Magyar fajták
Kincs, ami nincs
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Eifert Anna  |  2013. március 01.

A kilenc magyar kutyafajta közül talán az erdélyi kopót ismerik a legkevésbé a laikusok. De azt talán még a kutyák világában jártasabbak közül is kevesen tudják, hogy tulajdonképpen létezik egy tizedik magyar kutyafajta is, a rövidlábú erdélyi kopó.


Habár a Nemzetközi Kinológia Szövetség honlapján (www.fci.be) olvasható fajtaleírás szerint a rövidlábú változat kihalt, hazánkban és Erdélyben is számos ilyen példány él!

 

Ha bármelyik internetes keresőbe beütjük azt a három szót, hogy "rövidlábú erdélyi kopó", ugyan nem sok találatot kapunk, de azért az kitűnik, hogy több honlapon is nyoma van ennek a fajtának. A magyar kutyafajták nem hivatalos honlapja (www.freeweb.hu /filly/kutya) tényként kezeli, hogy az erdélyi kopónak két változata van. A Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége (www.hkc.hu/kopo) honlapján olvasható standard a rövid történeti áttekintésnél említi a rövidlábú változatot:

"A változatos terepviszonyok hatására alakult ki az erdélyi kopó két típusa: a hosszúlábú és a rövidlábú erdélyi kopó. A két változatot rendszerint együtt tartották. A hosszúlábú erdélyi kopót erdei vadászatokhoz nagyvad - régebben bölény, majd medve, vaddisznó, hiúz -, a rövidlábú erdélyi kopót fedett területeken apróvad - róka, nyúl -, valamint sziklás terepen zerge vadászatára használták eredetileg. A XX. század elején az erdélyi kopót csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött. Napjainkban Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában."

A MESZ oldalán még az egyik fotón is szerepel egy zsemlesárga, rövidlábú példány. A Corvus kennel honlapján az alábbiak olvashatók:

"Itt kell megemlíteni a fenti archív képeken látható, több évtizede (a háborúk óta) kihaltnak vélt rövidlábú zsemlesárga erdélyi kopó megjelenését. A kutatások során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy - mivel a két változatot többnyire együtt tartották - a zsemlesárga változat recesszíven öröklődve bizonyos párosítások alkalmával rendszeresen föl-föl bukkan az almokban. A zsemlesárga rövidlábú erdélyi kopó visszatenyésztésben átütő eredményként könyvelhető el, hogy 1995. nyarán megszületett az első homogén zsemlesárga rövidlábú erdélyi kopó alom, két zárt törzskönyves erdélyi kopó szülőtől a Corvus kennelben. A MEOE tenyésztési tanácsa 1994. évi magyar fajták standardmódosító ülésén a hitelt érdemlő képes és írásos bizonyítékok, valamint a fent említett tények alapján jóváhagyta a rövidlábú zsemlesárga erdélyi kopó standard-jének részletesebb leírását, a visszatenyésztésre tett kísérleteket üdvözli és támogatja. (Egy 6 hónapos szuka első díjas vércsapa- és disznós munkavizsgát tett Magyarországon, a Budapesti világkiállításon pedig Res. CAC eredményt ért el. Erdélyben a Brucla kennelből származó kan az 1997. évi Marosvásárhelyi CAC kiállításon CAC és fajtagyőztes címet kapott.) Ez ott is igen nagy jelentőségű, új korszak kezdetét jelzi. Üdvözlünk tehát visszatérő rövidlábú zsemlesárga erdélyi kopó!"

Ha mindezek után a Nemzetközi Kinológiai Szövetség honlapjára látogatunk, és elolvassuk az erdélyi kopó hivatalos fajtaleírását, meglepődve értesülhetünk arról, hogy a rövidlábú változat eltűnt, már nem létezik ("the short legged variety disappeared"). De akkor hogyan lehetséges, hogy Lengyelországban önálló cikket szentelnek a rövidlábú erdélyi kopónak az egyik vadászati szaklapban, és többek között az Olasz Kopó klub (http://www.prosegugio.it/) is önálló fajtaként (a hosszúlábú változattal azonos standard szám alatt) tartja nyilván ezt a változatot?

Az FCI adatai szerint, 2000. szeptember 9-én módosították utoljára az erdélyi kopó fajtaleírást. Ebben már szerepel az a bizonyos mondta, hogy "a rövidlábú változat eltűnt". Talán itt lenne az idő, hogy fajtagazda országként az erdélyi kopó tenyésztők és szervezetek összefogjanak, és ne hagyják elveszni létező nemzeti kincsünket, tizedik fajtánkat, a rövidlábú erdélyi kopót. Lehet-e ennél szebb feladat egy fajtagazda szervezet számára?

Az erdélyi kopó törzskönyvezése a XX. század elején kezdődött, de az I. világháború kezdetével meg is szakadt. 1941-ben mindössze 27 egyedet tartottak számon. Romániában, a két világháború között, a vadászati törvények minden agár vagy kopó típusú kutyát dúvadnak minősítettek, így bárki nyugodtan kilőhette az erdélyi kopókat. Szerencsére a fajta elkötelezett híveinek sikerült a Kárpátokban néhány példányt felkutatni. Az újratenyésztés 1968-ban kezdődött, kalandos körülmények között: az első két kutyával csak úgy tudtak átjutni a határon, hogy a határőrnek azt hazudták, a két kopót Ceaucescu küldi ajándékba Kádár elvtársnak, Erdély Romániához csatlakozásának ötven éves évfordulója alkalmából. E két kutyaaz Állatkerti Morzsi és Állatkerti Réka nevet kapta, a Fővárosi Állatkertben több alom is született tőlük. A fajtaleírás elkészítése után az FCI hivatalosan is elismerte az erdélyi kopót, majd az 1971-es évi Budapesti vadászati világkiállítás hozta meg végre a sikert e nemes fajtának.

Az erdélyi kopó ősei a honfoglaló magyarokat kísérő, és a Kárpát medencében már honos kopófajtákból alakultak ki. Olyan hajtókutya, mely önállóan dolgozik, nem használják falkavadászatokon, legfeljebb csak 2-3 fős összeszokott "füzérekben". A kopók megkülönböztetett szerepét jelzi, hogy ábrázolásuk a ló, a turul, a szarvas és a medve mellett már a XIV. századi Képes Krónikák miniatúráin is megjelenik. Kopókat leginkább a középkorban használtak, amikor a főúri udvarok kedvelt vadászkutyája volt. A nemesek szerették a kopós vadászatot, és ezért a majorokban, uradalmi birtokokon és a királyi udvarokban igen magas fokon űzték a kopók tenyésztését. Mátyás királynak, a Rákóczi és Zrínyi családnak mindig voltak kopóik. Különösen nagy becsben tartották az ún. fekete magyar kopót kiváló szaglása és bátorsága miatt. A falkában tartott kutyák a régi udvarházak reprezentatív tartozékai voltak, egy-egy kiváló kopóért akár egy jó csikót is megadtak.

A kopózás egykori formájában ma már nem művelhető, ahogy agarászni is csak igen körülhatárolt jogi keretek között lehet. Az erdélyi kopó - a magyar agár és a drótszőrű magyar vizsla társaságában - a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő magyar fajta.

Kialakulási történetéből adódóan, önállóságra hajlamos, rendkívül intelligens, jó tájékozódó képességű, kiváló szaglású fajta. Egy igazi erdélyi kopó nem agresszív, de nem is gyáva, hanem kiegyensúlyozott idegrendszerű, nemes jószág. Külleme jól tükrözi, milyen feladatra használták évszázadok óta. kitartó futásra képes atlétikus felépítés jellemzi, bőre soha nem lebernyeges, csontozata szilárd, nem vékony. A hosszúlábú változat marmagassága 55-65 cm, a rövidlábúé 45-50 cm. A hosszúlábú alapszíne fekete, nem túl sötét cserszínű jegyekkel a szemboltíven, a fangon és a végtagokon, mely határozottan elkülönül a feketétől. Fehér jelzés lehet az orron, mely homlokcsíkban folytatódhat, továbbá a nyakon gallér formájában és a farkvégen. A testfelület 1/5 részénél több fehér szín nem kívánatos. A rövidlábú változat alapszíne zsemlesárga, fehér jegyek a hosszúlábú kopóval azonos testrészeken fordulhatnak elő. Az erdélyi kopó összhatásában rusztikus, mégis nemességet, harmóniát sugárzó, gyönyörű kopófajta. Rövid szőre miatt lakásban is tartható, szőrét nyírni, trimmelni nem kell, ezért gondozása egyszerű, tartása olcsó. Nem szabad azonban lebecsülni az erdélyi kopó veleszületett vadászszenvedélyét. Mozgásigényét nem csak hosszú sétákkal, hanem rengeteg foglalkozással és sok-sok játékkal kell kielégíteni. Aki városi kedvencként tart erdélyi kopót, az is kipróbálhatja a vaddisznós gyakorlókertekben, hogyan reagál kutyája a vadra, és megfelelő előképzettség esetén hivatalos vaddisznó hajtóvadászatokon is részt vehet vele, vagy nehezített vércsapa-versenyen is kipróbálhatja kopója rátermettségét. Az erdélyi kopó meghálálja a sok türelmet, a következetes nevelést és a gazda sportos életvitelét. Remek társsá válik, ha megértjük alapvető tulajdonságait.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)