Ebtenyésztés jogi környezete
Chip-Chip. Hurrá?
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Juhász László  |  2005. február 21.

Az, hogy egy kereskedelemmel foglalkozó céget "Hurrá!"-érzés tölt el egy százmilliós üzlet megkötésekor, az természetes érzés.


 

 

Ha egy civil szervezet, amelyik pontosan ilyen irányú tevékenysége miatt per alatt áll, kötelező jellegű intézkedést hoz egy olyan kérdésben, amelyikkel nem foglalkozhat, az már nem kelt hurrá érzést. Kinek és miért olyan sürgős megkötni 2005-ben, egy százmilliós üzletet olyan eszközre, amelynek használatát a jogszabályok 2011 évtől teszik kötelezővé? Ki (k) és miért akarja az állatorvosokat beleédesgetni egy jogilag kétes ügyletbe? Ki(k) és miért akarja a magyar ebtenyésztés napjainkra megmaradt egyetlen szakmai intézményét, az alom ellenőrzést porrá zúzni? Mi a szent mágia ez már megint?

A teljes magyar ebállomány elektronikus regisztrációjának a gondolata már 2000-ben felmerült egyrészt a Fidesz-Fkgp megállapodás értelmében kisgazda-irányítású FVM, másrészt különböző eb- és állatvédő szervezetek részéről. Kronológiailag ide tartozik, hogy az a bizonyos 64/1998. /XII. 31./ FVM. rendelet a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól ebbenaz időszakban született. Szó sincs tehát arról, amit napjaink politikai felhangú MEOE-nyilatkozatai sugallnak, hogy tudniillik a jelenlegi -gonosz és kutyaellenes- kormányzat mesterkedései állnak a dolgok hátterében: a minisztérium mai vezetése semmivel nem kíván többet, mint annak a rendeletnek a következetes végrehajtását, mely az Orbán-kormány regnálásában született, és amelyet egyetlen, Torgyán Józsefet követő földművelési és vidékfejlesztési miniszter sem volt hajlandó megváltoztatni,  pártállásra való tekintet nélkül.

A mikrochip, egy biológiailag passzív, un. elektronikus azonosítási eszköz. Az ISO Standard 11784 szabványnak megfelelő, kicsiny, 2,12X12 mm nagyságú üvegkapszuláról van szó, mely szerencsés esetben  a beoltási hely közelében rögzül. A kapszula informatikai szempontból egy 15 karakterű kódot tartalmaz, visszasugárzásra alkalmas antennával. Eme 15 karakterből 3 karakternek a felhasználó ország, 3 karakternek a gyártó cég kódjának kellene lennie. A leolvasás úgy történik, hogy egy megfelelő eszközzel ISO Standard 11785  rádiósugárzásnak tesszük ki a beültetett mikrochipet, majd az eszközön a visszasugárzott kód megjelenik. És ez mindjárt a hibája is a technológiának. Néhány hetes kötelező jellege már létre is hozta az ellenszérumot. Mondják, egy hegesztő trafó testközeli bekapcsolása már el is némítja ezt a csinos kis piercinget. Szikével való babrálás után a nyom annyi, mint egy kullancs csípés után. Semmi. Mígnem egy tisztességes tetoválással igencsak meg kell küzdeni. Igaz, ez sem okozott gondot a találékony embernek.

A mikrochippel kapcsolatos legnagyobb egészségügyi problémát az elvándorlás jelentheti. Ha az eszközön nincs olyan felületi kiképzés, vagy bevonat, mely helyi kötőszöveti reakció kiváltásával azt a bőr alatt rögzítené, az elvándorlás veszélye (gyakorlatilag ugyanaz történhet, mint amikor toklász kerül az állat szervezetébe) megnő. Alapvető követelmény, hogy a gyártó ennek a bevonatnak a szabadalmával rendelkezzen, és az elvándorlás mértéke normál és extrém körülmények között is, független szaklapokban ill. független szakértők által, lehetőleg konkurens mikrochipekkel összehasonlítva dokumentálható legyen. Ilyen eszköz például az amerikai Destron gyár terméke, az Indexel. (az ún. pitbull-törvény  1996. évi CVIII. Törvény végrehajtásakor lefolytatott közbeszerzési eljárásban ezt a chipet találták legmegfelelőbbnek).

Az elektronikus ebregisztráció két pilléren nyugszik. Az egyik a mikrochip, maga, a másik az adatbázis. Mindkettő pénzbevételi forrás: a mikrochip a végfelhasználói és a beszerzési ára közti árréssel, az adatbázis az un. regisztrációs díjjal. Vegyük ezeket egyenként górcső alá.

A MEOE, mint azt újságjában Nagy István elnök úr, kitöltve a saját magáról, vagy a barátnője által tenyésztett kutyákról készült képek közötti űrt, leírta, 2004-ben nyolc céggel tárgyalt mikrochipek beszerzéséről. Az Anivet nyert, a Datamars nevű mikrochippel. Az Anivet vállalta mintegy 1400,-Ft/mikrochip árba építve a MEOE tagszervezetek leolvasóval történő ellátását. Ezt a mikrochipet adja, természetesen megemelt árú törzskönyvvel a MEOE jelenleg 4500.-Ft-os áron /ha nem felülbélyegzett törzskönyvről van szó/. A turbósításhoz hozzá tartozik az un. regisztrációs díj beépítettsége is. Meglévő adatbázisról, melybe a törzskönyvezéssel amúgy is bekerül a kutya, lévén szó, ennek említése is nevetséges. Bárki könnyedén kiszámolhatja a megkereshető pénzösszeget, ha a 4.500,- Ft-ból kivonja az 1400 Ft-ot, a SZB árát, és a kapott számot beszorozza mondjuk 70.000-el /ennyi a MEOE által törzskönyvezni tervezett évi eb létszám, ekkora évente leszállítandó mikrochip mennyiségről kívántak a nyertes pályázóval szerződést kötni/. Határ a csillagos ég.

Ezt a ragyogó horizontot azonban beárnyékolja valami. A MEOE vezetése nem akarja tudni: ez a saját árnyéka és az a tény, hogy mindez törvénysértés gyanúját hordozza magán. ugyanis a kutyák egyedi azonosítását az Elismert Tenyésztő Szervezetek feladatává tette a rendelet. Ez csak egy csepp és vélhetően nem is az utolsó abban a túlcsordult pohárban, amelynek eredményeképpen a Legfelsőbb Ügyészség 2004. szeptember harmadikán keresetet nyújtott be a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete ellen. Arra a kérdésre, hogy ez a ló vak, vagy bátor, valamint a bevezetőben említett kérdésekre választ kapunk márciusban. Vagy nem.

 

Jogi háttér

1. Az Európai Parlament és a Tanács 998/2003/EK számú, a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állategészségügyi követelményekről szóló Rendelete (továbbiakban: EU Állategészségügyi Rendelet) pontosan meghatározza az "Állatútlevél" kibocsátásának eseteit. Az EU Állategészségügyi Rendelete közvetlen hatállyal alkalmazandó Magyarországon és bármely belső jogszabállyal szemben - a szabályozása által érintett tárgykörben - elsőbbséggel bír.

2. A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állat-egészségügyi szabályairól szóló 147/2004. (X. 1.) FVM rendelet (Állategészségügyi FVM Rendelet), mely az EU Állategészségügyi Rendeletén alapul és annak fényében értelmezendő. Az Állategészségügyi FVM Rendelet Magyarországon az állatorvosokat jelöli ki az Állatútlevelek kiállítására, melynek koordinációját az Állategészségügyi FVM Rendelet 6.§ szerint a Magyar Állatorvosi Kamara látja el.

3. A Tanács 91/174/EGK számú Irányelve a fajtatiszta állatok forgalmazására vonatkozó tenyésztéstechnikai és származási követelmények megállapításáról, mellyel összhangban lévő szabályozást tartalmaz a Fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: Állattenyésztési FVM Rendelet). Az Állattenyésztési FVM Rendelet szerint a fajtatiszta ebek tenyésztését Magyarországon elismert tenyésztő szervezetek irányítják, melynek keretében ezen elismert tenyésztő szervezetek kizárólagosan jogosultak bármilyen tenyésztési adat (egyebek mellett a tenyészállatok azonosítására alkalmas adat) meghatározására, illetve megváltoztatására. A tenyésztési adat a törzskönyv része, mely közokiratnak minősül, csakúgy mint a Származási Bizonyítvány (SzB).




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)