Ebtenyésztés jogi környezete
Az Ebtenyésztési Rendeletről 2005 -ig.
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Juhász László  |  2005. február 21.

Napjaink visszatérő kérdése: Miért akarja az agrártárca vezetője ellehetetleníteni a 105 éve működő, 200 millió forint adót fizető, jelentős nemzetközi reputációval rendelkező Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületét?


A helyzet

És kedvenc társállatunk máris a MSZP-SZDSZ kormányzat, civil ellenességének szobrává vált. Több tízezer ember veszti el kedvenc szórakozását, a költségvetés százmilliós bevételtől kell, hogy megváljon és már-már nemzeti katasztrófára kell, hogy gondoljunk, hiszen Gémesi úr - egy kereskedelmi televízió tematikus adásában - háta mögött EU és nemzeti színű zászlókkal, mint a Magyar Demokrata Fórum alelnöke szólalt meg ebben az ügyben.

A jelzett műsorban, és eddig máshol sem volt alkalom meghallani ennek az ügynek a teljes egészét. Nos, nézzük:

Az Orbán-Torgyán kormány regnálása alatt született az FVM 64/1998.(XII.31.) számú rendelete a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól. Miniszteri rendelet, amely a parlament padsorait nem járta meg, ellenben a jogalkotás folyamatának megfelelően tárcaegyeztetésen volt.

A rendelet semmi mást nem kér és irányoz elő, csak azt, amit a kutyás társadalom több évtizede akar elérni. A kutyatenyésztésnek hozzáértők kezébe kell kerülnie.

Hosszú évek, évtizedek - mondhatni - küzdelmei során sem sikerült azt elérni, hogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületén belül az ún. fajta szakosztályok szakmai önállóságot kapjanak. Nem volt rá mód és lehetőség, hogy kezükbe vegyék és irányíthassák fajtájuk sorsát. Az egyesület szervezeti felépítésénél fogva a "szakosztályok" sem anyagilag, sem szakmailag nem voltak függetlenek. A "tenyésztés" szabályozása a hazánkban fellelhető közel háromszáz kutyafajta esetében egyetlen, néhány oldalas Tenyésztési Szabályzat alapján történik. Belátható, hogy nem célszerű, szakmailag lehetetlen egy szabályzat alapján tenyészteni a dogot és tacskót. Ez a gyakorlat ellent mond a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) tenyésztési irányelveinek is. Ezek ugyanis azt mondják: annak a szervezetnek, amelyik országában minden fajtára ad ki származási bizonyítványokat (közkeletű nevén törzskönyveket), annak a szervezetnek is a fajta standard szerint kell eljárnia. (Így beszélt erről lapunknak Yves De Clerq úr, az FCI főtitkára.) Szakmai és egyesületi problémák miatt került sor 1996-97-98-as években az ebtenyésztés szakmai, az Átv-re épülő szabályozására.
Lényeges elem, hogy a jogalkotást széles társadalmi egyetértés és egyeztetés kísérte. Ebben a folyamatban részt vett a MEOE is.

Több mint ötven önálló jogi személyiséggel bíró tenyésztő egyesület alakult, adta be a pályázatát és nyerte el Tenyésztő Egyesület jogosultságát. Rendelkeznek szervezettel, taglétszámmal, infrastruktúrával és természetesen költségekkel. És rögtön adja magát az első kérdés:

Ki biztosítja a jogkövető magatartást tanúsító állampolgárok jogbiztonságát?

A rendelet végrehajtására való felkészülés során az Egyesület módosította (1999.XII.11.) alapszabályát, majd annak rendje és módja szerint benyújtotta a 64-es rendelet alapján a kérelmét. A dokumentum bírálatra alkalmatlan volt. A Minisztérium hiánypótlásra felszólító levelére nem válaszoltak. E vitathatatlan ténynek az oka vélhetően az, hogy az Ebtenyésztők Egyesületének Purt Béla vezette elnökségét 2000 februárjában erőszak alkalmazásával kiűzték székházukból.

Lehetetlen nem észrevenni azt a tényt, hogy ettől a perctől kezdve az Egyesület rendelethez való viszonyában gyökeres változás állt be. Míg a korábbi vezetés elfogadta, közgyűlés elé vitte és készült annak végrehajtására, a jelenlegi szembe megy a jogszabályokkal. Itt a következő kérdés:

Ki a MEOE?
A rendeletet elfogadó Purt Béla, vagy az őt kiűző csapat munkája nyomán elnökségre jutó Nagy István, aki az Egyesület felszámolásáig kész "harcolni" a jogszabályokkal és a hatóságokkal? A 12 000 fős tagság? Mitől változott a vélemény?

Ma, 2005 februárjában ugyanott tartunk, mint néhány évvel ezelőtt. A rendelet végrehajtására létrejött szervezetek vegetálnak, feladatukat csak igen kis hatékonysággal tudják végezni, hiszen olyan "versenyben" állnak, amely versenyben az egyik résztvevőnek két kardja is van, a kvalifikált sportoló kezéből pedig elvették azt.

Verseny egy szakmai kérdésben. Verseny oly módon, hogy míg az Elismert Tenyésztő szervezetek a fajtagazda ország szigorú előírásai szerint működnek, addig a 106 éves Ebtenyésztő Egyesület ad abszurdum keverék kutyákat enged tenyésztésbe vonni. 2005 évre érvényes árlistájában szerepelnek az alábbi tételek: 
- Felülbélyegzett származási lap (regisztráció + chip) Ára: 8000,- Ft 
- Regisztrációs lap kiváltása. Ára: 6000.- Ft
A kategóriák azt jelentik, hogy ezek az egyedek nem felelnek meg az állattenyésztés legalapvetőbb elvárásainak sem. Korhatár alatti párosítás, szülők nem rendelkeznek az előírt minősítéssel. Vagy akár azt is jelentheti, hogy az eb ránézésre ilyen és ilyen fajtájú, x éves, kan ivarú, gazdi neve...

Ebtenyésztés? Szakmai verseny?

Hivatkozási pontok:

- Rendelet a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól. A jogszabály lényege: bíróságon bejegyzett, önálló jogi személy fajtatenyésztő egyesületek kezébe adja - kérelem útján - fajtájuk teljes körű gondozását. Hatályba lép 1999. június 1. 
- A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete a R.-et elfogadja, tagot delegál az Ebtenyésztési Tanácsadó Testületbe.
- 2000 februárjában az Egyesület vezetését "felváltja" egy új vezetés.

- Ebben az időszakban kap lábra a hobbikutya kontra gazdasági kutya elmélet, valamint az, hogy ez a rendelet alkotmányellenes, és mint ilyet nem kell végrehajtani. (Az AB a mai napig nem foglalt állást.)
- 2000 második félév 47, majd néhány további egyesület megkapja az Elismert Tenyésztő Szervezeti jogosítványait.
- 2000. szeptember 15. A parlamentben tárgyal Hans Müller, (FCI elnöke) Uwe Fischer, (FCI alelnöke) Tímár György és Farkasházi Miklós. Ezen a tárgyaláson három alapvető kérdésben született egyezség:
1. A rendeletben létrehozott tenyésztő szervezetekkel a MEOE-nak együtt kell működnie.
2. Semmiféle diszkriminációnak nincs helye a tenyésztő szervezetek tagjai, bírói stb. esetében.
3. Egy fajta - egy gazda elv érvényesülése.
- A rendeletben nevesített Szövetségi poszt elnyeréséért pályázatot hirdet az agrártárca. A pályázaton részt vesz a rendelet alkotmányosságát vitató MEOE is.
- Vonza miniszter 2002. május hetedikén megbízza a Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetségét a rendeletben nevesített feladatok elvégzésével, magyarul: az FCI alapszabályában a tagországot képviselő szervezet számára kötelező jelleggel előírt státuszt biztosítja a MESZ-nek. 
- A Legfőbb Ügyészség 2001 márciusában jelzi a MEOE felé, hogy megítélése szerint tevékenysége jogsértő, fejezze be. Ez a felszólamlás elutasításra kerül. Polgári peres eljárásban a Bíróság másodfokú ítéletében törli az Egyesület elnökségének azon határozatát, amelyben az "új" származási lap formáját határozták meg. Az ítélet indokoló részében a Bíróság részletesen kifejti, hogy törölte ezt a határozatot, mert az Egyesületnek elismert Tenyésztő Szervezeti jogosultsága nincs, így ezt a tevékenységet nem végezheti. Az általa kiállított papír tartalmában megegyezik az Állattenyésztési Törvényben definiált okirattal, így azt nem használhatja. (2003.03.27.) A MEOE értelmezése szerint a tevékenységet folytathatja, csak más papírt kell hozzá kialakítani. És megszületett a kétfejű bornyú. Az államilag nem elismert közokirat. 
- Az agrártárca vezetőjének kérésére a Legfőbb Ügyészség ismét megvizsgálta a MEOE tevékenységét, és 2004. szeptember 10-én kelt levelében Dr. Polt Péter úr leírta, hogy az Ügyészség vizsgálata alapján úgy foglalt állást, hogy a MEOE működése törvénysértő, ezért kereseti kérelemmel fordult a Bíróság felé, hogy az alperesi szervezetet oszlassa fel, amennyiben erre nem lát módot, Közgyűlése módosítsa alapszabályát, hogy ne ütközzön a hatályos rendeletekkel. Az első tárgyalás 2005. március 4-én lesz.
- A rendelet 2004. szeptemberi módosítása véget vet a nyakatekert jogértelmezéseknek. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet a rendeletben rá rótt kötelességének eleget téve megbírságolta a MEOE-t. Jelenleg a bírságok összege százmillió forint körül jár.

- Időközben megérkezett a "mennyből az angyal". Az Egyesület az Állampolgári Jogok Biztosánál bepanaszolta az FVM miniszteri biztosának tevékenységét, illetve az ebkiállítások rendjére vonatkozó előírásokat. A 2004. december. 14-én megszületett ombudsmani jelentésből az Egyesület vélt igazának megerősítését olvassa ki.

Figyelmesen elolvasva ezt a jelentést, látható, hogy az alapkérdéssel nem foglalkozik, mert ezt nem is teheti, és mert "értelemszerűen" nem volt a panasz tárgya. Nevezetesen:

Jogszerűen működik-e a MEOE?

Ezen a ponton akár be is fejezhetjük a jelentés Adú Ász-ként való kezelését, hiszen olyan dolgokat olvasnak ki belőle, amelyek egyszerűen nincsenek benne. Azonban az objektivitás kedvéért tegyük túl magunkat ezen, és vizsgáljuk meg a jelentésnek a konkrét rendeletre vonatkozó javaslatát. Látható, hogy a dokumentum nem javasolja a rendelet visszavonását. Konkrét javaslata az ebkiállítások rendjére vonatkozó passzust érinti. A szaktárca válasza ezekben a napokban készül. Nem lennék meglepve, ha - erre a kérdésre az immár, teljes körű válasz után - a hivatal álláspontja módosulna.

- Az Egyesület, az általa ismételten felfedezett Alkotmány és Az alapvető szabadság jogok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény passzusaira hivatkozva, azt oly módon értelmezve, hogy ami az alapszabályában szerepel az végezhető, nos erre az elvi alapra helyezkedve hirdetik tevékenységük jogszerűségét. Figyelmen kívül hagyva az Etv. 17 §.-át, miszerint ha egy egyesület olyan tevékenységet végez, amely tevékenység állam által szabályozott, úgy az állami szabályozásnak van elsőbbsége. Álláspontjuk tarthatatlan és téves, mint az dr. Németh Imre FVM miniszter 2004. december 20.-i leveléből is kitűnik. (Sokadszorra.)

Ezzel a kör bezárult, a történetnek azonban még nem értünk a végére?
És maradt az egyetlen kérdés: mikor lesz rend az ebtenyésztés területén?

Juhász László
2005. február

64/1998 (XII. 31.) FVM rendelete
a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól

módosította 94/2001 (XI. 17.) FVM r. - kékkel, és 135/2004. (IX. 18.) FVM rendelet - pirossal a szövegben, mely rendelet 9.§ és 10.§ alapján:

9. § Ez a rendelet a Tanács 91/174/EGK irányelve a fajtatiszta állatok forgalmazására vonatkozó tenyésztéstechnikai és származási követelmények megállapításáról, valamint a 77/504/EGK és 90/425/EGK irányelv módosításáról szóló irányelvnek való megfelelést szolgálja. 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az R. 2. §-a, 3. §-ának 11. pontja, valamint a 15. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

********

Az állattenyésztésről szóló - az 1996. évi CXXX. törvénnyel módosított - 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (1) bekezdésének a) 7-8. pontjaiban és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 67. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A szabályozás célja, egészséges és a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett ebállomány kialakítása és szinten tartása. Ennek érdekében eb fajták fenntartása, törzskönyvezése, teljesítményének meghatározása, tenyésztési adatok gyűjtése, nyilvántartása, feldolgozása, a tenyésztési dokumentáció kiadása e rendeletben meghatározott feltételekkel végezhető.

2. § Hatálytalan
Hatálytalanított szövegrész: A rendelet hatálya kiterjed a) az eb, mint jellemzően kedvtelési céllal tartott, forgalmazásra is kerülő állat - Átv. 2. §-ának b) pontja szerinti - fajtafenntartó, fajtajavító tenyésztésére;
b) valamennyi - az a) pontban megjelölt - eb tenyésztésével, tenyészállat előállításával és forgalmazásával foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.

3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Elismert ebtenyésztő szervezet: a tenyésztéssel foglalkozó szervezetek közül az adott fajta, illetve gyakorlati szempontok alapján kapcsolódó fajtacsoport tenyésztőinek bíróságon bejegyzett társadalmi szervezete, amely a fajtának a származási országában kialakított szabályozásán alapuló és tagjai által jóváhagyott tenyésztési programot hajt végre, és erre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) általi elismeréssel jogot szerzett (a továbbiakban: tenyésztő szervezet).

2. Kinológiai szövetség (a továbbiakban: Szövetség): olyan társadalmi szervezet, amelynek feladata és kizárólagos joga a hazai ebtenyésztés képviselete nemzetközi szervezetben, a kiállítások és egyéb, minősítést adó rendezvények összehangolása; részvétel a bírók képzésében és minősítésében, a rendezvényekre bírók delegálása, a rendezvényekkel kapcsolatos nemzetközi
hitelű nyilvántartások vezetése, a kivitelre szánt ebek export származási igazolásának kiállítása, nyilvántartása, valamint az őshonos ebfajták fenntartásának és megőrzésének irányítása és összehangolása és egységes nemzetközi képviselete.
3. Származási igazolás: tenyésztő szervezet által nyilvántartott eb tenyésztési adatairól, a törzskönyv alapján kiállított okirat.
4. Teljesítményvizsgálat: a tenyészcél elérése érdekében végzett, az eb teljesítményeinek (küllem, munkateljesítmény) megállapítására szolgáló eljárás.
5. Tenyészeb: olyan, azonosító számmal vagy jellel ellátott és nyilvántartott eb, amely egyedileg azonosítható, és szerepel a tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában.
6. Tenyésztés: az adott fajta tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége.
7. Tenyésztési adat: e rendelet hatálya alá tartozó ebfajták egyedeinek törzskönyvben nyilvántartott adatai, így különösen az egyed azonosítására, tartási helyére, származására, küllemére, teljesítményére, tenyésztőjére és tulajdonosára, alom- és teljes testvéreire vonatkozó adat.
8. Tenyésztési program: meghatározott tenyészcél elérésére végzett tenyésztési tevékenységek sora és az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszer (nyilvántartás, teljesítményvizsgálat, törzskönyvezés stb.).
10. Törzskönyv: tenyésző szervezet által vezetett központi nyilvántartás, amely a tenyésztési programjába befogadott fajtatiszta ebek tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.
11. Hatálytalan
Hatálytalanított szövegrész: Törzskönyvezés: a tenyésztési adatok gyűjtése, törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése és igazolása.

4. § (1) Eb fajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, a tenyésztési dokumentációt kiadni csak tenyésztő szervezet jogosult. Fajtánként egy tenyésztő szervezet ismerhető el. A kis egyedszámú fajták - amelyek fenntartására önálló szervezet nem alakult meg - fenntartására létrehozott szervezet, fajtacsoporttól függetlenül több fajta fenntartására kaphat elismerést.

(2) A tenyésztő szervezet feladatai:
a) adott fajta tenyésztési programjának kidolgozása, elismertetése és végrehajtása;
b) törzskönyvezés és teljesítményvizsgálat végzése vagy végeztetése.
c) a behozott ebek törzskönyvi nyilvántartásba vétele, azok honosítása, valamint a tenyésztési hatósághoz történő bejelentése;
d) kizárólagos joga az elismerésében szereplő fajta képviselete a fajta nemzetközi szervezetében;
e) nemzetközi kinológiai szervezetben a kinológiai szövetségen keresztül képviselteti magát.

5. § (1) A tenyésztéssel foglalkozó társadalmi szervezet tenyésztő szervezetkénti elismerésére és az elismerés visszavonására a minisztérium jogosult. Az elismerés megadása vagy megtagadása nem érinti a szervezet külön törvény szerinti jogszerű működését.
(2) A minisztérium - az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (a továbbiakban: tenyésztési hatóság), az Ebtenyésztési Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Testület), vadászeb esetében az Országos Magyar Vadászkamara szakmai véleménye figyelembevételével kialakított javaslata alapján - a tenyésztéssel foglalkozó szervezetet tenyésztő szervezetként elismeri, ha
a) a benyújtott tenyésztési program megfelel az általános szakmai és nemzetközi előírásoknak;
b) a tenyésztési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek biztosítottak, és a szakszerű tenyésztői munkához szükséges szakember, mint tenyésztésvezető rendelkezésre áll;
c) a tenyészeb utódait egyedenként, tartósan úgy jelölik meg, hogy azonosságuk megállapítható;
d) a törzskönyvet a tenyésztési programban leírt törzskönyvi szabályzat előírásainak megfelelően vezetik;
e) hatályát vesztette [törölve: a Szövetség tagjaként rendelkezik]
ea) a Federation Cynologique Internationale (a továbbiakban: F.C.I.),
eb) azon fajták esetén, amelyek nem rendelkeznek F.C.I. elismeréssel a fajta nemzetközi szervezetének elismerésével [a továbbiakban ea) és eb) együtt: nemzetközi elismertség];
f) nyilatkozat a 10. § (4) bekezdésében foglalt feltétel vállalásáról.
(3) A Testület a tenyésztési hatóság véleményező és javaslattevő testülete.
(4) A Testület feladata a bírálatok tisztaságának (pártatlanságának) ellenőrzése és a bírálati szabályzatok megtartásának felügyelete. Az ellenőrzés és felügyelet során tapasztalt szabálytalanság esetén a bírálatot, illetve a bíró tevékenységét felfüggesztheti vagy a bírót tevékenységétől, a tenyésztőt meghatározott időre a kiállításon, versenyen való részvételtől eltilthatja.
(5) A Testületet a tenyésztési hatóság javaslata alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozott időre hozza létre, működési rendjét - a tenyésztési hatósággal egyeztetve - a Testület maga állapítja meg. Az ebtenyésztő szervezeteknek a Testületben való képviseletét a miniszter biztosítja.
(6) A kivitelre szánt ebek export származási igazolásának kiadását az eb tulajdonosának kell kérnie a kinológiai szövetségtől. Az expo
rt származási igazolás kiadásával egyidejűleg bevonásra kerül a származási igazolás, melyet a kinológiai szövetség, az illetékes tenyésztő szervezet számára 8 napon belül megküld.
6. § (1) A tenyésztő szervezetként történő elismerés iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani.
(2) A kérelemben meg kell jelölni
a) az elismerést kérő megnevezését, címét, székhelyét;
b) a tenyészteni kívánt fajtát és fajtákat és azok nyilvántartott egyedeinek számát;
c) a személyi és tárgyi feltételeket, a tenyésztésvezető személyének és adatainak feltüntetésével;
d) a fajtánkénti tenyésztési programot.

(3) A tenyésztési programnak tartalmaznia kell
a) a fajta leírását;
b) a tenyészcélt;
c) a tenyésztés módszerét, a fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módot;
d) a törzskönyvi szabályzatot (a törzskönyvezés szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza);
e) a teljesítményvizsgálati szabályzatot (a teljesítményvizsgálati szabályzat kialakításának szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza);
f) a tenyészeb minősítés rendjét;
g) a tenyésztésbe vétel szabályait, így különösen a tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső korhatárát, a két kölykezés közötti időt, az almonként törzskönyvezhető utódok számát, valamint az életteljesítményt (összalom számot);
h) a nyilvántartás, azonosítás és igazolások rendjét;
i) az ebek jelölésének módját;
j) az alomellenőrzés és a származás ellenőrzés módját és dokumentálásának rendjét.

(4) A kérelemhez csatolni kell az aláírással és pecséttel ellátott származási igazolás mintát, az elfogadott alapszabály hiteles másolatát, a taglétszám kimutatást és a bírósági bejegyzés hiteles másolatát.

7. § (1) A minisztérium az elismerésről, illetve az elismerés iránti kérelem elutasításáról határozatot hoz.
(2) Az elismerés a tenyésztési célra, a tenyésztési programra, valamint a szakmai tevékenységi területre, a törzskönyvi szabályzatra, a fajtafenntartásra vonatkozik és ezek végrehajtására jogosít.
(3) A rendelet hatálybalépése után 1999. december 31-ig, ezt követően évente január 1-jétől június 30-ig lehet elismerés iránti kérelmet benyújtani, a határozathozatalra ezen határidők lejárta után egyszer kerül sor.
(4) A 10. § (2) bekezdés szerinti elismerés visszavonás esetén, az adott fajtára vonatkozóan a minisztérium hivatalos lapjában, illetve a minisztérium honlapján közzétett határidőig tenyésztő szervezeti elismerési kérelmet lehet benyújtani.

8. § (1) A tenyésztő szervezet köteles mindazon tenyésztő ebének a teljesítményvizsgálatát elvégezni, vagy elvégeztetni, aki azt kéri, valamint az ebet törzskönyvezni és származási igazolással ellátni, ha az a tenyésztő szervezet elismerésében szereplő fajtához tartozik, a törzskönyvezésnek szakmai akadálya nincs, és a tenyésztő az adott fajta tenyésztési programját elfogadja.
(2) A törzskönyv nem selejtezhető.
(3) Tenyésztési dokumentum kiadás alapjául nem szolgálhat olyan tenyésztési nyilvántartás, amelyet nem az Átv. szerint meghatározott feltételeknek megfelelően vezetnek.

9. § A tenyésztő szervezetek listáját a minisztérium a hivatalos lapjában közzéteszi.

10. § (1) A minisztérium az előírásoknak meg nem felelő működés esetén a tenyésztő szervezet elismerését a feltételek teljesítéséig felfüggeszti.
(2) A minisztérium az elismerést visszavonja
a) az elismert tenyésztő szervezet megszűnése,
b) az 5. § (2) bekezdésében írt feltételek be nem tartása,
c) a hivatalos előírásoknak meg nem felelő működés, adatgyűjtés és valótlan adatközlés esetén.
d) az ellenőrzés akadályozása
(3) Az elismerésnek az (1)-(2) bekezdések szerinti felfüggesztésére, illetve visszavonására a minisztérium - a Testület, vadászeb esetében az Országos Magyar Vadászkamara kezdeményezésére kialakított - tenyésztési hatósági javaslat alapján intézkedik.
(4) A tenyésztő szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén vagy az elismerés visszavonásakor a rendelet hatálybalépése után keletkezett, a nyilvántartásra és a törzskönyvezésre vonatkozó dokumentumokat át kell adni a tenyésztési hatóságnak megőrzése céljából, illetve új tenyésztő szervezeti elismerés esetén a dokumentumokat az új, elismert tenyésztő szervezet részére kell átadni.

11. § (1) A tenyésztő szervezet vezetője köteles a 6. § (2) bekezdésében foglaltak változásait a tenyésztési hatósággal haladéktalanul közölni.
(2) A 6. § (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott változása a minisztérium jóváhagyását igényli. A tenyésztési hatóság a változásokat a közléstől számított harminc napon belül, véleményével ellátva a minisztériumhoz továbbítja.
(3) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezései a 6. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti létszámadatra nem vonatkozik.

12. § (1) A tenyésztő szervezetben a kialakított és elismert tenyésztési program végrehajtására tenyésztésvezetőt kell alkalmazni.
(2) Abban az esetben, ha a tenyésztő szervezet a törzskönyvezési tevékenységét maga végzi, nem lehet tenyésztésvezető az, akinek egyéb tevékenysége vagy más szervezetben betöltött tisztsége a tenyésztésvezetői megbízatással összeférhetetlen.
(3) A tenyésztésvezetőnek agrár-, erdészeti, vadgazdálkodási, állatorvosi vagy biológusi felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
(4) Az 5. § (2) bekezdése szerinti szakmai véleménynek ki kell terjednie a tenyésztésvezető személyi alkalmasságára, felelősségére, több fajta esetén azonos személy megnevezésekor a megbízatások elláthatóságának véleményezésére is.

13. § (1) Tenyészeb-kiállítás, -árverés a vonatkozó állat-egészségügyi, közegészségügyi és egyéb előírások megtartásával, csak az elismert tenyésztő szervezet előzetes hozzájárulásával a kinológiai szövetséghez történt bejelentést követően, több fajta részvétele esetén pedig a kinológiai szövetség előzetes hozzájárulásával a (4) bekezdés szerinti bejelentés alapján tartható.
(2) Tenyészeb-kiállításnak minősül bármely a fajtatiszta kutyák felvezetésével járó bemutató, így például a szépségverseny, küllemi kiállítás, tenyészszemle, verseny és vizsga, illetve egyéb minősítést adó rendezvény.
(3) A tenyészeb-kiállítás engedélyezési eljárásban a tenyésztési hatóság szakhatóságként működik közre.
(4) A kiállítás szervezője a hozzájárulás megszerzése érdekében köteles a tenyészállat kiállítást legkésőbb a rendezvény időpontja előtt 60 nappal, nemzetközileg elfogadott minősítést adó kiállítás esetén a tárgyévet megelőző legalább 90 nappal a kinológiai szövetség részére bejelenteni.
(5) A tenyésztési hatóság tenyészállat-kiállításokon közvetlenül, vagy a Szövetség részére adott felhatalmazással a Szövetség útján látja el a hatósági felügyeletet.
(6) Valamennyi fajta részére nyitott kiállítások és versenyek rendezésére, ahol nemzeti és nemzetközi címeket adnak ki, a Szövetség jogosult.

14. § A tenyésztési hatóság eljárása során figyelembe veszi a Testület, vadászeb fajtacsoport esetén az Országos Vadgazdálkodási Tanács véleményét.

15. § (1) A hatóság ellenőrzéskor az Átv. 44. §-ának a)-c) pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni. A Testület az ellenőrzés során - a tenyésztési hatóság felhatalmazása alapján - véleményt ad.
(2)
Hatálytalan
Hatálytalanított szövegrész: Az ebtenyésztéssel kapcsolatos szabálysértési felelősségre a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 89. §-ának az ebtenyésztésre alkalmazható rendelkezései az irányadók.
(3) A tenyésztési hatóság a 13. § előírásaitól eltérően rendezett tenyészeb-kiállítás esetén az Átv. 45. §-ában meghatározott állattenyésztési bírságot köteles kiszabni.

16. § (1) Ez a rendelet 1999. július 1. napján lép hatályba.
(2) A Testület megbízásának lejárta után feladatait a 3.§ 2. pontjában meghatározott feladatok ellátására létrejött - kérelem alapján a miniszter által kijelölt – elismert tenyésztő szervezetek szövetsége látja el. A kijelölés iránti kérelmet a minisztériumba kell benyújtani, e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül.
(3) Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács 91/174/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelethez

fajtatiszta eb tenyésztésére vonatkozó törzskönyv vezetésének
és a származási igazolás kiállításának szabályai

I.
1. A törzskönyv vezetésének szabályai
Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.

2. A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése
2.1. A törzskönyvnek minden bejegyzett ebre legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
2.1.1. a tenyésztő tulajdonos nevét, címét;
2.1.2. az eb születésének időpontját;
2.1.3. az eb nevét, ivarát, azonosítóját, ismertetőjeleit és tenyészminősítő osztályba sorolását;
2.1.4. az eb szüleinek és nagyszüleinek nevét azonosítóját, ismertetőjeleit és tenyészminősítő osztályba sorolását, valamint teljesítményvizsgálati eredményeit;
2.1.5. az eb dédszüleinek azonosítóját és ismertetőjeleit;
2.1.6. tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati eredményét;
2.1.7. a kiesés időpontját, és amennyiben ismert ennek okát;
2.1.8. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját.
2.2. A törzskönyvnek tartalmaznia kell főrészt (a továbbiakban: főtörzskönyvi rész). A törzskönyv a tenyésztő szervezet elhatározása alapján tartalmazhat mellékrészt (a továbbiakban: melléktörzskönyvi rész).
2.2.1. A főtörzskönyvi részbe azok az ebek sorolhatók be, amelyek saját teljesítményük alapján megfelelnek valamely tenyészminősítő osztály feltételeinek, valamint szüleik és nagyszüleik ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve.
2.2.2. A főtörzskönyvi résznek több, az ebek teljesítménye szerinti osztályt kell tartalmaznia, és csak a törzskönyvi szabályzatban meghatározott ismérvek alapján lehet az egyes egyedeket ezen osztályok valamelyikébe besorolni.
2.2.3. A törzskönyvet vezető elismert tenyésztő szervezet elhatározhatja melléktörzskönyvi rész nyitását, a 2.2.1. pont feltételeinek meg nem felelő egyedek részére. Ez esetben a fő- és melléktörzskönyv kapcsolatát is szabályozni kell.
A melléktörzskönyvi bejegyzéshez az egyedeknek meg kell felelnie:
2.2.3.1. a törzskönyvben megállapított szabályok szerinti azonosíthatóságnak;
2.2.3.2. a fajta küllemi jegyeinek;
2.2.3.3. a tenyésztési programban meghatározott teljesítményvizsgálati feltételeknek;
2.2.4. a bejegyzés vonatkozhat olyan ebekre, amelyek
2.2.4.1. a fajtához tartoznak, de ismeretlen származásúak;
2.2.4.2. a tenyésztő szervezet által jóváhagyott keresztezési programhoz tartoznak.
2.2.5. A melléktörzskönyvi rész szintén tartalmazhat az ebek teljesítménye szerint elhatárolt osztályokat. Az osztályozást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell elvégezni.
2.3. A törzskönyvi osztályba sorolást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell végezni.
2.4. A törzskönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet.
2.5. A törzskönyv a tenyésztő szervezetnél, vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethető, és nem selejtezhető.

3. A fajtánkénti törzskönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell:
3.1. a tenyészebek és a tenyésztési programhoz szükséges utódaik meghatározott határidőn belüli bejelentését;
3.2. a fedeztetési, termékenyítési dátumoknak és a kölykezési dátumoknak az elismert tenyésztő szervezethez meghatározott határidőn belüli bejelentését;
3.3. a tenyésztőnél a törzskönyvbevétel alapjaként szükséges alapbizonylatok készítését, a tenyészebek azonosítójáról, ismertetőjeleiről, származásáról és a fedeztetési dátumokról, a kölykezési dátumokról;
3.4. a származásellenőrzés módját;
3.5. a tulajdonosváltozás bejelentését;
3.6. a felelősség viselését a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.

II. A származási igazolás kiállításának előírásai1. A származási igazolásnak legalább tartalmaznia kell:
1.1. sorszámot;
1.2. az elismert tenyésztő szervezet nevét, a törzskönyv megnevezését és az osztályba sorolást;
1.3. az eb születési dátumát, fajtáját és ivarát;
1.4. az eb megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetőjelét, valamint törzskönyvi számát;
1.5. a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét;
1.6. az eb származását, meghatározott generációig visszamenőleg az ősök törzskönyvi számát;
1.7. az eb és szülei, valamint nagyszülei minősítését, annak időbeni korlátait, valamint összes teljesítményvizsgálati eredményeit;
1.8. a kiállítás helyét és időpontját;
1.9. a szakmai munkáért felelős személy aláírását és az elismert tenyésztő szervezet bélyegzőlenyomatát;
1.10. a teljesítményvizsgálatokat.
2. Az észlelt valótlan adatközlés esetén a tenyésztési hatóság a kifogásolt származási igazolást visszamenőlegesen is letiltja.
3. A származási igazolásnak a tenyészeb telephelyén mindig rendelkezésre kell állnia.
4. A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

2. számú melléklet a 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelethez

A fajtatiszta eb tenyésztésére vonatkozó teljesítményvizsgálat szabályai

A szabályzat összeállításakor a fajta származási országának követelmény rendszerét kell figyelembe venni.
A teljesítményvizsgálati szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a következőket:
- a tenyészcélnak megfelelő (küllem, munkateljesítmény) teljesítményvizsgálat szabályait,
- kiállítási szabályzatot,
- a bírálatok és vizsgák rendjét, szabályait, elérhető címek és díjak rendjét;
- versenyszabályzatot;
- a teljesítményvizsgálatot végzők személyi feltételeit;
- a nemzetközileg elfogadott irányelvek alapján kidolgozott tenyészszemle-, munkavizsga-szabályzatot;
- a bírói testület működési szabályzatát, a bírók minősítésének követelményrendszerét, a bírók felelősségét;
- a munkavizsgával rendelkező fajok esetében a teljesítményvizsgálatban résztvevő segédek minősítésének követelményrendszerét;
- jelen rendelet hatálybalépése előtt szerzett teljesítményvizsgálati eredmények figyelembevételi szabályait;
- az importált egyedek származási országban szerzett teljesítményeredményeinek figyelembevételi szabályait.

Az ebtenyésztés szervezeti változásáról

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása során, a jogharmonizáció kapcsán, a kutya, mint faj, 1996-ban az Állattenyésztési Törvény hatálya alá került. Az FVM 64/1998. XII. 31. számú rendelete, ennek a törvénymódosításnak a végrehajtási utasítása.
Mit jelent ez? Röviden azt, hogy a majdani Elismert Tenyésztő Szervezetek szakmai munkája a jövőben - az eddigi ködben eltűnő gyakorlathoz képest - nyitottá válik. Az Elismert Tenyésztő Szervezet cím, kérelem alapján történő odaítélése államigazgatási eljárás keretében fog történni. A rendelet értelmében önálló, cégbíróságon bejegyzett tenyésztő egyesületek kérelmezhetik az Elismert Tenyésztő Szervezet címet, egyszóval a fajtagazdaságot. Szakmai önállósága az önmaga által felállított keretek között működhet. Ezek a szakmai keretek - a rendelet alapján - a standardadó ország egyesülete által felállított fajta-specifikus szabályzatok.
Az Elismert Tenyésztő Szervezet köteles betartani az Állattenyésztési Törvény vonatkozó rendelkezéseit. Évente számot kell adni tevékenységéről. munkája hivatalból, ha úgy tetszik államilag ellenőrizhető. A jövőben nem fordulhat elő az a gyakorlat, hogy nem megfelelő jogosítványokkal rendelkező emberek - a fajta-specifikus tenyésztési programnak nem megfelelő feltételek alapján, annak ellenében - tenyésztésre javasolt és egyéb, a tenyésztési munkát meghatározó, befolyásoló címeket adnak ki. Az ilyen magatartás a jövőben szankciókkal jár, végső soron jogosítvány-megvonást eredményezhet.

A rendelet jogilag és szakmailag partnerképes szervezeteket vár el. Egyértelműen meghatározza:
"Elismert ebtenyésztő szervezet a tenyésztéssel foglalkozó szervezetek közül az adott fajta, illetve gyakorlati szempontok alapján kapcsolódó fajtacsoport tenyésztőinek bíróságon bejegyzett társadalmi szervezete, amely a fajtának a származási országában kialakított szabályozásán alapuló és tagjai által jóváhagyott tenyésztési programot hajt végre, és erre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium általi elismeréssel jogot szerzett."
Szakmailag egyetlen út van, az önálló fajtaegyesületek megalakítása és a kérelem a fajtagazdaságért. Amely elnyerése, odaítélése esetén jog és egyben kötelesség az Elismert Tenyésztő Szervezet számára. A Magyar Eb Törzskönyvet (MET) - az Állattenyésztési Törvény és az ebekre vonatkozó 64/1998 (XII.31.) sz. rendelet alapján - a jövőben csak elismert tenyésztő szervezetek vezethetik. Az FVM rendelete az Egyesülési Törvény alapján létrejött és működő egyesületek létét és egyéb tevékenységét nem befolyásolja.
A jelenlegi berendezkedés szerint előállhat az a helyzet, amelyben fajták maradnak olyan szervezet, szervezetek nyilvántartásában, amelyek nem felelnek meg az FVM 64/1998 (XII.31.) sz. rendeletének. Amely fajták tenyésztése ilyen értelemben nem jogszerű. Nincs államilag elismert törzskönyvük és a rendelet értelmében nem törzskönyvezhetőek.
A működő és a jövőben - az Egyesülési Törvény alapján - létrejövő tenyésztő egyesületektől a rendelet precíz, jól körülhatárolt szakmai munkát vár el. Az FVM 64/1998 (XII.31.) számú rendelete a Magyar közlöny 1998/122 számában jelent meg.
Az összeállítandó kérelem alapját a rendeletben felsorolt anyagok összeállításával, kidolgozásával kell kezdeni. Különös gondot kell fordítani a kapcsolódó Törvények előírásaira. Mint például az Állatok Védelméről és Kíméletéről szóló 1998. március. 16-án elfogadott Törvényre, amelynek 3.§ (4) pontja állatkínzásnak minősíti "az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítását". Figyelemmel kell lenni a helyi ebrendeletekre, bár ezek kuszasága szinte ellehetetleníti az országos hatáskörű munkát. Bizonyára ebben a kérdéskörben is hamarosan megoldást találnak az arra hivatottak.
A kérelem összeállítása során figyelemmel kell lenni a felsorolt dokumentációkra is. Természetesen a lista általános érvényű. Értelem szerint minden munka, minden felépítés fajta-specifikus.
A rendeletben meghatározott kérelem benyújtására vonatkozó első határidő 1999. december. 31. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben pályázni nem lehet. További kérelmek benyújtására van lehetőség, hathavonta.
Ismereteim szerint az első határidőre sok jól felépített, szakmailag megalapozott kérelem érkezett az Országos Mezőgazdasági és Minősítő Intézet címére- és további kérelmek készülnek. Ezt a folyamatot az elmúlt hetek eseményei felgyorsították.
Februári számunkban megkezdjük az önálló útra lépő tenyésztő egyesületek bemutatását.

2000. január
Juhász László



Ez a tanúsítási okirat a világon - ebtenyésztés vonatkozásában - a második. Az első a németországi SV-t minősíti, ez pedig Magyarországon az első okirat, amely a Magyarországi Német Juhászkutyaklub tenyésztés szervezési rendszerét felelteti meg az ISO 9002 EU normáknak.

DISZKRIMINÁCIÓMENTES KÖRÜLMÉNYEKET
TEREMT A RENDELET

Megkezdte munkáját az ebtenyésztési tanácsadó testület a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, amelynek tiszte - egyebek mellett - értékelni az Elismert Ebtenyésztő Szervezet cím megszerzéséért benyújtott kérelmeket. A grémium kissé késve állt föl, ám Tímár György országgyűlési képviselő, aki elnöke a testületnek, ötödik sebességre kapcsolt.

- Amióta a rendelet hatályos, a kutyatenyésztésben érintettek rendre értékelik, bírálják a jogszabályt, keresik-kutatják megalkotásának indokait és hátsógondolatait. Miért és milyen körülmények között született a "64-es"?
- Sok-sok vajúdás után, láthatatlan tényezők hátráltatása, az ellenérdekek sokasága ellenére elkészült a jogszabály a rendezett, átlátható viszonyok megteremtése érdekében. Sok állattal foglalkozó profi és privát ember keresett meg, a kusza viszonyokra panaszkodtak.
utánanéztem, és a tapasztalataim arra késztettek, hogy elgondolkodjak azon, miként lehetne megoldani a problémákat. 
- Miért Önhöz fordultak?
- Azért, mert tudták, hogy van kutyám: Astor közismert személyiség volt a parlamentben, az újságokban. Ma már csak Timóka, a fekete törpeuszkár és Lexi, az arany-aprikot középuszkár él. Tudták, hogy állatszerető vagyok, humanista és moralista. Hamarosan világossá vált számomra, hogy rendeletet lehet alkotni, sőt egyedül ez a forma alkalmas a kutyafronton tapasztalható rendetlenség felszámolására. Segítettem a rendelet szövegének elkészítésében, és Torgyán keze alá dugtam aláírásra december 31-én, hogy legyen még meg '98-ban. 
- A rendteremtéshez miként tud hozzájárulni a szabályozás, milyen kézzelfogható eredmények várhatóak?
- Diszkriminációmentes körülményeket teremt, mindenki számára egyenlő lehetőségeket. A jogok és kötelezettségek egyenletes elosztását. Az érdekcsoportok, összefonódások monopóliumának felszámolását. A rendelet alkalmas lesz arra is, hogy a nemzeti imázst ne ronthassák a továbbiakban olyan kutyaegyedek, amelyek külföldre jó papírokkal kerülnek, de még nem is hasonlítanak az adott fajtára. Emellett megold olyan problémákat is, mint a szaporulatok ömlesztett kivitele, a közterhek viselése, a törzskönyv hitelessége. Azt tudja, hogy venni is lehet törzskönyvet? Az újsághirdetések leplezetlenül szólnak erről, de arcátlanságuk nem csak a hirdetőt minősíti. A települési önkormányzatok önkényével is lesz tennivaló, a köztisztaság ügyével és az állatmenhelyek is górcső alá kerülnek.
- Ez oly sok feladat, és oly sok ellenlábast feltételez, hogy szerintem jogos a kétkedésem: végig lehet ezt vinni? 
- Engem egyes tenyésztői problémák nem érintenek. Nem is ismerek sokat a tenyésztők közül, és el is zárkózom a személyes kapcsolatépítésektől. Jóllehet, nem akarom gátolni senki anyagi eredményességét, ha betartja a törvényeket. sőt megakadályozom az irigységtől indíttatott beavatkozást. De a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, ha egyén az illető, ha szervezet, ha intézmény.
- A rendelet fél évet adott a tenyésztő szervezeteknek arra, hogy felkészüljenek a végrehajtásra. A minisztérium azonban mintha késlekedett volna felállítani a grémiumot, amely elbírálja az Elismert Ebtenyésztő Szervezet címért beadott kérelmeket?
- A rendelet valóban nem kezdett el időben funkcionálni. Az ebtenyésztési tanácsadó testület nem kezdhette meg munkáját, mert tagjait a miniszter ugyan kijelölte, Tamás Károly államtitkár - kinek közvetlen munkatársa, vető Miklós, aki amúgy a MEOE elnökének tanácsadója is - halogatta a kinevezések aláírását. mulasztásos törvénysértésnek voltunk tanúi. Mihelyt érzékeltem, hogy bürokratikus eszközökkel meg akarják akadályozni a rendelet végrehajtását, feljegyzést küldtem a miniszternek. Az iratokat még aznap ellenjegyezték.
- Hol tart a dolog?
- Mint a testület elnöke, az első ülésünkön rámutattam az összeférhetetlenségi problémákra, a grémium néhány tagjának bizonytalanná vált a mandátuma. Egyébként pedig a beérkezett 28 pályamunka kézhez juttatását megkezdtük; az anyag óriási, ezért postán nem is tudtuk kiküldeni.
- Ön ismeri az anyagokat?
- Nem, és nem is értek hozzá, értékelni nem az én dolgom.
- Mi akkor az ön feladata?
- A pártatlan jogászé, vagyis azon őrködöm, hogy a jogszabályokat betartsák, és a monopóliumok kialakulását megakadályozzuk. Két segítő áll rendelkezésemre: Lengyel Ferenc a testület titkára, Simon Ibolya a jogtanácsos. 
- Azt csak tudja, hogy milyen színvonalú anyagokat kaptak?
- Nem tudom, én magam bele sem lapozok a pályázatokba, nem akarom tudni, hogy alkalmasak-e; értékelni a szakemberek dolga. De azt tudnia kell, már fölvettük a kapcsolatot a belügyi szervekkel, a vámhatósággal, az APEH-hel, az állatorvosi kamarával, a nemzetbiztonsággal. Együttműködnek velünk. Aki nem tesz eleget például a közteherviselés elvárásának, problémája lesz a határon. A törzskönyv nélküli kutyák után pedig dupla közterhet rónak ki.
- Együttműködni van kivel, de vajon partnerek-e az együttműködésben?
- Az intézmények, állami szervezetek mindenképpen.
- Az ebtenyésztő szervezetek?
- Én megőrzöm az objektivitásomat, semmiféle egyesületi rendezvényre nem megyek el, nem állítom ki a kutyáimat a versenyeken, személyi kapcsolatokat nem keresek. Közvetlen munkatársaimnál is összeférhetetlennek tartanám, ha bármely egyesület irányítói feladatát ellátván végeznének munkát a tanácsadó testületben. Mint ahogy az is elfogadhatatlan, hogy valaki részt vesz mondjuk egyik-másik pályázati anyag kimunkálásában, majd mint a grémium tagja, el is bírálja azt. 
- Mikor várható "eredményhirdetés" az eddig beérkezett pályázatokról?
- Én sürgetem a munkát, nem tudom pontosan, mennyi időt vesz igénybe, most csináljuk először. Remélem, másfél hónapnál nem többet. 
- Tud arról, hogy van-e a nemzetközi visszhangja a szabályozásnak?
- A rendelet az európai szabályozáshoz illeszkedik, a visszhangja csak kedvező lehet. Mi egyébként fölvettük a kapcsolatot a nemzetközi kutyás világszervezettel, az FCI-vel is. Semmilyen korábban kialakult kapcsolatot nem sértünk, és nem akarunk sérteni. Az pedig kézenfekvő, hogy a kapcsolatokat mindenki számára lehetővé kell tenni.

Megjelent: 2000. június

Sajtóbeszélgetés a hatvannégyes rendeletről

A MÚOSZ Természet és Állatvédő Szakosztályának kezdeményezésére létrejött a BESZÉLGETÉS. Kerekasztal a fajtatiszta ebek törzskönyvezéséről szóló rendelet okán a kinológiáról és általában kutyáinkról.
Az FVM 64/1998.(XII. 31.) sz. rendelete hatályba lépett 1999. július elsején. A rendelet (lapjainkon már unalomig ismételgetett) lényege, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben, a jövőben bíróságon bejegyzett önálló tenyésztő egyesületek kezébe adja a fajtagazdaságot. A rendelet alapján 1999. december 31-ig kellett beadni a kérelmeket. első körben 28 kérelem érkezett az FVM illetékes Főosztályára. A vadászkutyákra vonatkozó kérelmek elbírálása, a vadászati törvény módosítása miatt némi késedelmet szenved. A többi 13 kérelem elbírálása április 10-én megtörtént. Négy tenyésztő szervezet megkapta jogosítványát (lásd előző számunk), működésüket megkezdték. További elismerések folyamatban.

Ilyen előzmények után került sor június hetedikén arra a beszélgetésre, ahol dr. Tímár György parlamenti képviselő (FKgP), Szegvári Ferenc a Magyar Kinológiai Szövetség elnöke és Nagy Károly András a MEOE szóvivője vett részt.
Tímár úr - aki az eb kérdésben teljes körű miniszteri felhatalmazással bír - tiszta, világos és egyértelmű mondatokkal közölte: a rendelet él, működik, végre kell hajtani. Megszűnik a kölyökkutyák tömeges exportja. Az erre vonatkozó lépéseket már megtette. Folyamatosan konzultál a VPOP illetékeseivel. Jelezte, hogy a kezdeti nehézségek után az Ebtenyésztési Tanácsadó Testület munkája felgyorsul.
Szegvári Ferenc ecsetelte azt a kínkeserves utat amelynek végén (végén?) végre működhet egy európai normatívák szerinti szabályozás.
Nagy Károly András a MEOE képviseletében elmondta: megítélésük szerint a rendelet alkotmányellenes, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületére nem vonatkozik. Erről az elnökség határozatot is hozott, száma 152. A már kiadott elismerő határozatokat meg fogják támadni, csakúgy, mint magát a rendeletet. (A bejelentés meglepetést keltett, hiszen mindannyian emlékezünk a MEOE magabiztos közleményeire, miszerint 343 fajta kutyára nyújtották be kérelmüket. Igaz, hogy a kérelem elutasításra került, mivel a benyújtott anyag nem felelt meg a rendelet előírásainak.) Tímár György rövid válaszában még egyszer közölte: a rendelet "végre lesz hajtva", felhívta a figyelmet a jogkövető magatartásra. Egyben tudomásul vette, hogy a MEOE nem nyújt be új pályázatot. Kérte ennek a bejelentésnek jogszerű megerősítését.
A téma hozzászólásra késztette a jelenlévő Pettkó Csabát is (a MEOE volt ügyvezetője), aki láthatóan készült. Jegyzeteit felolvasva hitet tett a rendelet végrehajtása mellett. Hirtelen megvilágosodását firtató kérdésre elmondta: az egyesület meglévő szerkezetét figyelembe véve - az elmúlt két évben, ügyvezetői minőségében - nem volt lehetősége befolyásolni a MEOE hivatalos álláspontját.
Az állatvédők megnyugtatására Nagy Károly András közölte: az egyesület, költségvetésében, három és fél millió forintot különített el állatvédelem céljaira. A juttatásokért pályázni kell. A pályázat szövegét rövidesen közzéteszik. A beszélgetés vége felé felhívással fordult a jelenlévőkhöz, amelynek lényege: hozzuk létre a kinológiai kerek asztal fórumot. Tegyük rendbe és helyére dolgainkat.
Nagyszerű dolog lenne, végre; egy egyeztető fórum. Azt már nem is kérdezem, hogy miért csak most. Amikor egyértelmű, hogy a MEOE már nem játszhat vezető szerepet a hazai kinológiában. Ma már ez nem kérdés. A kérdés: milyen egyeztető fórum az, ahol az egyik partner vitatja a másik létjogosultságát, jogkövető magatartással megszerzett jogosítványait.
Elismerem; a kinológia nem egyenlő a törzskönyv vezetésével, de az alapok ott kezdődnek. Nem lehet vitatott alapokra szerkezetet építeni.
A magunk részéről mindig is készek voltunk a párbeszédre, ma sem más a helyzet. Bizonyítja ezt áprilisi számunkban közölt Együttműködési Megállapodás tervezetünk, amelyre a mai napig válasz nem érkezett, és fenti hivatalos nyilatkozat után úgy tekintjük, hogy a MEOE a maga részéről elvetette a javaslatot.
Hogy mennyire érezzük és átérezzük a hazai "kutyás világ" lelkiállapotát - bár a visszahúzó alkalmazkodás komoly vitát váltott ki köreinkben is - igazolja az a tény, hogy a Magyar Kinológiai Szövetség megalakulásakor, az elnöki poszt betöltésére Szegvári Ferenc ajánlotta a többiek figyelmébe az ETT egy tagját, aki - feleségével együtt - több megbeszélésen részt is vett, majd végül... végül is mi történt? Nem tudom. El nem vállalta, vissza nem utasította... Száz szónak is egy a vége: nyitottak vagyunk minden előrevivő megbeszélésre. Jogképes partnerekkel bármikor, bárhol állunk rendelkezésre a hazai kinológia rendbetétele érdekében. De jogosítványaink nem arra szólnak, hogy legitimizáljunk egy - mondjuk ki - napjainkban jogszerűtlenül működő egyesületet. Ettől függetlenül vagy ennek ellenére - kinek-kinek ízlése szerint - segítjük az önálló útra lépett egyesületeket. Szakmai segítséget adunk kérelmük elkészítéséhez. Pályázatukat lektoráljuk. Szövetségünk rendelkezésre bocsát egy komplett irodát, főállású alkalmazottal, számítógépekkel, ahol adminisztratív feladataikat megoldhatják. Úgy a tenyésztési adatok vezetését, mint a származási lap kiállítását. Kérésre a rendeletnek megfelelően vezetjük törzskönyveiket. Szükség esetén kedvezményes könyvelési lehetőséget biztosítunk. Kedvezményes nyomdai és másolási szolgáltatással állunk rendelkezésre, (a szövetség induló tagjai számára ez a szolgáltatás jelenleg ingyenes) és végül, de nem utolsó sorban, a tagegyesületek számára rendelkezésre áll lapunk, a kutyaSzövetség.

Megjelent: 2000. július

Interjú az FCI főtitkárával

A magyarországi Ebtenyésztés Szervezeti változásairól

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (F.C.I.) délkörökkel barázdált földgömböt ábrázoló emblémája egy öreg kőház falán áll a festői fekvésű belga kisvárosban, Thuinban. A réztáblás kapun belépve modern bútorokkal berendezett, jól felszerelt irodaépületbe kerül a látogató.
Yves De Clercq, az FCI fiatal, határozott vezérigazgatójával, kutyakiállításokról készült színes fényképekkel díszített irodájában beszélgettünk. Mondandójának lényege az volt, hogy az FCI régi tagszervezetei között tartja számon a MEOE-t. A magyar tenyésztésű kutyák minőségét elismerés övezi szerte Európában. A vezérigazgató eddig csak "félhivatalos" formában értesült a tenyésztés magyarországi jogi kereteinek megváltozásáról, s arra vár, hogy hivatalos tájékoztatást kapjon a felügyeleti hatóságtól, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Elképzelhetőnek tartja, hogy a törzskönyvezés végül Magyarországon is átkerüljön az országos egyesülettől a fajtatenyésztő egyesületek kezébe, ahogy az Németországban is van. Hiszen az FCI alapszabályának 8. paragrafusa elismeri a tagországok törvényeinek elsőbbségét.
Bevezetőben elmondta, hogy az FCI-nek 75 országban van tagszervezete: ebből 48 teljes jogú, 21 társult és 10 szerződéses partner. A közgyulésen minden tagszervezet részt vehet, de csak a teljes jogú tagoknak van szavazati joguk. A szerződéses partnereknek még kevesebb joguk van - ezek a felbomlott Szovjetunió egykori tagországaiban keletkezett új tenyésztő klubok, amelyeknek a tevékenységét egyenlőre megfigyelés alatt tartják.
Magyarország az FCI egyik oszlopos tagja. Igen régi tenyésztési hagyományokkal rendelkezik - szeptemberben magam is ott voltam Ópusztaszeren a centenáriumi ünnepségen - mondja. Mint minden nagy tenyésztő ország, nagyon erős egyes fajták tenyésztésében, másokéban pedig kevésbé. A magyar fajták igen tipikusak, genetikailag semmi problémájuk és nagy nemzetközi elismerésnek örvendenek.
A MEOE igen jól dolgozik, tiszteletben tartja alapszabályunkat, az előírásoknak megfelelő kiállításokat szervez. Ami a kutyák tenyésztését és minőségét illeti,
ha a részletekbe megyünk, azt nem tudom megmondani, hogyan adják ki a törzskönyveket, miként hajtják végre a tenyésztési programokat, de azt elmondhatom, hogy az eredmény nagyon jó, mert a magyar kutyák minősége nemzetközileg elismerést élvez és egyelőre teljesen elégedettek vagyunk.
A jogszabályi változásokról félhivatalos értesülésem van. Volt egy-két levélváltásunk a MEOE-vel, ismerem a miniszteri rendelet, pontosabban a rendelettervezet tartalmát egy angol fordításból. A fordítást a MEOE-től kaptuk meg, a felügyeleti hatóságtól semmit. Számunkra ez a rendelet még nem létezik vagy nem lépett hatályba. A rendeletből minket főleg az érdekel, milyen követelményeket állítanak a tenyésztő szervezetként való elismeréshez.
Az azonban egyértelmű, hogy az FCI tagszervezetének - amely országában honos minden fajtára ad ki törzskönyvet -, alkalmazkodnia kell ahhoz a tenyésztési programhoz, amit az adott kutyafajtáért felelős ország fajtagazda szervezete előír.
Jelen pillanatig nincs tájékoztatásunk a magyar felügyeleti hatóságtól arról, hogy a MEOE lehet, vagy nem lehet, ilyen elismert tenyésztő szervezet, nekünk pedig nincs okunk panaszkodni a MEOE-re.
Ha olyan tájékoztatást kapnánk, hogy a MEOE ezentúl már nem képviselhet minden, Magyarországon bejegyzett fajtát, akkor új helyzet áll elő, amiben meg kell fontolni, mi a teendő. A jelen helyzetben az FCI csak a MEOE által kiállított magyar törzskönyvet ismeri el. Németországban van olyan rendszer, hogy az egyes fajtatenyésztő egyesületek adják ki a saját törzskönyvüket. De ezeket is hitelesítenie kell a VDH-nak. Úgy gondolom, egy hasonló eljárás Magyarországon is meghonosodhat.
A vezérigazgató úgy tudja, hogy Magyarországon évente 30-40 ezer kutyát törzskönyveznek, de pontos statisztikai adatot nem tudott előkeresni. Németországban tavaly, adatai szerint 106 799 kutyát törzskönyveztek.

2000. febrŰár. 16. László Balázs
MTI. Brüsszel

Az FCI alapszabályának, tagságra vonatkozó 5. és 8. pontjai

5.
a) Um Vollmitglied der F.C.I. zu werden, muss die zuständige kynologische Landesorganisation ein schriftliches Aufnahmegesuch an den Präsidenten der F.C.I. stellen. Dieses muss rechtsgültig unterzeichnet sein und die Erklärung enthalten, dass die antragstellende Organisation bereit ist, die Statuten und Reglemente der F.C.I. einzuhalten. Dem Aufnahmegesuch ist ein beglaubigtes Exemplar der Statuten und des Geschäftsreglementes der betreffenden Organisation beizulegen. Ferner ist eine Bestätigung beizufügen, aus der klar hervorgeht, dass die antragstellende Organisation im betreffenden Land als kynologische Landesorganisation anerkannt ist, oder eine Bescheinigung der zuständigen Behörden, in der die dieser Einrichtung in ihrem Land zuerkannte Rechtsform angegeben wird.
Als Vollmitglieder können nur Landesorganisationen aufgenommen werden, die nachzuweisen vermögen, dass sie im Jahr vor der Antragstellung mindestens 2000 Hunke in ihr nationales Zuchtbuch eingetragen haben.
Assoziierte Mitglieder können sich um die Vollmitgliedschaft der F.C.I. bewerben.

Ahhoz, hogy egy országos kinológiai szervezet az FCI teljes jogú tagja lehessen, írásbeli kérelmet kell benyújtani az FCI elnökének. Ezt az iratot a jogszabályoknak megfelelő módon kell aláírni, és tartalmaznia kell egy olyan nyilatkozatot, miszerint a kérelmező szervezet kész betartani az FCI alapszabályát és szabályzatait. Továbbá mellékelni kell egy elismervényt, amiből világosan kiderül, hogy a kérelmező szervezet az országában elismert kinológiai szervezet, vagy egy olyan tanúsítványt az illetékes hatóságtól, amelyben megadják az adott ország idevonatkozó jogi formáját (jogszabályát).
Teljes jogú tagként csak olyan szerevezet vehető fel, amely igazolni tudja, hogy a kérelem évében legalább 2000 kutyát bevezettek a nemzeti törzskönyvébe. Társult tagok pályázhatnak a teljes jogú tagságra.

8.
a) Die Mitgliedsländer und die Vertragspartner sind zur Einhaltung der Statuten und Reglemente der F.C.I. verpflichtet, soweit diese den nationalen Gesetzen oder Verordnungen der Länder nicht widersprechen.
b) Die Mitgliedsländer und die Vertragspartner anerkennen gegenseitig und ausschliesslich ihre Zuchtbücher und Abstammungsurkunden. Trotzdem können Länder den Eintrag von Hunken in ihr nationales Zuchtbuch verweigern, wenn erbliche Mängel vorliegen, die mit Art. 2 der vorliegenden Statuten nicht zu vereinbaren sind oder die von den Zulassungsbestimmungen im betreffenden Land abweichen.
c) Von F.C.I.-Mitgliedsländern und Vertragspartnern herausgegebenen Abstammungsurkunden müssen von allen F.C.I.-Mitgliedsländern und Vertragspartnern als 'Urkunde der Geburt aus reinrassigen Eltern derselben Rasse' anerkannt werden und dürfen keinen umständen von irgendeinem Organ eines F.C.I.-Mitglieds- oder Vertragspartnerlandes eingezogen werden.
d) F.C.I.-Mitgliedsländer und Vertragspartner sind nicht verpflichtet, Abstammungsurkunden von Hunken anzuerkennen, die Absicht aus Hunken gezüchtet wurden, die nicht dem F.C.I.-Standard entsprechen.

A tagországok és a szerződéses partnerek (a szervezetek) kötelezve vannak az FCI alapszabályának és szabályzatainak betartására, amennyiben az a nemzeti törvényekkel vagy rendeletekkel nem ütközik.
A tagországok és a szerződéses partnerek kölcsönösen és kizárólagosan elismerik egymás törzskönyvét és származási lapjait. Ennek ellenére az országok megtagadhatják egy kutyabevezetését a törzskönyvbe, ha örökölt hiányosságok állnak fenn, amelyek ezen alapszabályzat második bekezdésével nem egyeztethetőek össze, vagy eltérnek az adott ország szabályzatától.
Az FCI országok és szerződéses partnerek által kiadott származási lapokat mindegyik FCI országnak és szerződéses partnernek el kell ismernie mint




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)