Ebtenyésztés jogi környezete
A törzskönyvezés jogosultsága és az FCI alapszabálya
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Juhász László  |  2003. április 21.

Ma, amikor az FCI mindenek ellenére - vagy éppen azért - ragaszkodik szerződéses partneréhez, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületéhez, nézzük meg, hogyan is alakult Magyarországon! 2003. 04.09.


 

Hol van a kutya elásva? http://www.nemetjuhaszkutya.hu/cikk/hol_van.htm teszi fel, a kevés fantáziával megáldott kérdést Kisbán Kázmér. Mindjárt a feleletet is olvashatjuk, már akinek még nem jön ki a könyökén a "önmagukat kizáró, összeférhetetlen stb., stb." válasz. Úgy gondolom, hogy lehetne erről a kérdésről még néhány dolgot összefoglalni.

A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI)

Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria és Belgium részvételével 1911. május 22-én megszületett az FCI. Magyarország 1933. augusztus 10-én csatlakozott a szövetséghez. A csatlakozási szerződést Pekár gyula elnök, volt miniszter, Gegus Dániel ügyvezető elnök, és Ilosvay Lajos Károly ügyvezető igazgató, mezőgazdasági királyi főtanácsos írta alá. Figyelem! Ilosvay Lajos Károly személyében a szaktárca részvétele a kezdetektől nyomon követhető.

Nézzük, mit ír az FCI alapszabálya:

Az FCI céljai a következők: olyan fajtatiszta kutyák tenyésztésének és használatának ösztönzése és támogatása, amelyek funkcionális egészsége és fizikai jellemzői megfelelnek az egyes fajták standardjának, és amelyek fajtájuk specifikus jellemzőivel összhangban képesek a munkára és funkciók betöltésére; a tagországokban élő kutyák használatának, tartásának és tenyésztésének védelme, a kutyák és a kinológiai információ tagországok közötti szabad cseréjének támogatása, kiállítások és vizsgák rendezésének kezdeményezése.

A cikkely továbbiakban pontokba szedve megfogalmazza, hogy a tagországoknak meg kell tenniük a nemzeti szabályzatok egységesítését. (Tenyésztés, kiállítás, kennelnév stb.)

A tagviszonnyal kapcsolatos előírásokat a 3 cikkely - 8 cikkely határozza meg.

3. cikkely a) A szövetségi tagok az FCI által elismert nemzeti ebtenyésztő egyesületek.

Alapvető kérdés; a MEOE megfelel-e ennek a kitételnek, amennyiben figyelembe vesszük, hogy is néz ki, és hogyan alakult az egyesület törzskönyvezési jogosultsága:

Az 56/1967. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem.
1. * (1) A kutyák törzskönyvezését és a tenyésztésükkel kapcsolatos egyes tennivalókat a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (továbbiakban: MEOE) látja el.
(2) A MEOE a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jóváhagyásával törzskönyvezési és tenyésztési szabályzatot ad ki.
2. (1) A törzskönyvezésért, valamint a tenyésztéssel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokért díjat kell fizetni.
(2) Az ország területén rendezett kutyakiállításokon és versenyeken nevezési díj szedhető.
(3) A szolgáltatási díjak a szabad árformába tartoznak, amelyeket a 8/1973. (XI. 21.) AH rendelkezés figyelembevételével kell kialakítani.
3. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 18.081/1957 1. (VIII. 2.) FM rendelet hatályát veszti.)
(11/1975. (VII. 21.) MÉM-ÁH együttes rendelet a kutyák törzskönyvezéséről és tenyésztésükkel kapcsolatos egyes szolgáltatások díjáról határoz.

2/1989. (II.5.) MÉM-ÁH rendelet hatályon kívül helyezte a MEOE eb törzskönyvezési jogát.

A rendszerváltás korát éljük a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején. Az Egyesülési Törvény megteremtette a civil szervezetek létrejöttének egyszerű, törvényes lehetőségét. Ez volt az az idő, amikor a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete törvényi szabályozás hiányában kizárólagos joggal kisajátította a Magyar Eb Törzskönyv vezetésének jogát, ezt alapszabályában rögzítette. Sok későbbi huzakodás elejét vehette volna az Egyesületek felett törvényességet gyakorló Legfőbb Ügyészség, ha a demokrácia jegyében nem engedélyezte volna a MET vezetésének kizárólagosságát.

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása során, a jogharmonizáció kapcsán, a kutya, mint faj, 1996-ban az állattenyésztési törvény hatálya alá került. Az FVM 64/1998. (XII. 31.) számú rendelete, ennek a törvénymódosításnak a végrehajtási utasítása.

Mit jelent ez? Röviden azt, hogy a rendelet nyomán, annak végrehajtására megalakult, bíróságon bejegyzett önálló egyesületek, kérelem útján elnyert jogosítványok alapján Elismert Tenyésztő Szervezetek végzik fajtájuk tenyésztésének irányítását. Szakmai önállóságuk az önmaguk által felállított keretek között működhet. Ezek a szakmai keretek - a rendelet alapján - a standardadó ország egyesülete által felállított fajta-specifikus szabályzatok.
Az 1999. június elsején hatályba lépett rendelet alapján a MEOE tenyésztésirányítási munkáját tovább nem végezhette, mert nincs Elismert Tenyésztő Szervezeti jogosultsága.

A rendelet kimondja:
Tenyésztési adatokat hitelesen gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni és ezekből tenyésztési dokumentációt kiadni, csakis ETSZ-nek van joga. Nem teheti ezt a MEOE akkor sem ha erre az Egyesületnek nemzetközi szerződése van.

Nemzetközi szerződés nem tilthatja és nem helyezkedhet szembe egy állam belső alkotmányos szabályozásával, tőrvényeivel.

(pl.: Nem lehet a "Kábítószer Élvezők Nemzetközi Szervezetének" tagjainak és szerződött Mo-i egyesületének Magyarországon kábítószert forgalmaznia, annak fogyasztására felhívást tenni, még akkor sem, ha évente Amszterdamban összejöveteleket szerveznek.)
Az FCI-nek szükséges megismerni a Magyar Törvényhozás, és Közigazgatás érvényben lévő szabályozásait, és azt tudomásul véve dönteni; egy törvénysértő egyesületet tart a tagjai között, vagy az alapszabályában megfogalmazottak szerinti célból, az ország törvényes képviseletét ellátó szervezetet fogad be. Végső esetben a törvénytelenül működő egyesület feloszlatása a Magyarországi törvények alapján megtörténhet - ez esetben azonban az ország FCI képviselete kerül bizonytalan helyzetbe. Ezt megelőzendő a Minisztérium (FVM) jogosan járt el, amikor felhívja az FCI tagországok figyelmét, országŰnkban bekövetkezett jogi változásokról és így keresnek megoldást az ország képviseletére. Más kérdés az, hogy mindezt milyen formában és tartalommal teszi ezt a tárca.

Az FCI végül is megteheti, hogy a Magyar miniszter levelét figyelmen kívül hagyja, és ragaszkodik több évtizedes partnere által kiadott dokumentumokhoz. Amíg ilyenek fellelhetőek.

Visszatérve az FCI alapszabályának 5. cikkelyéhez - amely valószínűleg nem véletlenül - következetesen az alábbiakat fogalmazza meg:

A teljes jogú tagsághoz szükséges a tagország szervezete alapszabályának és szabályzatainak hitelesített példányát felmutatni; és az országon belül az egyesület számára hatáskört adományozó okirat másolat, vagy egy igazolást a nemzeti illetékes hatóságoktól, melyben feltüntetik az országa által ennek a testületnek adományozott jogait.

Az FCI több ponton meg kell, hogy vizsgálja tagjának, a MEOE-nak jelenlegi helyzetét. Egyrészt, hogy szabályzatai összhangban vannak-e az FCI szabályokkal, ami kétes és a későbbiek folyamán bizonyítást nyer, hogy a magyar szabályok ellentétesek, elmaradottak a nemzetközi előírásokhoz, szabályozásokhoz képest. Súlyos probléma, hogy a MEOE nem rendelkezik felhatalmazással az illetékes hatóságoktól, ami Magyarországon az OMMI, illetve az FVM. Ezért az FCI tagországok képviselőinek újra kell értelmezniük a MEOE tagságát, ha nem kívánnak saját szabályzatuk ellen véteni.

A 8. cikkely a) pontja szerint: A tagokat/szerződéses tagokat az FCI alapszabályai és szabályai kötelezik, amennyiben ezek nem ütköznek a nemzeti törvénybe.
Mivel a származási lap kiállítás, törzskönyvezés tenyésztési adat gyűjtése a nemzeti törvény szabályozása alá esik - ezt Magyarországon csak törvényi felhatalmazással végezhető. Az FCI deklarálta, hogy tagszervezete a nemzeti törvénnyel szembe nem helyezkedhet. A MEOE lényegében saját maga által kinevezett és elfogadott felettes, az FCI alapszabályát és elveit sérti.

A szervezet működésének megítélését tovább nehezíti, hogy saját maga által elfogadott tenyésztési, törzskönyvezési szabályokat sem tartja be. Súlyos hiba, hogy az FCI általános tenyésztési szabályát nem építette be ezekbe, azzal merőben ellentétes évtizedes tevékenységet folytat.

Tekintsük át az FCI 2001.évi Nemzetközi Tenyésztési Szabályzatát, amelynek módosításait Lengyelországban Varsóban hagytak jóvá. Az alap tenyésztési szabályzat, 1934 óta van érvényben.

A Preambulum a következőt rögzíti:

Az FCI ezen Tenyésztési Szabályzata közvetlenül érvényes valamennyi FCI-tagország, valamint szerződéses partnere számára, emellett csak funkcionálisan egészséges és örökletes betegségektől mentes, erős alkatú fajtakutyákkal szabad tenyészteni, melyeket egy, az FCI által elismert törzskönyvbe vagy jegyzékbe bevezettek, és amelyek teljesítik az illetékes FCI-tag ill. szerződéses partner által megállapítható feltételeket. Az FCI-tagországok és szerződéses partnerek kötelesek az ismertté vált örökletes hibákat (HD,PRA stb) regisztrálni, módszeresen küzdeni ellene, ennek fejlődését állandóan feljegyezni és az FCI-nek erről - kérésre - beszámolót készíteni. Az FCI-tagországok és szerződéses partnerei illetékesek a tenyésztésre, és ezáltal felelősek a tenyésztésért. Ez magába foglalja a tenyésztés rányitását, tenyésztési tanácsadást és a tenyésztés ellenőrzését, valamint törzskönyv vezetését.

Pontokban a hazai gyakorlat:

1. Milyen módon lehetséges, hogy Magyarországon úgynevezett "felülpecsételt" származási lapok kerülnek kiadásra, amely szerint; a szülők nem rendelkeznek a tenyésztéshez szükséges eredményekkel, a tenyésztési szabályzatban megfogalmazott előírásokat nem teljesítették. Szabályzat nyelvére lefordítva, összefoglalva, nem teljesítették azt az alapkövetelményt, elvárást, amelyet már a preambulumban megfogalmaz az FCI szabályzat. Ezen egyedek évente, egyes kimutatások szerint az állomány közel 30-40%-át érintik és a későbbiek során ezen egyedek tenyésztésbe vétele is megtörténik, valószínűsíthetően hasonló módszerrel. A fajták már nem is teljesítik generációkon keresztül a funkcionálisan egészséges és örökletes betegségektől mentes, erős alkatú fajtakutyákkal szemben támasztott követelmény rendszert sem.
2. Miért nem derül ki? Azon egyszerű okból kifolyólag, hogy az úgynevezett "EXPORT" törzskönyv kiadásánál már nem vezetik rá a felülpecsételést. Az FCI azért kéri eredetileg a nemzetközi törzskönyvet, hogy azon az FCI által elfogadott nyelven minden adat feltüntetésre kerüljön. Az egyesület, vagy nyelvi esetleg egyéb okokból feledkezik meg a korlátozó bejegyzés feltüntetéséről az Export Pedigréken.
3. Az egyesület semmilyen megelőző intézkedéseket nem tesz az örökletes betegségek elkerülése érdekében, erre igen jó példa, hogy még a tenyésztésbe vételhez szükséges előírások betartatását sem sikerült elérnie, kötelezővé tennie.
4. Az Egyesület nem végez semmilyen tenyésztési tanácsadást, alomellenőrzés ellenőrzése kétséges, tenyésztést nem ellenőriz.

A fenti pontok ismeretében visszatérő kérdésként merül fel, mit is tesz akkor a magát szakmai vezető egyesületnek nevező szervezet a mindennapi munkája során.
Éves szinten 70-80. 000 db ebtörzskönyv kiállítását - ellenőrzés nélküli - papírgyártást. Mivel jelentős haszonnal teszi mindezt, ez gazdasági tevékenységnek kell tekinteni - jogi megfogalmazásban is, amelyet jogtalanul, törvényi felhatalmazás nélkül végez.
Egy-egy törzskönyv 1800 és 5800 Ft-os nyeresége indoklás lehet arra, hogy miért is folytatnak harcot a törzskönyvezési lehetőség megtartásáért, és miért kívánnak az FCI által biztosított keretek között lavírozni, állami ellenőrzés, felhatalmazás felügyelet nélkül. Mellékesen jegyezhető meg, hogy az igen magas nyereségből az állatvédelmi célokra nem költenek. furcsa tény, hogy az eb csak addig fontos a szervezet részére amíg bevétel kapcsolódik hozzá, kiadásokat nem kíván eszközölni ilyen célokra.

Szabályos lehetne és valamennyire indokolható a tevékenység, ha a nyilvántartását, önkéntes alapon, ingyen vagy önköltség 200 Ft-os áron biztosítaná az egyesület tagjai részére, de ezzel sértené az FCI törzskönyvezésre vonatkozó iránymutatását, mivel nem írható elő a kötelező tagság, hogy FCI szabályzatoknak megfelelő eb bejegyzésének feltétele a tagság.

Többször felmerül az úgynevezett; "kommerciális kutyakereskedők és tenyésztők" kérdése. Az FCI a kommerciális tenyésztést tiltja és nem a vitatott "gazdasági haszonszerzés" céljából történő tenyésztést.

Gazdasági tevékenység meghatározása:

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a Központi Statisztikai Hivatal kidolgozta a gazdasági tevékenységek új, az Európai Unió megfelelő osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszerét (TEÁOR '98), amelynek szerkezetét a közlemény melléklete tartalmazza.
A közleményben foglaltakat 1998. január 1-jétől kell alkalmazni.

01.25 Egyéb állatok tenyésztése

Ebbe a szakágazatba tartozik:
- a méhek tartása, a méz és méhviasz termelése,
- a nyúltenyésztés (hús-, angóranyúl), az ezekről származó hús, nyersbőr és szőrme termelése,
- az ún. hobbiállatok tenyésztése (kutya, macska, díszmadár stb.),
- a prémes állatok tenyésztése, az ezekről származó nyersprém (irha) termelése,
- a vadtenyésztés üzemi körülmények között,
- a selyemhernyó tenyésztése, selyemgubó termelése,
- a vízi hüllők és békák tenyésztése medencében,
- a kígyótenyésztés és -bőrtermelés,
- más állatok tenyésztése (galamb, csiga, laboratóriumi állatok, rovarok, egzotikus állatok stb.),
- egyéb állati termékek termelése (háziállatok szaporítóanyagai, istálló- és szerves trágya, élő állattól levett vér stb.).

Megállapítható a kutya gazdaságilag besorolásra került, és a továbbiak is segítik megérteni a "gazdasági célt, tevékenységet":

1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról:

5. § (1) A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

Továbbá a kutyákra vonatkozóan még támogatás is igényelhető, így biztosan kimondható törvényi szabályozások szólnak, és szükségesek az ebek tenyésztéséről;

02/2001. (XII. 16.) FVM rendelet

az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról

    Ft/db
kutya: - kuvasz 2 500
  - komondor 2 500
  - mudi 2 500
  - puli 2 500
  - pumi 2 500
  - erdélyi kopó 2 500
  - magyar agár 2 500
  - drótszőrű és rövidszőrű magyar vizsla 2 500



Átgondolandó, hogy a gazdasági haszonszerzés valóban csak a prémes állat előállításra vonatkozik, vagy élelmezési célra. Ki kell jelenteni: Nem!

Ez egy felkapott ízléstelen indoklás a haszonszerzésre, és azt mutatja, hogy vannak olyanok, akik nem értik vagy nem akarják megérteni a rendelet alapvető célját, azaz az ebek, mint kedvtelésből tartott állatok - rendelet szerinti - tenyésztését, nemes cél elérését, a szaporítás az évtizedes múltra visszatekintő jogtalan állapot felszámolását. Kemény és szigorú intézkedések alkalmazásával lehet a ma már jól ismert kegyetlen exportot, "kutyapecérkedést" felszámolni. A tenyésztés kizárólag szabályozott és ellenőrzött keretek között valósulhat meg.

A múlt elhanyagolt, zavaros rendszere tette, teszi lehetővé, hogy Magyarországon szabályozatlan keretek között kutyagyárak létesüljenek, export cégek jöjjenek létre, mindezt egy egyesület támogatásával, lényegében aktív (törzskönyv biztosítása kommerciális célokra) közreműködésével.
Ebtenyésztés mindenképpen bevétellel jár, amennyiben elhivatott tenyésztőkről szólunk, akkor valószínűsíthetően ezen tevékenység rendszeres bevételt jelent, amelynek célja nem feltétlenül haszonszerzés, de biztosan állítható a hobby költségeinek csökkentése.

Többen állítják, hogy az FCI-t nem érdekli az adott ország szabályozása, és sehol nem szól az állam a tenyésztésbe, ezt cáfolni kell, hiszen az előzőekben az FCI alapszabályából is kiderült az erre vonatkozó megállapítás, a gyakorlati példák is ismertek.

Amennyiben az egyesület ezt nem kívánja gazdasági haszonszerzés céljából végezni, úgy szolgáltatását ingyenesen biztosíthatja tagjainak. Sokak állítása szerint ez hobby - bizonyára így is van és nemes hobby - így társadalmi munkában megvalósítható minden. Mint a tengerimalac tenyésztők körében.

Összegezve; szükséges rendet teremteni a kutyakérdésben a mérhetetlen rablást (erkölcsi és pénzbeli) amelynek szenvedői gyanútlan hobbykutyások, a törvény és a jog szigorával, erejével meg kell szüntetni.

A kutyák nem beszélnek. Szomorú tekintetük mindent elárul, amikor 6-7 hetesen, a szerető „tenyésztő” kamionba rakja őket, családjuktól ebszüleiktől elszakítja, és talán utolsó útjára indítja a kis "kedvencet" - mindezt FCI törzskönyvvel.
Ami marad a kis jószágból: az néhány ezer forint, valóban ez a Hobby?!!

Szabadfelhasználású forrás segítségével




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)