Ebtenyésztés jogi környezete
A MEOE, az egyesülési jog és az FVM 64/1988.(XII.31.) számú rendelete
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2003. április 21.

A MEOE, az egyesülési jog és az FVM 64/1988.(XII.31.) számú rendelete


 

2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.
(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
(3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.

Fel kell hívni a figyelmet, társadalmi szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható. Ez a törvény szövegéből egyértelműen kitűnik, alapvető kérdés, hogy az Ebtenyésztő Egyesület milyen formában szedi be a tagdíjat, és miből tartja fent magát.

Jelen egyesület árbevétele meghaladja a 400 000 000 Ft-ot, amelyből   300 000 000   Ft nagyságrendű összeg törzskönyvezési bevétel. Célszerű megvizsgálni, hogy mi indokolja, ha nem közhiteles kiadványról beszélünk a felettébb magas nyilvántartási (!) árat. A bírósági ítélet alapján ez nem lehet ebtörzskönyv, nem viselheti magán az FCI alapszabályban rögzített MET - MAGYAR EBTÖRZSKÖNYV -jelölést, így a "nevesincs" lapnak az ára igen magasnak, aránytalanul magasnak tűnik.
Manapság egy közhiteles dokumentum, pl. tulajdoni lap árával vetekszik ez a "magánokirat" - amely nem tesz semmi mást lehetővé, mint hogy magyar állampolgárok nemzetközi versenyeken vegyenek részt - amelynek előállítási költsége 200 Ft. Ennek tízszeresével kerül az adatbázisba rögzítésre (?), és egy kartonlapra rávezetésre, így kiadásra, amely hitelessége megkérdőjelezhető, figyelembe véve a törvényi előírásokat. Egyebekben elvárható egy ilyen egyesülettől, hogy a törzskönyvezésért felelős személy megfelelő felsőfokú végzetséggel rendelkezzen, és kielégítse a jogszabályok előírásait. Ezen tevékenység szabályozatlansága, visszaélésekre, hamis adatok gyűjtésére, kiadására jogtalan haszonszerzésre ad lehetőséget - amelyre több példát lehetet hallani -, megvizsgálva azt is, hogy állami feladat elvonásával kívánja megvalósítani mindezt egy szűk érdekcsoport.

Visszatérve a gazdasági tevékenységre, a jelen egyesület éppen gazdasági nehézségei adók, bírságok miatt emelte tovább a magánokirat kiadásának díját. Így darabonként indokolatlanul magas nyereséghez (1800 Ft/db illetve 5800Ft/db), úgyis megfogalmazható tisztességtelen és a jó erkölcsbe ütköző haszonhoz jut egy törvénytelen, állami ellenőrzés és minőségbiztosítási rendszer nélküli papírgyártásból. Ez alapjába véve lehetséges de morálisan elitélendő és erkölcsileg kifogásolható.
Nem tiszta és nem értelmezhető jogilag, hogy az előállítási 200 Ft-os lapokból hogyan és miként válik 2000 Ft-os lap, illetve egy "felülpecsételésnek" mondott eljárás, milyen módon emeli az okirat értékét az eredeti 2000 Ft-ról a háromszorosára. Amennyiben ez nem támasztható alá, abban az esetben jogtalan büntetésben részesíti az egyesületi tagokat a szervezet azzal, hogy büntetésként alkalmazza az emelt díjat azokkal szemben, akik nem vesznek részt az egyesület által szervezet pénzszerző rendezvényeken. Ezen rendezvények úgynevezett "tenyész szemlék", egyebekben nem is tarthatók az egyesület keretei között, mivel ebek tenyésztésbe vételének meghatározására csak Elismert Tenyésztő szervezetek jogosultak.(lásd 64/1998 FVM rendelet).

Sajnálatos tény; burkolt gazdasági haszonszerzést folytathat olyan szervezet, amely az egyesülési törvény keretei között dolgozónak vallja magát.

Több ponton a számára igen fontos törvényt sem veszi figyelembe, illetve csak a neki kedvező, előnyt jelentő paragrafusokat mazsolázza ki, ezt felettébb megtévesztő módon próbálja tagságával elhitetni.
Így lehetséges; az egyesületei tagokat tagdíjukon felül, származási magánokirat kiállításával és annak jóval a piaci áránál, "előállítási áránál" magasabb áron értékesítésével terheli, így fedezve a működés biztosításához szükséges vagyon megteremtését. Alapelv, hogy az egyesület non-profit céllal a tagok érdekében, érdekképviseletére jön létre.
Elgondolkodtató, hogy lényegében a magyar jogszabályoknak megfelelően ez már kis és középvállalati kategóriát jelent, hiszen közel fél milliárd forint éves bevételt realizál. Mindezt nem gazdasági vállalkozásként?

Kívánatosnak tartom megemlíteni a sokszor hivatkozott igen szép korban lévő törvényünk (ETV) 2§2 pontját, amely kimondja; az egyesület nem követhet el bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Tisztázni és deklarálni kell, hogy a magyar jogszabályok szerint érvényben van egy rendelet (64/1998), és erre vonatkozó bárminemű tiltás, bárminemű jogelvonás bűncselekményi kategóriát jelenthet. Magyarországon érvényben lévő jogszabály szerint ebfajtát fenntartani elismert tenyésztő szervezetek keretei között lehet. Sajnálatos tény hogy a MEOE nem ilyen szervezet, vélt jogait bírósági ítélet ismeretében is tovább gyakorolja, és mintegy megtévesztő magatartást folytat.

Fel kell hívni a figyelmet arra hogy az egyesülési jogról szóló törvény 17§ is megemlíti, az úgymond szabályozott tevékenység folytatását, de ezt lehetséges hogy az egyesület ügyvédei, jogászai még nem olvasták el:

17. § Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt, vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

E pontnak jelen esetünkben az FVM, és OMMI felel meg, mint felügyeleti szerv. Az egyesület felett hatáskörrel rendelkeznek, amivel eddig még nem éltek, várhatóan azonban élniük kell, mert ez joguk és kötelességük.

Tovább bonyolítja az egyesület működését, hogy maga az 1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről a magyar ebfajtákra kifejezetten vonatkozik:

Védett őshonos állatfajták, veszélyeztetett fajták
11. § (1) A védett őshonos fajták jelentős genetikai értéket képviselnek, eredeti állapotú megőrzésük nemzeti érdek és állami feladat, melynek végrehajtásáról a minisztérium - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a tenyésztési hatóság és más szervek bevonásával - gondoskodik.
(2) Őshonosságuk miatt védett állatfajtáknak kell tekinteni azokat a fajtákat, amelyek Magyarország természetföldrajzi környezetében alakultak ki, illetőleg tartásuknak, tenyésztésüknek történeti hagyománya van.
(3) A védett őshonos fajták fenntartásához, jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel az állam támogatást ad.
12. § A magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett helyzetbe került fajták állományait védeni kell, ehhez az állam külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel támogatást adhat.
pl. komondor, puli, pumi, magyar agár stb.

Ezen egyedek tenyésztését elvileg kizárólag a törvény szerinti szervezetek (ETSZ-ek) folytathatják. Jogellenes a MEOE cselekménye, ha működésénél, alapszabálya alkotásánál ezt nem veszi figyelembe.
Megállapítható az is, hogy törvény definiálja a származási lap tartalmát, így ilyen dokumentum kiadása nem elismert tenyésztő szervezet részéről megtévesztő, a vonatkozó jogszabályok semmibe vételét jelenti.
II. A származási igazolás kiállításának előírásai
1. A származási igazolásnak legalább tartalmaznia kell:
1.1. sorszámot;
1.2. az elismert tenyésztő szervezet nevét, a törzskönyv megnevezését és az osztályba sorolást;
1.3. az eb születési dátumát, fajtáját és ivarát;
1.4. az eb megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetőjelét, valamint törzskönyvi számát;
1.5. a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét;
1.6. az eb származását, meghatározott generációig visszamenőleg az ősök törzskönyvi számát;
1.7. az eb és szülei, valamint nagyszülei minősítését, annak időbeni korlátait, valamint összes teljesítményvizsgálati eredményeit;
1.8. a kiállítás helyét és időpontját;
1.9. a szakmai munkáért felelős személy aláírását és az elismert tenyésztő szervezet bélyegzőlenyomatát;
1.10. a teljesítményvizsgálatokat.
2. Az észlelt valótlan adatközlés esetén a tenyésztési hatóság a kifogásolt származási igazolást visszamenőlegesen is letiltja.
3. A származási igazolásnak a tenyészeb telephelyén mindig rendelkezésre kell állnia.
4. A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

A fentiek ismeretében összegezve, nem szerencsés, ha jogászok, legyenek akár magukat alkotmányjogásznak mondók, nem teljes körűen, és úgymond mindenekelőtt az ügyfél érdekeit kedvező színbe hozva nyilatkoznak, cikket, cikkeket, fizetett hirdetéseket jelentetnek meg.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor csak az alap törvénnyel ellentétes normák, megsemmisítésére vállalkozhat, így az alkotmányossági felülvizsgálat egy lufi. Hiszen az alaptörvénnyel, törvényekkel a rendelet nem ellentétes! Ezt alkotmányjogászok is megerősíthetik.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)