, egyenletes felületű terepen futnak, 450 vagy maximum 770 métert. Ezzel szemben az agarászaton olykor kilométereket futnak egyenetlen talajon, egymás után többször is. Hiszen ez a magyar agár különleges adottsága, ez a tulajdonsága különbözteti meg a többi agárfajtától! Ezért fontos az agarászat: hogy ráleljünk azokra az egyedekre, amelyek mind küllemüket, mind teljesítőképességüket tekintve magukban hordozzák az ősi magyar agárra jellemző tulajdonságokat.



nyitókép: x

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)