Nem FCI besorolású fajták
Itt gyűjtöttük össze azon kutyafajtákat, amelyek nem rendelkeznek FCI besorolással
A boerboel Magyarországon V.
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Kocsis Miklós  |  2005. november 21.

Mielőtt rátérnék a témára, ki kell emelnem Johan de Jager nevét. Ő volt az az ültetvényes, aki már a kora '60-as évektől dokumentálta kutyái vérvonalát, nagy segítséget adva ezzel a későbbi fajtamentő munkához.


Ennek mielőbbi megkezdésére azért volt nagy szükség, mert a felkapott divatfajták - mindenekelőtt a német juhászkutya, a rottweiler és a boxer - kezdték kiszorítani a boerboelt életteréből. Másrészt keveredése az utóbbi kettővel, valamint a bullmasztiffal, német doggal és más fajtákkal, erősen veszélyeztette tisztaságát. A legnagyobb veszélyt azonban az eredeti tenyészcél, az ellátandó feladatok eltűnése, elsősorban a hatalmas kiterjedésű családi birtokok gyors felszámolása jelentette.

 

A fajtát 1980-ban néhány lelkes boel-rajongó, mindenekelőtt a kroonstadti Lucas van der Merwe mentette meg a feledésbe merüléstől (vagy ha jobban tetszik, az azzal egyenértékű kihalástól). Barátjával, Jannie Bouwer-rel együtt három hónap alatt mintegy 5000 kilométert autóztak, az eldugott farmokon élő tisztavérű kutyák után kutatva. Ezen az úton titkárnőként felesége, Anneke is elkísérte, aki végig dokumentálta a fellelt példányok értékelését. Mintegy félezer egyedet vizsgáltak meg alaposan, s belőlük mindössze 275-öt találtak fajtatisztának. Ezek a Boerboel-ek képezik a mai állomány alapját: szinte minden azóta született kutyavisszavezethető valamelyikükre.

Van der Merwe úr (néhány beszélgetés után megkért, hívjam Lucasnak, mert minden barátja így hívja, csak a felesége szólítja vd Merwe úrnak, ha haragszik rá valamiért) ezután írta meg a standardot, és néhány tenyésztőtársával 1983-ban megalapította az SABT-t (South African Boerboel Breeders Association). Bár előrehaladott kora miatt az elnökségről jó pár éve lemondott, a szervezetnek ma is vezetőségi tagja és örökös tiszteletbeli elnöke. Az általa jegyzett Mizpah kennel működése alatt elismert és kiváló kutyákat adott a fajtának. Ezenkívül a leghíresebb régi tenyészetek az Ysterberg, a Marvel, a Dopper és a Baden kennelek. Ez utóbbi tulajdonosa, Attie Badenhorst a tenyésztője két dél-afrikai import kutyánknak, Bantunak és Burdának.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a nagy öregek és leglelkesebb követőik nem városi hobbitenyésztők. Valamennyien ültetvényesek, állattenyésztő földbirtokosok, akik messzi vidékeken, gyakran csak repülővel és terepjáróval megközelíthető farmokon laknak. Szinte valamennyien elmúltak 70 évesek, s ahogyan dédapáik és azok dédapái, a boerboelt nemzeti büszkeségből is tartják. De számukra a jó kutyamindenekelőtt létfontosságú munkatárs, nem pedig küllemcélokra szaporított árucikk. Még most sem egyszerű igazán kiváló példányt megkapni tőlük, mert azokat inkább szomszédjaiknak, barátaiknak adják, csakúgy, mint ősapáik száz-kétszáz évvel ezelőtt.

Noha az SABT deklaráltan rendkívül szigorú a fajta tisztaságának megőrzése terén, voltak, akik nem elégedtek meg az általuk végzett munkával. Közéjük tartozott Piet Sprinkhuizen (Avontuur Kennel) és Johan Swart (Linjo Kennel), akik 2001-ben megalapították az EBBASA-t (Elite Boerboel Breeders Association of South Africa). elsődleges problémájuk az volt, hogy az SABT nem elég hatékony az idegen fajták beütésének és a genetikai problémáknak a kiszurése terén. Ilyenek mindenekelőtt a csípődiszplázia és a hüvelyelőreesés.

A magam részéről azt nem igazán értem, hogy az ő tenyészszemléiken miért osztogatják olyan nagylelkűen a 90%-nál magasabb pontszámokat (lásd a korábbi írásokat a fajtáról). Sok tenyésztő talán ezért viszi el mindkét szervezethez a kutyáját, hogy aztán a magasabb pontszámmal hirdesse azt. Az EBBASA egyébként elfogadja regisztrálásra az SABT-kutyákat és eredményeiket, míg ez fordítva nem áll fenn. tulajdonképpen hiába keresem az újabb klub létrejöttének észszerű okát, nem találom; véleményem szerint semmivel sem vitte előbbre a fajta tenyésztését. Ami a lényeg: itt is, ott is vannak nagyszerű boerboelek, és bizony vannak kevésbé jólsikerült példányai a fajtának. Jó példa erre magának az SABT-nek a honlapja, ahol az elit osztályú (86%-ot vagy annál jobb eredményt elért) tenyészkutyák galériájában találhatunk olyan példányokat, akik első látásra érthetetlen módon kapták meg ezt, de akár a "tenyészthető" minősítést is. Ezeknél az ebeknél elsősorban a típussal vannak gondok, mivel tisztán látszik rajtuk más fajták beütésének nyoma.

Nyugat-Európában alig néhány száz boerboel él. Többségük, az anyaországgal való szoros kapcsolatnak hála, egyenesen Dél-Afrikából érkezett Hollandiába és Belgiumba, jó egy-másfél évtizeddel ezelőtt. Néhány tenyésztő található még a skandináv országokban és Németországban. Az SABT minden évben rendez tenyészszemléket a kontinensen az európai tulajdonosoknak, hogy ne szakadjanak el a kívánatos irányvonaltól. Néhány itteni kennel honlapjának meglátogatása után azonban már jó pár éve kiderült számomra, hogy ez minden igyekezet ellenére máris megtörtént. A nyugat-európai kutyák többsége nem igazán emlékeztet a legjobb dél-afrikai tenyésztőknél láthatókra. Ennek oka véleményem szerint elsősorban abban rejlik, hogy vannak, akik már több generáció óta alig-alig vonnak be anyaországbeli kutyákat a tenyésztésbe. ráadásul a legtöbb kennelben a boerboelt igényeinek nem megfelelő módon, sokszor rendkívül szuk helyeken tartják. Ez pedig nemcsak a fizikum, de a jellem elvesztésével is jár. Összességében kijelenthetem, hogy egy kezem ujjain meg tudom számolni azokat a nyugat-európai példányokat, akik az eredeti típust testesítik meg.

Külön érdekes megnézni az Anasha Kennel honlapját. A tenyésztő-tulajdonos hölgy - köszönhetően nyilván kiváló személyes kapcsolatainak az anyaegyesülettel - egyszersmind az SABT európai tagozatának elnöke. Számomra egyelőre nem egészen világos szempontok alapján egy általa tenyésztett (és talán birtokolt?) kutya, Anasha Cato lett a tavalyi év legeredményesebb boerboelja Európában. Ezen kan fényképeinek megtekintése után inkább tulajdonosának diplomáciai sikereire, mint az eb valós és mérhető kvalitásira gyanakszom.

Az orosz tenyésztők többsége, hála egy azóta elmélyült kapcsolatnak, Avontuur-kutyákra alapozta a tenyészetét. először Franco és Berta érkeztek Oroszországba, még a '90-es években, majd követte őket Grudo és még sokan mások, többségükben nagyszerű példányai a fajtának. Ez a kapcsolat Sprinkheuzen úrral egyben azt is jelenti, hogy az itteni tenyésztőknek leginkább EBBASA-papírokkal rendelkező kutyáik vannak. Érdekes azonban, hogy az újabb generációk, noha ilyen regisztrációs szülőpároktól származnak, már orosz fajtaklubok (jelenleg két ilyen van ), illetve az RKF (Orosz Kynológiai Egyesület ) által kiállított papírokkal bírnak. A papírok sokfélesége ellenére maga a kutyabiztos támpont lehet: ha úgy néz ki, és úgy is viselkedik, mint egy igazi boerboel, szinte mindegy, milyen papírja van. Érdekes adalék, hogy szinte valamennyi orosz tenyésztő honlapján találunk olyan képeket, ahol a kutyák komoly őrző-védő munkát végeznek...

Az itthoni helyzet - legalábbis papírok terén - ennél jóval egyszerűbb. Mivel hazánkban alig néhány példány van a fajtából, egyelőre könnyebb kiválogatni közülük a kívánatos típusú boerboelokat. Jelenleg három dél-afrikai import kutya van az országban (ezek a mi érdekeltségi körünkbe tartoznak), valamint két nyugat-európai tenyésztésű szuka, mind az öten SABT-regisztráltak. Bantu év eleji fedezéséből található még négy öthónapos kan, melyek egy kiváló geno- és fenotípusú, hatalmas orosz szukától születtek. A fajta hazai gondozására nemrég megalakítottuk a Hungária Working bulldog klubot, amely a dél-afrikai óriásokon kívül felöleli az amerikai bulldogot, a három spanyol fogókutya-fajtát (perro de presa canario, perro de presa mallorquin, alano espanol), és a japán tosa inut. A 64/1998-as rendeletnek megfelelő keretek között immáron a kutyák e nagyszerű típusának is van felügyeleti szerve Magyarországon. A jövő évtől komoly tenyészszemlék és temperamentumtesztek tartásával hozzákezdünk az összességében néhány százas állomány szűréséhez.

A HWBK egyébként minden elismert papírral rendelkező boerboelt és kölykeit regisztrálja, amennyiben küllemileg és karakterileg megfelelnek az SABT-szabványnak. Hasonlóan jár el a már említett orosz és a cseh FCI-tagszervezet, akik saját hatáskörben végzik a fajta egyedeinek nyilvántartását.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

Magyar vizsla kölykök eladók 20.000 Ft/db áron. 3 szuka, 2 kan. Augusztus végi elvihetőséggel. Oltási könyv 1 oltással. Érdeklődni telefonon: +36-70/705-6243

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)