Juhász- és pásztorkutyák
Kuvasz - Arany Csaba írása
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Arany Csaba  |  2011. június 12.

Kuvasz - Arany Csaba írása

Hatalmas, fehér jószág, akit egy tündéri kisfiú kezes báránnyá szelídített. Két hős, akik gyermekkorom meghatározó kutyás élményével megajándékozva, hétről hétre a televízió képernyője elé kötöttek: Belle és Sebastien. Bizonyára nézők millióit varázsolták el világszerte. Csak később tudtam meg, hogy a csodálatos Belle honfitársunk: egy kalandos utat bejárt kuvasz, rendes polgári nevén Gyapjús Gézengúz.


A Gyapjúforgalmi Vállalat egykori, világhírű mestertenyészetéből került a tengerentúlra, hogy filmsztár legyen. Gézengúz nem esett hasra a világhírű hollywoodi filmlegendák előtt, sőt, gorombán, agresszíven, kiállhatatlanul viselkedett velük szemben. A végén örültek, amikor megszabadulhattak tőle. Cecile Aubry rendező, és kisfia Mehdi viszont beleszeretett a nevéhez méltóképpen viselkedő Gézengúzba. A nagy kuvasz megérezte: ők azok az emberek, akiket egy életen át szolgálni szeretne. A kis Mehdi, a filmbeli Sebastien, bármit megtehetett vele. Ezután már csak egy ugrás, és létrejött a film Gézengúz, ha rögös úton is, de mégis filmcsillag lett.

Fehér kutya a fekete éjszakában

A kuvasz, ez a lenyűgöző szépségű, kemény, kissé öntörvényű, ugyanakkor szeretett gazdájáért életét is áldozni kész eb ázsiai eredetű. A kuvasz nevét megörökítő régészeti leletek száma igen gazdag: ezek alátámasztják, hogy a teljes népvándorlás útvonalán végigkísérte őseinket hűséges, fehér oltalmazójuk. A nomád pásztorkodással foglalkozó apáink hatalmas kiterjedésű legelőkön éltek állataikkal. A jószág jelentette a vagyont, amit minden körülmények között védelmezniük kellett, akár életre-halálra. Olyan kutyára volt szükségük, aki nem ijed meg a saját árnyékától: az éhesen portyázó ragadozókkal szemben, ugyanúgy, mint az ellenséges népekkel szemben, magabiztosan és sikeresen képes megvédeni a tulajdont. Követelménynek számított a világos színű bunda is: az elsősorban esti szürkületkor támadó ragadozóktól így jól megkülönböztethette gazdája a kutyáját, amikor fokosával le-lesújtott a küzdelem hevében. őseinket kísérve végül is a kuvasz megérkezett a Kárpát medencébe. A fajtáról a legértékesebb honfoglalás-kori leletet a Keszthely melletti Fenékpusztáról hozták felszínre. A csontok vizsgálata után a tudósok egyértelműen megállapították, hogy a mai kuvasz korabeli ősének maradványain dolgoztak.

 

Lovak és bölények

A két ősi, fehér színű őrző-védő fajtánk a komondor és a kuvasz. Míg a komondort elsősorban nyájak, csordák őrzőjeként említik, addig egyes források szerint a kuvaszt, főleg a honfoglalást megelőző időszakban, a ménesek védelmezőjeként tartották. Erre a legnyilvánvalóbb magyarázat a két fajta őrzési stílusának különbözőségében keresendő, minthogy a rájuk bízott állatok mozgékonysága is lényegesen eltérő. (Más vélekedések szerint míg a komondor az alföld, addig a kuvasz inkább a hegy- és dombvidékek nyájőrzője volt. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a kuvaszhoz hasonló fajták lengyel hegyi pásztorkutya, tátrai csuvacs, maremma-abruzzói, pireneusi, kaukázusi juhászkutya, sarplaninac stb. egytől egyig hegyvidéki fajták, míg a komondorhoz legközelebb a dél-orosz, úgyszintén síksági juhászkutya áll. a szerk.)

Gyalogszerrel, keresztül Európán

A XV. századtól kezdve megindult az állatállományunk külföldi piacokon történő értékesítése. A lábon hajtott jószág útja gyakran több ezer kilométer távolságra vezetett. A nemegyszer igen sokáig tartó vándorút emberfeletti erőfeszítéseket, állóképességet követelt embertől és állattól egyaránt. A napi 30-40 km megtétele mellett elvárták a csorda kordában tartását, a banditák támadásainak elhárítását, a ragadozók megsemmisítését. Ebben a korszakban annyira becsülték a fajtát, hogy Gróf Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című eposzában is helyet szentel méltatására.

A XIX. században a szilaj állattartás megszűntével a többi magyar kutyafajtához hasonlóan megváltozott a kuvasz élettere, ezzel együtt feladatköre is. Majorok, tanyák, falusi porták védelmezője lett. Az idegeneknek, rosszban sántikálóknak életveszélyes vállalkozás volt kuvaszok oltalma alatt álló objektumok megközelítése. A kuvasz tisztában volt a rábízott birtok határaival. Erre tanítani sem kellett, de néhány birtok csavaros eszű ura igyekezett még inkább nyomatékosítani ezen tulajdonságát. A terület védelemre szoruló pontjain pl. istállók, lakóház, raktárak oszlopokat vertek le, melyeknek a tetejére hatalmas húsdarabokat szúrtak. Ebből hetente kétszer-háromszor porcióztak a kuvasznak. Sejthetjük, hogy az örökké éhes kutyák eszelősen őrizték minden arra járó lénytől az éléskamrájukat!

Tanyáról a kiállításra

Az 1900-as évek kezdetén az elszigetelten élő magyar kutyafajták iránt felébredt az érdeklődés. először a kutató igénnyel közelítők körében, később a városlakó népesség irányából is. 1905-ben megfelelően Buzzi Géza Félix megalkotta a kuvasz fajtaleírását. 1924-től törzskönyvi nyilvántartásba vették. Ezután évente rendeztek nagyszabású kutyakiállításokat, ahol a magyar fajták népszerűsítésére nagyszerű lehetőség kínálkozott. A II. Világháború előtti nevezési rekordot 1930-ban jegyezhették fel: 40 kuvaszt vezettek a szakértő bírák színe elé. 1931-ben Abaúj- Torna Vármegyében zajlott az első fajtakiállítás, kizárólag kuvaszok részére. Szepessy Zoltán fogta össze a régió fajtabarátait. A házak portáit mindenütt a hatalmas fehér jószágok őrizték. E régióból indult az első németországi kuvasz-exportszállítmány is.

A háború vesztesei

A háború idején az országon végigvonuló idegen csapatok elszomorító mészárlást végeztek a kuvaszállományban (is). A világégés utáni első kiállításon Dr. Márki Iván, a fajta egyik legnevesebb szaktekintélye bírált. Visszaemlékezése szerint sírni tudott volna a felvezetett kuvaszok mennyisége és minősége láttán: csökött termetű, rossz szőrminőségű, finom fejű, világos pigmentű kutyákat mutattak be. Elképzelhető, hogy ebből a populációból milyen nehéz lehetett a kuvasz feltámasztása. Néhány törzskönyvezési adattal szemléltethető a háborús pusztítás károkozása: 1953-ban mindössze tizenöt kuvaszt törzskönyveztek, 54-ben hatot, míg 56-ban huszonegyet. A fajta megmentését minden idők leghíresebb Kuvasz-kennele, az egykori Gyapjúforgalmi Vállalat "Gyapjús" névre keresztelt tenyészete vállalta magára. (Évtizedekkel ezelőtt a vállalat adott helyt a MEOE közgyűléseinek.) Elhatározták, hogy a százmilliós értékeket halmozó raktáraikat kuvaszokkal őriztetik. Az ötvenes évek elején, az egész országra kiterjedő kutatómunka ellenére is mindössze négy fajtatiszta Kuvaszt tudtak vásárolni a tenyészet megindításához. Három év kemény munkája, az utódok szigorú szelekciója kellett a minőségi törzsállomány létrehozásához. Így 1956-ban világhódító útjukra indulhattak a Gyapjús Kuvaszok. A világ minden működő kuvasz-tenyészetében felhasználták vérfrissítésre az innen kikerülő kutyákat. A tenyészet leghíresebb törzskanja Gyapjús Morcos névre hallgatott. A hatalmas termetű, erőtől kicsattanó állatot a mai napig is az utolsó "igazi" kuvasznak nevezi néhány, a fajta jelenlegi megjelenésével, kiállásával kevésbé elégedett szakértő.

Kuvasz,  múlttal és jövővel

Napjainkban a régi tenyésztők áldozatos munkájának köszönhetően a kuvasz nincs kihalófélben. Bár minden adottsága megvan hozzá, mégsem vált "slágerkutyává"  a bennfentesek szerint szerencsére. Különleges jelleme, az évezredek óta génjeiben hordozott szabadságszeretete, nagyfokú önállósága mindenképpen kutyához értő, következetes gazdát követel. Ne is vállalkozzon tartására az, aki nem tud számára elegendő nagyságú szabad területet biztosítani, ahol mozgásigényét, elsőrangú őrző-védő adottságát kiélheti. A láncra kötést, tartós kennelben tartást nem tűri. Az ingerszegény környezetet, a gazdával való rendszeres kapcsolat hiányát, a szeretetet nélkülöző, igazságtalan bánásmódot, a követelménymentes életet nehezen viseli.

Mondják: a kuvasz nehezen képezhető, buta fajta. Nem igaz. A kellően motivált, játékosságon és szereteten alapuló, ugyanakkor következetes munkáért igenis rajong. Ha ráérzünk a hullámhosszára, csodálatosan fegyelmezhető. Látványos, eredményes őrző-védő és ügyességi munka várható el tőle. Aki nem rest kutyájával rendszeresen foglalkozni, és gazdáját rajongásig szerető, tulajdonát mindhalálig védelmező, lenyűgöző szépségű kutyát szeretne, nem fog csalódni hűséges oltalmazójában, a kuvaszban.

A későbbiekben a kuvasz szót mindenféle juhászkutyára, sőt, keverék kutyákra is alkalmazták, s a fajta neve a századfordulón "simafejű magyar komondor" volt, míg a komondort "borzasfejű magyar komondorként" említették. A két nagy, fehér pásztorkutyaazonban korántsem áll egymáshoz olyan közel, hogy egyazon fajta két változatának lehessen tekinteni. A magyar kinológia úttörője, dr. Raitsits Emil volt az, aki kutatásaival bebizonyította, hogy a Kuvasz szó eredetileg az e néven ismert fajtát jelölte. A kuvasz egykor nemcsak fehér, hanem vörhenyes, sárgás, ún. borsószínű, sőt, ordas színben is létezett, de sohasem volt tarka. A törzskönyvbe azonban már csak a fehér egyedeket vették fel, melyeknek két változata van: a hófehér és az elefántcsontszínű. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy az Amerikai Kennel Club (AKC) e kettőt önálló színváltozatokként kezeli és tenyészti.



nyitókép: archív

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)