Ebtenyésztés jogi környezete
A 64/1998.(XII.31.) FVM rendelet jogi véleményezése
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Pozsonyi Anikó  |  2003. január 21.

1999. július 1-jén lépett hatályba a még dr. Torgyán József FVM miniszter által aláírt rendelet, mely az alkotói szándék szerint a fajtatiszta ebek tenyésztésének szabályozására jött létre.


 

Sokan értetlenül állnak a tény előtt, hogy a rendelet immár 3 éve a gyakorlati megvalósításra alkalmatlan. Ennek pedig nagyon egyszerű oka van. A rendelet alkotói figyelmen kívül hagyták az FCI Alap és Működési Szabályzatát, és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt (Etv.). A rendelet egymásnak is ellentmondó passzusokat tartalmaz és a jogalkalmazás során magát a rendeletet is megsértették.

 

A rendelet lényege, hogy "Eb fajtát fenntartani törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni, tenyésztési adatokat hitelesen gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, a tenyésztési dokumentációt kiadni csak tenyésztő szervezet jogosult. (R 4.§) A minisztérium jogosult a tenyésztéssel foglalkozó szervezetet tenyésztő szervezetként elismerni, ha egyéb feltételek teljesítése mellett a szervezet szövetség tagjaként rendelkezik FCI, illetve, ha el nem ismert fajtáról van szó a fajta nemzetközi szervezetének elismerésével azaz nemzetközi elismertséggel (R 5.§. (2)e.). Az első kérdés, hogy ki törzskönyvezhet Magyarországon? A válasz röviden, bármely szervezet, melynek alapszabálya a törzskönyvezést, mint cél szerinti tevékenységet tartalmazza. Ennek oka a következő: Évtizedeken keresztül csak a MEOE vezethette a Magyar Eb Törzskönyvet, mert erre jogszabály a 11/1975 (VII.21.) MÉMÁH rendelet kizárólagos joggal feljogosította.

 

Ebben nem volt semmi különös, mivel 1987-ig más kutyás szervezet nem is létezett hazánkban. A rendeletet a MÉM 1989. január 16-án hatályon kívül helyezte, mivel hatályba az Etv. A törvény 2.§. (2) (3) bekezdése világosan tartalmazza az egyesülési jog korlátait. Eszerint az egyesülési jog nem sértheti az Alkotmány 2.§. (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt, és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülés alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. Egyébiránt a társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, mely összhangban áll az Alkotmánnyal és melyet törvény nem tilt. A törvény 6.§. (2) tartalmazza, hogy a társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.

 

ABH 1997.366. Kimondja, hogy társadalmi szervezet alapszabályában foglalt rendelkezés megsértése törvénysértésnek számít. Következésképpen eb fajtát fenntartani, törzskönyvezni, stb. nemcsak a minisztérium által elismert tenyésztő szervezetek jogosultak, hanem minden bíróság által bejegyzett társadalmi szervezet, melynek alapszabálya ezt a cél szerinti tevékenységet tartalmazza. Ezzel kapcsolatban maga a rendelet is ellentmondásos, mert az 5.§. (1) bekezdés 2. pont mondat szerint az elismerés megadása, vagy megtagadása nem érinti a szervezet külön törvény szerinti működését.

Következésképpen a rendelet 4.§. sérti a magasabb rendű jogszabály 2.§.-át, továbbá a rendelet 4.§, és 5.§. (1) ellentmond egymásnak.

A második és fő kérdés, hogy ki ismeri el a társadalmi szervezet által jogszerűen kiállított törzskönyvet? A válasz röviden azt a társadalmi közeg, melyhez a szervezet tartozik.

 

Évtizedeken keresztül Magyarországon csak FCI volt jelen és ennek magyarországi tagja a MEOE, így a közbeszéd a Magyar Ebtörzskönyv fogalmát azonosítja az FCI által elismert Magyar Ebtörzskönyvvel. Gyakorlatilag 1989 óta egységes magyar ebtörzskönyvezésről nem lehet beszélni. Példaként felhoznám, hogy 1992 és 1998 között létezett és működött Magyarországon a Magyar Kutyasport Unió nevű szervezet (ha esetleg még most is létezik, akkor elnézést a múl időért). Ez a szervezet tagja volt az európaische Hunkespot Union (EHU) nevű nemzetközi kutyás szövetségnek, mint ilyen EHU által elismert ebtörzskönyvet vezetett, EHU által elismert CAC, CACIB kiállításokat rendezett és egyéb tevékenységet végzett. Más kérdés, hogy ezt a törzskönyvet és az MKU által kiadott eredményeket az FCI által elismert szervezetek nem ismerték el. Hasonló a helyzet az FCI által el nem ismert kutyafajták esetében. Magyarországon bejegyzett egyesülete van több FCI által el nem ismert kutyafajtának, melynek természetesen vezetik a fajta törzskönyvét. Ez is jogszerű ebtörzskönyv. Természetesen érdemi kérdés ki vezethet Magyarországon FCI által elismert ebtörzskönyvet. A válasz röviden, amely szervezet tagja az FCI-nek. Az FCI Működési Szabályzata "Törzskönyv" 11.§. A) szerint "A társult szervezetek kölcsönösen elismerik törzskönyveiket és kijelentik, hogy másokat nem ismernek el az FCI-nél elismert országokban." A D) szerint "A társult szervezetek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy nem vezetik be törzskönyvbe valamely tagország területén született kutyát, míg az annak az országnak csúcsszerve által törzskönyvezve nincs, ahol született". Magyarországon nem vitásan a MEOE a tagja az FCI-nek. Alapszabálya tartalmazza cél szerinti tevékenységként, hogy az FCI által elismert Magyar Ebtörzskönyvet fajtánként vezeti (Asz.2.§./2/) Ennek következtében azt senki sem vitathatja, hogy a MEOE jogosult az FCI által elismert Magyar Ebtörzskönyvet vezetni. Érdemes megvizsgálni a rendelet által megnevezett ún. Tenyésztő szervezetek jogait és kötelezettségeit A rendelet 3.§. szerint bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek, melyek a tagság által jóváhagyott tenyésztési programot hajtanak végre az FVM feljogosítása alapján. Ez a definíció némiképpen eltér az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 3.§. 23. szerint fogalom meghatározástól. Eszerint ugyanis a tenyésztő egyesület, illetve szövetség: tenyésztők bíróságon bejegyzett közfeladatot is ellátó szervezete, amely a tagjai által jóváhagyott tenyésztési programot hajt végre és erre az FVM általi elismeréssel jogot szerez. A rendelet ebből a szempontból ellentétes a törvénnyel, mert a definícióból kimaradt, hogy a tenyésztő szervezet közfeladatot ellátó szervezet. Ez azért lényeges, mert a Ptk. VIII. fejezet részletesen taglalja az egyesület és a köztestület közötti különbségeket. A Ptk. 65.§. (1) szerint a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagsághoz, illetőleg a tagság által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el.

 

A törvény kommentárja szerint a köztestület nem társadalmi szervezet, ugyanis nem a tagok akaratából jön létre. Lényegét tekintve olyan szervezet amely közfeladat ellátására jön létre, de amely az államtól és a helyi önkormányzattól függetlenül működik. A rendelet által definiált "tenyésztő szervezet" fogalom tehát nem fedi az állattenyésztésről szóló törvény által deklarált tenyésztő szervezet fogalmát, mivel közfeladatot nem a Ptk. 61.§. által meghatározott egyesület, hanem a Ptk. 65.§. által leírt köztestület láthat el. Köztestületnek minősülnek pl. a gazdasági vagy szakmai kamarák. A rendelet definíciója szerint tenyésztő szervezetek ennél fogva nem felelnek meg a törvény által definiált tenyésztő szervezet fogalmának. Problémák vannak a tenyésztő szervezet címek kiadása körül is. A rendelet 5.§. (2) ea. világosan kimondja, hogy a megszerzés feltétele, hogy a szervezet szövetség tagjaként rendelkezzen FCI elismertséggel.

 

Nem vitás, hogy a tenyésztő szervezet címet kapott szervezetek nemhogy a cím megszerzésekor, de a mai napig nem tagjai FCI által elismert szövetségnek, így a címek kiadása magával a rendelettel is ellentétes. Ezzel kapcsolatban - kérelmemre - Dr. Hankó Faragó Miklós SZDSZ képviselő úr K/3968-as számon írásbeli választ igénylő kérdést tett fel. Dr. Boros Imre mb. FVM miniszter úrhoz. A miniszteri válasz szerint "A jogszabály előírásainak megfelelt kérelmezőknek kiadtuk az elismerést azzal a feltétellel, hogy 3 hónapon belül igazolják tagságukat abban a jogszabályban megfelelő kinológiai szövetségben, amely a későbbiekben az FCI alapszabálya szerint a magyar ebtenyésztés képviseletét ellátja. A kiadott tenyésztő szervezeti elismerések a feni feltétel teljesüléséig nem léphetnek jogerőre, amiből értelemszerűen következik, hogy hivatalosan törzskönyvezések nem végezhetők..."

 

Következő kérdés, hogy kötelezhető-e az FCI, hogy a tenyésztő szervezetek szövetségének FCI jogokat biztosítson? Röviden: nem. Az FCI köteles betartani a saját szabályzatait. Az FCI Alapszabálya szerint országonként egy szervezetet ismer el, mely jelenleg a MEOE. Tagság megszűnik kilépéssel vagy kizárással FCI közgyűlés határozata által. Kizáró ok tagdíjfizetés elmaradása, vagy súlyos FCI szabálysértés. Ennélfogva csúcsszervváltásra nincs lehetőség. Annak nincs akadálya, hogy bármely szervezet saját csúcsszervén keresztül FCI elismertséget szerezzen, amire példa a 3,5 éve jól működő MEOE-MKSZ szerződés.

 

Végső kérdés: kötelezhető-e a MEOE arra, hogy szövetségbe, vagy szerződött partneri viszonyba lépjen a tenyésztő szervezetekkel, vagy annak szövetségeivel (jelenleg kettő van) röviden: nem. Az Etv. 3.§. (1) szerint a társadalmi szervezetek önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezetek. Az Etv. 13.§. szerint ugyanez vonatkozik a szövetségekre is. Kényszer szövetség tehát nincs. A MEOE Alapszabály szerint szövetség létrehozását közgyűlés határozhatja el. Jogi személy tagot abban az esetben vehet fel az Országos Elnökség, ha a fajtában érintett klub, vagy fajtatanács véleményezi és nem ellenzi. (Asz. 3.§. (4) Az Asz. 2.§. (1) szerint az egyesület célja az egyesület tagjainak érdekvédelme és képviselete. A tagokat azonos jogok és kötelezettségek illetik, illetve terhelik (tagegyenlőség elve). A rendelet 4.§. szerint az ún. Tenyésztő szervezetek kizárólagosan jogosultak meghatározott tevékenységek, feladatok ellátására, így felvételük sértené a tagegyenlőség Etv. 9.§. által deklarált alapelvét. Egy társadalmi szervezetben nem lehetnek privilegizált tagok, tagszervezetek.

 

MEGOLDÁS:
1. Alkotmánybíróság 1999 január 10-én benyújtott kérelmem alapján a rendeletet megsemmisíti.
2. FVM belátva a rendelet hibáit azt a valós helyzetnek és a vonatkozó törvényeknek és a nemzetközi szabályoknak megfelelően módosítja. Erre maga az állattenyésztésről szóló tv. 47.§.17. (3) ad lehetőséget, mely szerint a jellemzően kedvtelési céllal tartott állatok esetében külön jogszabály a tv. előírásaitól eltérést engedélyezhet. Ezzel kapcsolatban ajánlanám a jogalkotók figyelmébe Dr. Lomnici Zoltán "Egyesületek" c. könyvének 12. "A hatósági ellenőrzés" fejezetét. Idézem: "Nyilvánvaló, hogy a közigazgatási hatóságok nem gyakorolhatnak felügyeletet az egyesületek és más társadalmi szervezetek működése felett."
3. Végezetül ajánlom mindenki figyelmébe a MEOE és az MKSZ között 1998. 02. 02-én létrejött "Együttműködési szerződés partneri kapcsolatra" megnevezésű megállapodást, mely korrekt viszonyt teremtett a két legrégebbi kutyás szervezet között. Én a jövőt a tárgyalásos úton létrehozott szervezetek működésében látom, nem pedig hatósági úton kijelölt privilegizált szervezetek létrehozásában.

 




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)