Ebtenyésztés jogi környezete
Törvények, szabályok és a valóság
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Juhász László  |  2003. május 21.

2003. március 27-én a másodfokú Bíróság jogerősen törölte a Magyar Ebtenyésztők Országos Elnökségének 211/2001. számú határozatát, amely határozat az FVM ebrendeletének "kivédésére" született. És amelynek lényege, hogyan nevezzük papírunkat, hogy ne legyen törvénysértő.


 

 

Az írásos formájában még nem ismert - szóbeli - ítélet alapján a MEOE-nak korábbi adminisztrációs gyakorlatát be kell fejeznie. Magyarul nem vezetheti a Magyar Ebtörzskönyvet.

Időközben a Földművelési és Vidékfejlesztési Miniszter sokadszorra leírta a FCI vezetésének, hogy Magyarországon jogszabályváltozás okán a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete nem végezhet tenyésztésirányítási feladatokat és rendelet tiltja számára minden ezzel kapcsolatos tevékenységet.

Válaszul Hans Müller az FCI elnöke közölte, hogy mindörökre MEOE. Az egyesület 1933-ban egyszer már megfelelt a Nemzetközi Szövetség elvárásainak, úgyhogy hagyjuk ezt a macerát.
A levelek laptársunk kiemelt oldalain minden valószínűség szerint ott virítanak, továbbá olvashatóak az interneten is, a www.kutya.hu oldalon.

Ezek, önmagukban, további ismeretek nélkül kiválóan alkalmasak arra, hogy a gyanútlan olvasó eltévedjen a csúsztatások erdejében. Vizsgáljuk meg ennek az egész kérdésnek az összefüggéseit. Nézzük, hogyan viszonyul a MEOE a nemzetközi szervezethez, az ebtenyésztés magyarországi gyakorlata az FCI szabályzataihoz, a MEOE jogi helyzete és követett gyakorlata egymáshoz.


A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI)

Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria és Belgium részvételével 1911. május 22-én megszületett az FCI. Magyarország 1933. augusztus 10-én csatlakozott a szövetséghez. A csatlakozási szerződést Pekár Gyula elnök, volt miniszter, Gegus Dániel ügyvezető elnök, és Ilosvay Lajos Károly ügyvezető igazgató, mezőgazdasági királyi főtanácsos írta alá. Figyelem! Ilosvay Lajos Károly személyében a szaktárca részvétele a kezdetektől nyomon követhető.

Az FCI céljai a következők (idézet az alapszabályból): "olyan fajtatiszta kutyák tenyésztésének és használatának ösztönzése és támogatása, amelyek funkcionális egészsége és fizikai jellemzői megfelelnek az egyes fajták standardjának, és amelyek fajtájuk specifikus jellemzőivel összhangban képesek a munkára és funkciók betöltésére; a tagországokban élő kutyák használatának, tartásának és tenyésztésének védelme, a kutyák és a kinológiai információ tagországok közötti szabad cseréjének támogatása, kiállítások és vizsgák rendezésének kezdeményezése."

A tagviszonnyal kapcsolatos előírásokat a 3-8. cikkely határozza meg.

3. cikkely a) A szövetségi tagok az FCI által elismert nemzeti ebtenyésztő egyesületek.

Alapvető kérdés; a MEOE megfelel-e ennek a kitételnek, amennyiben figyelembe vesszük, hogy is néz ki, és hogyan alakult az egyesület törzskönyvezési jogosultsága az elmúlt évtizedekben:

Az 56/1967. (XII. 19.) Kormány rendelet alapján kiadásra került a 11/1975. (VII. 21.) MÉM-ÁH együttes rendelet a kutyák törzskönyvezéséről, amely az alábbiakat mondja:
1. * (1) A kutyák törzskönyvezését és a tenyésztésükkel kapcsolatos egyes tennivalókat a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (továbbiakban: MEOE) látja el.
(2) A MEOE a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jóváhagyásával törzskönyvezési és tenyésztési szabályzatot ad ki.
2. (1) A törzskönyvezésért, valamint a tenyésztéssel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokért díjat kell fizetni.
(2) Az ország területén rendezett kutyakiállításokon és versenyeken nevezési díj szedhető.
(3) A szolgáltatási díjak a szabad árformába tartoznak, amelyeket a 8/1973. (XI. 21.) AH rendelkezés figyelembevételével kell kialakítani.
Majd a 2/1989. (II.5.) MÉM-ÁH rendelet hatályon kívül helyezte a MEOE eb törzskönyvezési jogát.

Az Egyesülési Törvény megteremtette a civil szervezetek létrejöttének egyszerű, törvényes lehetőségét. Ez volt az az idő, amikor a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete törvényi szabályozás hiányában kizárólagos joggal kisajátította a Magyar Eb Törzskönyv vezetését, ezt alapszabályában rögzítette. Sok későbbi huzakodás elejét vehette volna az Egyesületek felett törvényességet gyakorló Legfőbb Ügyészség, ha a demokrácia jegyében nem engedélyezte volna a MET vezetésének kizárólagosságát.

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása során, a jogharmonizáció kapcsán a magyar parlament módosította az állattenyésztési törvényt. A módosítás lehetőséget adott a jogalkotónak, hogy bármilyen elképzelés nyomán bővítse az Át. hatálya alá tartozó állatfajok listáját. Így került a kutya mint faj a törvény hatálya alá, az FVM 64/1998. (XII.31.) számú rendeletével szabályozva.
Mit is jelentet ez? Röviden azt, hogy a rendelet nyomán, annak végrehajtására megalakult, bíróságon bejegyzett önálló egyesületek - kérelem útján elnyert jogosítványok alapján Elismert Tenyésztő Szervezetek - végzik fajtájuk tenyésztésének irányítását. Tevékenységüket az önmaguk által felállított keretek között végezhetik. Ezek a szakmai keretek - a rendelet alapján - a standardadó ország egyesülete által felállított fajta-specifikus szabályzatok.
Az 1999. június elsején hatályba lépett rendelet alapján a MEOE tenyésztésirányítási munkáját tovább nem végezheti, mert nincs Elismert Tenyésztő Szervezeti jogosultsága.

A rendelet kimondja:

Tenyésztési adatokat hitelesen gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni és ezekből tenyésztési dokumentációt kiadni, kizárólag ETSZ-nek van joga. Nem teheti ezt a MEOE akkor sem ha erre az Egyesületnek nemzetközi szerződése van.

Nemzetközi szerződés nem tilthatja és nem helyezkedhet szembe egy állam belső alkotmányos szabályozásával, törvényeivel.

(pl.: Nem lehet a "Kábítószer Élvezők Nemzetközi Szervezetének" tagjainak és szerződött Magyarországi egyesületének Magyarországon kábítószert forgalmaznia, annak fogyasztására ösztönözni, még akkor sem, ha évente Amszterdamban összejöveteleket szerveznek.)
Az FCI-nek szükséges megismerni a magyar törvényhozás és közigazgatás érvényben lévő szabályozásait, a másodfokú bíróság jogerős ítéletét és azt tudomásul véve dönteni; egy törvénysértő egyesületet tart a tagjai között, vagy az alapszabályában megfogalmazottak szerinti célból, az ország törvényes képviseletét ellátó szervezetet fogad be. Végső esetben a törvénytelenül működő egyesület feloszlatása a Magyarországi törvények alapján megtörténhet - ez esetben azonban az ország FCI képviselete kerül bizonytalan helyzetbe. Az FCI végül is megteheti, hogy a magyar miniszter levelét figyelmen kívül hagyja, és ragaszkodik több évtizedes partnere által kiadott dokumentumokhoz. Amíg ilyenek fellelhetőek.

Visszatérve az FCI alapszabályának 5. cikkelyéhez, amely következetesen az alábbiakat fogalmazza meg:

A teljes jogú tagsághoz szükséges a tagország szervezete alapszabályának és szabályzatainak hitelesített példányát felmutatni; saját országában az egyesület számára hatáskört adományozó okirat másolatot, vagy egy igazolást a nemzeti illetékes hatóságoktól, melyben feltüntetik az országa által ennek a testületnek adományozott jogait.

A 8. cikkely a) pontja szerint: A tagokat/szerződéses tagokat az FCI alapszabálya és szabályzatai kötelezik, amennyiben ezek nem ütköznek a nemzeti törvénybe.

Magyarországon a származási lap kiállítása, törzskönyvezés, tenyésztési adat gyűjtése nemzeti törvény szabályozása alá esik - csak törvényi felhatalmazással végezhető.

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete működésének megítéléséhez szükséges tudni, hogy az FCI általános tenyésztési szabályát nem építette be szabályzataiba, azzal merőben ellentétes tevékenységet folytat.

Nézzük meg az FCI 2001. évi Nemzetközi Tenyésztési Szabályzatát, amelynek módosításait Lengyelországban Varsóban hagyták jóvá. Az alap tenyésztési szabályzat, 1934 óta van érvényben. Ha ezt összehasonlítjuk a hazai gyakorlattal, óhatatlanul az jut az ember eszébe, hogy Hans Müller úr vagy az FCI szabályzatait nem ismeri, vagy a MEOE működését.

A Preambulum a következőt rögzíti:

- Az FCI ezen Tenyésztési Szabályzata közvetlenül érvényes valamennyi FCI-tagország, valamint szerződéses partnere számára, emellett csak funkcionálisan egészséges és örökletes betegségektől mentes, erős alkatú fajtakutyákkal szabad tenyészteni, melyeket egy, az FCI által elismert törzskönyvbe vagy jegyzékbe bevezettek, és amelyek teljesítik az illetékes FCI-tag ill. szerződéses partner által megállapítható feltételeket.
- Az FCI-tagországok és szerződéses partnerek kötelesek az ismertté vált örökletes hibákat (HD,PRA stb.) regisztrálni, módszeresen küzdeni ellene, ennek fejlődését állandóan feljegyezni és az FCI-nek erről - kérésre - beszámolót készíteni.

Az érvényben lévő tenyésztési szabályzat szerint:

15. pont: Az FCI által elismert pedigréket érvényesített származási bizonyítéknak kell tekinteni, ezek nem garantálnak egy meghatározott minőséget. (Von der F.C.I. anerkannte Abstammungsnachweise sind als Beweise der geltend gemachten Abstammung zu betrachten, eine bestimmte Beschaffenheit garantieren sie nicht).
Ebek tekintetében "származási bizonyítékot" Magyarországon csak törvényi felhatalmazással lehet kiadni, függetlenül attól, hogy azt az FCI elismeri-e vagy sem.

17. pont Minden FCI tagországban vagy szerződéses partnernél tenyésztett és bevezetett kutyát tartós és hamisítás biztos ismertetőjellel kell ellátni, ezt az ismertetőjelet a törzskönyvön fel kell tüntetni.
A kölyköket alapjában véve azon ország törzskönyvébe kell bevezetni, ahol a szuka tulajdonosának állandó lakhelye van.
Kivételt képeznek azon fajtakutyák tenyésztői, akik egy az F.C.I. által el nem ismert törzskönyvet vezető országban élnek. Netán egy kizárt országban? Számukra megengedett, hogy elismert, tetszés szerinti törzskönyvbe bevezettessék a kölyköket! Így nem más, mint riogatás, valótlan állítás, hogy a magyar tenyésztők nem kapnak, nem kaphatnak FCI törzskönyvet, hogy a magyar állomány elvész.

Az is tudható, hogy annak a képviseletnek is - amely országában minden fajtára ad ki származási bizonyítványokat - az adott fajták szabályzatai szerint kell eljárnia. Vessük ezt össze azzal a gyakorlattal, ami ma az egyesületben folyik; egy, azaz 1 darab tenyésztési szabályzat alapján "tenyésztik" a hazánkban fellelhető több mint kétszáz fajta kutyát. Megjegyezzük, hogy ennek a gyakorlatnak az alapja, az 56/1967-es számú kormányrendelet alapján kiadott és azóta hatályát vesztett intézkedés. És ezzel a kígyó az ő saját farkába harapott. Egy 1975-ös rendelet által előírt szabályzattal kíván a MEOE megfelelni az ennek gyökeresen ellentmondó FCI gyakorlatnak és egyben negligálni a hatályos Magyar törvényeket. Szép kis "virtsaft" ez, hölgyeim és uraim.

Pontokban a hazai gyakorlat:

1. Magyarországon nagy számban úgynevezett "felülpecsételt" származási lapok kerülnek kiadásra, amely szerint; a szülők nem rendelkeznek a tenyésztéshez szükséges eredményekkel. Szabályzat nyelvére lefordítva, összefoglalva, nem teljesítették azt az alapkövetelményt, elvárást, amelyet már a preambulumban megfogalmaz az FCI szabályzat. Ezen egyedek évente, egyes kimutatások szerint az állomány közel 30-40%-át érintik és a későbbiek során ezen egyedek tenyésztésbe vétele is megtörténik, valószínűsíthetően hasonló módszerrel. A fajták már nem is teljesítik a funkcionálisan egészséges és örökletes betegségektől mentes, erős alkatú fajtakutyákkal szemben támasztott követelmény rendszert sem.

2. Ez a gyakorlat miért nem derül ki? Azon egyszerű okból kifolyólag, hogy az úgynevezett "EXPORT" törzskönyv kiadásánál már nem vezetik rá a felülpecsételést. Az FCI azért kéri eredetileg a nemzetközi törzskönyvet, hogy azon az FCI által elfogadott nyelven minden adat feltüntetésre kerüljön. Az egyesület nyelvi, esetleg egyéb okokból feledkezik meg a korlátozó bejegyzés feltüntetéséről az Export Pedigréken?

3. Az egyesület semmilyen megelőző intézkedéseket nem tesz az örökletes betegségek elkerülése érdekében, erre igen jó példa, hogy még a tenyésztésbe vételhez szükséges előírások betartatását sem sikerült elérnie, kötelezővé tennie.

4. Az Egyesület nem végez semmilyen tenyésztési tanácsadást, alomellenőrzés kétséges, tenyésztést nem ellenőriz.

Mit is tesz akkor a magát szakmai vezető egyesületnek nevező szervezet a mindennapi munkája során?
Éves szinten 70-80.000 db ebtörzskönyv kiállítása - gyakorlatilag szakmai ellenőrzés nélküli - papírgyártás. Mivel jelentős haszonnal teszi mindezt, ezt gazdasági tevékenységnek kell tekinteni - jogi megfogalmazásban is, amelyet jogtalanul, törvényi felhatalmazás nélkül végez.
Egy-egy törzskönyv több ezer forintos árbevétele indoklás lehet arra, hogy miért is folytatnak harcot a törzskönyvezési lehetőség megtartásáért, és miért kívánnak az FCI által biztosított keretek között lavírozni, állami ellenőrzés, felhatalmazás és felügyelet nélkül. Nem mellékesen jegyezzük meg, hogy a nyereségből állatvédelmi célokra nem költenek. furcsa tény, hogy az eb csak addig fontos a szervezet részére amíg bevétel kapcsolódik hozzá, jelentős kiadásokat nem kíván eszközölni ilyen célokra.
Az egyesület árbevétele meghaladja a 400.000.000,- Ft-ot, amelyből 300.000.000,- Ft nagyságrendű összeg törzskönyvezési bevétel. Célszerű megvizsgálni, hogy mi indokolja, ha egy nem közhiteles kiadványról beszélünk a felettébb magas nyilvántartási (!) árat. A bírósági ítélet alapján ez nem lehet ebtörzskönyv, nem viselheti magán az FCI alapszabályban rögzített MET - MAGYAR EBTÖRZSKÖNYV - jelölést, így a "nevesincs lapnak az ára igen magasnak számít.

Az egyesülési törvény keretei között működő, burkolt gazdasági haszonszerzést folytató szervezet elnöke érdekesen mond ellent önmagának és a számoknak. A Budapesti Nap című lap április 15-i számában nyilatkozva arról tájékoztatta az olvasókat, hogy az egyesület az elmúlt években közel 10 millió forint eredményt realizált. Ezzel szemben tény, hogy az Adóhivatal 58 millió forintos tartozás fejében végrehajtást jegyzett be az Egyesület Tétényi úti székházának tulajdoni lapjára. Ennek a vége árverés is lehet.

Itt a helye beszélni a "kommerciális kutyakereskedők és tenyésztők" kérdéséről. Az FCI a kommerciális tenyésztést tiltja és nem a vitatott "gazdasági haszonszerzés" céljából történő tenyésztést. De nézzük meg, mi is az a gazdasági haszonszerzés.

 

Gazdasági tevékenység meghatározása:
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a Központi Statisztikai Hivatal kidolgozta a gazdasági tevékenységek új, az Európai Unió megfelelő osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszerét (TEÁOR '98), amelynek szerkezetét a közlemény melléklete tartalmazza. A közleményben foglaltakat 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.

01.25 Egyéb állatok tenyésztése

Ebbe a szakágazatba tartozik, többek között:
- az ún. hobbiállatok tenyésztése (kutya, macska, díszmadár stb.),

Megállapítható, a kutya gazdaságilag besorolásra került.
A kutyákra vonatkozóan még állami támogatás is igényelhető, így biztosan kimondható: törvényi szabályozások szólnak az ebek tenyésztéséről.

02/2001. (XII. 16.) FVM rendelet
az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról: kutya címszó alatt - kuvasz, komondor, mudi, puli, pumi, erdélyi kopó, magyar agár, drótszőrű magyar vizsla, rövidszőrű magyar vizsla - támogatása 2500,-Ft/db.

Átgondolandó, hogy a gazdasági haszonszerzés emlegetése kutyatenyésztés esetében valóban helytálló-e abban az összefüggésben, ahogy előszeretettel állítják az úgynevezett hobbi tenyésztők? Fentiek alapján kijelenthetjük, hogy nem. Ez nem más, mint egy hajánál fogva előrángatott, ízléstelen indoklás a "haszonszerzésre", és azt mutatja, hogy vannak olyanok, akik nem értik vagy nem akarják megérteni a rendelet alapvető célját, azaz az ebek, mint kedvtelésből tartott állatok - rendelet szerinti - tenyésztését, nemes cél elérését; a szaporítás az évtizedes múltra visszatekintő jogtalan állapot felszámolását. Kemény és szigorú intézkedések alkalmazásával lehet a ma már jól ismert kegyetlen exportot, "kutyapecérkedést" felszámolni. A tenyésztés kizárólag szabályozott és ellenőrzött keretek között valósulhat meg.
A múlt elhanyagolt, zavaros rendszere tette, teszi lehetővé, hogy Magyarországon szabályozatlan keretek között kutyagyárak létesüljenek, export cégek jöjjenek létre, mindezt egy egyesület támogatásával, lényegében aktív (törzskönyv biztosítása kommerciális célokra) közreműködésével.
Ebtenyésztés mindenképpen bevétellel jár, amennyiben elhivatott tenyésztőkről szólunk, akkor valószínűsíthetően ez a tevékenység rendszeres bevételt jelent, amelynek célja nem feltétlenül haszonszerzés, de biztosan állítható a hobbi költségeinek csökkentése.

A MEOE, az egyesülési jog és az FVM 64/1998.(XII.31.) számú rendelete

Az egyesület egyik igen fajsúlyosnak tekintet érvelése az, hogy amit az alapszabályában rögzített, azt - a demokrácia jegyében - tőle senki el nem veheti. Nézzük meg, hogy is néz ki ez a törvényben:

2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.
(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
(3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.

Fel kell hívni a figyelmet, társadalmi szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható.
Meg kell említeni a sokszor hivatkozott törvényünk (ETV) 2§2 pontját, amely kimondja; az egyesület nem követhet el bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Tisztázni és deklarálni kell, hogy a magyar jogszabályok szerint érvényben van egy rendelet FVM 64/1998, és erre vonatkozó bárminemű tiltás, bárminemű jogelvonás bűncselekményi kategóriát jelenthet. Magyarországon érvényben lévő jogszabály szerint ebfajtát fenntartani elismert tenyésztő szervezetek keretei között lehet.
Sajnálatos tény hogy a MEOE nem ilyen szervezet, vélt jogait bírósági ítélet ismeretében is tovább gyakorolja, és mintegy megtévesztő magatartást folytat.

Fel kell hívni a figyelmet arra hogy az egyesülési jogról szóló törvény 17.§ is megemlíti, az úgymond szabályozott tevékenység folytatását.

17. § Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt, vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

E pontnak jelen esetünkben az FVM, és OMMI felel meg, mint felügyeleti szerv. Az egyesület felett hatáskörrel rendelkeznek, amivel eddig még nem éltek, várhatóan azonban élniük kell, mert ez joguk és kötelességük.

Tovább bonyolítja az egyesület működését, hogy maga az 1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről a magyar ebfajtákra kifejezetten vonatkozik:

Védett őshonos állatfajták, veszélyeztetett fajták

11. § (1) A védett őshonos fajták jelentős genetikai értéket képviselnek, eredeti állapotú megőrzésük nemzeti érdek és állami feladat, melynek végrehajtásáról a minisztérium - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a tenyésztési hatóság és más szervek bevonásával - gondoskodik.
(2) Őshonosságuk miatt védett állatfajtáknak kell tekinteni azokat a fajtákat, amelyek Magyarország természetföldrajzi környezetében alakultak ki, illetőleg tartásuknak, tenyésztésüknek történeti hagyománya van.
(3) A védett őshonos fajták fenntartásához, jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel az állam támogatást ad.
12. § A magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett helyzetbe került fajták állományait védeni kell, ehhez az állam külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást adhat.
pl. komondor, puli, pumi, magyar agár stb.
Ezen egyedek tenyésztését elvileg kizárólag a törvény szerinti szervezetek (ETSZ-ek) folytathatják. Jogellenes a MEOE cselekménye, ha működésénél, alapszabálya alkotásánál ezt nem veszi figyelembe.
Megállapítható az is, hogy törvény definiálja a származási lap tartalmát, így ilyen dokumentum kiadása nem elismert tenyésztő szervezet részéről megtévesztő, a vonatkozó jogszabályok semmibe vételét jelenti.
II. A származási igazolás kiállításának előírásai
1. A származási igazolásnak legalább tartalmaznia kell:
1.1. sorszámot;
1.2. az elismert tenyésztő szervezet nevét, a törzskönyv megnevezését és az osztályba sorolást;
1.3. az eb születési dátumát, fajtáját és ivarát;
1.4. az eb megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetőjelét, valamint törzskönyvi számát;
1.5. a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét;
1.6. az eb származását, meghatározott generációig visszamenőleg az ősök törzskönyvi számát;
1.7. az eb és szülei, valamint nagyszülei minősítését, annak időbeni korlátait, valamint összes teljesítményvizsgálati eredményeit;
1.8. a kiállítás helyét és időpontját;
1.9. a szakmai munkáért felelős személy aláírását és az elismert tenyésztő szervezet bélyegzőlenyomatát;
1.10. a teljesítményvizsgálatokat.
2. Az észlelt valótlan adatközlés esetén a tenyésztési hatóság a kifogásolt származási igazolást visszamenőlegesen is letiltja.
3. A származási igazolásnak a tenyészeb telephelyén mindig rendelkezésre kell állnia.
4. A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

És befejezésül a slusszpoén: A MEOE "új" - a jogerős bírósági döntés ismeretében készített - származási bizonyítványa amely papír minden korábbi adatot tartalmaz (Vö. 64-es rendelet) továbbá az alábbi feliratokat lehet rajta olvasni. "Származási nyilvántartás az FCI által elismert és regisztrált fajtatiszta ebek Magyarországon született utódai számára" Magyarországon a fajtatiszta ebek tenyésztését a 64-es rendelet szabályozza. "Csak MEOE tagok részére" Ez csak az egyesülési törvénnyel és az FCI szabályzataival ütközik. "Államilag nem elismert" Ez pedig önmagáért beszél, és valami olyasmi, hogy nem fizetek adót mert úgysem kérek adóigazolást. Nos, Kedves Legfőbb Ügyészség, FVM és OMMI, mindezt ma Magyarországon, meg lehet csinálni? Ha igen akkor igazuk van és csak hagy csinálják.

 

 




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)