Ebtenyésztés jogi környezete
Nesze sánta, itt egy púp!
Avagy friss hírek a tárgyalóteremből
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Juhász László  |  2003. január 21.

Örömmel értesítelek, hogy január 3-án nagy jelentőségű pert nyertünk az FVM ellen, kimondta a 2. fokú bíróság - jogerősen! -, hogy a mi pályázatunk (az elismert teny. szerv. címért) elutasítása jogszerűtlen volt!



 

Egy szervezetnek kiadni az elismerést alkotmányellenes! Nagyon bízom abban, hogy az ebrendeletet, most, hogy az első nagy sebet ejtettük rajta, újragondolják az illetékesek...

 

Ilyen és ehhez hasonló levelek járják manapság. És nem tévedek ha azt gondolom, hogy sok sok újságoldalt is szentelnek ennek az eseménynek. Ne maradjunk ki belőle, lássuk mi is történt:

 

A Fővárosi Bíróság 1.K.31552/2001/8. számú perben - jogerősen - kimondta az alábbi ítéletet:

A bíróság az alperes 2001. április 25. napján kelt 45364/2001. számú határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.

 

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

 

Eddig az ítélet amely a Hunnia Német Juhászkutya Klub mint felperes és az FVM mint alperes közötti polgári peres eljárást zárta le jogerősen.

Mondhatnám, hogy passz. Azt is, hogy az ítéletben szó nincs az alkotmányról, sőt még az indokolásban sem ejt erről szót a bíróság.

De még mielőtt rám sütik, hogy elhallgatom a lényeget, nézzük az indokolás pontjait:

 

"A felperes a keresetében a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte és kifejtette, hogy a jogszabály értelmezése az alperes részéről nem helytálló, ugyanis a törvény nem mondja ki, hogy csak egy tenyésztő szervezet lehet, noha valóban úgy rendelkezik, hogy fajtánként egy törzskönyvet kell vezetni. A felperes álláspontja szerint a jogszabályt úgy kell értelmezni, hogy van egy központi törzskönyv, amely nyilvántartási célú és a törzskönyvezést több szervezet is végezheti. Ellenkező esetben a jogszabály diszkriminatív rendelkezésű lenne. A felperes utalt arra, hogy a R. 5. §-ában írt valamennyi feltételnek megfelel és így a hozzájárulást az alperesnek ki kellett volna adni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A felperes keresete megalapozott.

A fajtatiszta ebek tenyésztési határozatokat az 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés a) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok tartalma alapján állapította meg.

A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM számú rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja kimondja: egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.

A Tv. 21. §-a rendelkezik a tenyésztő szervezet elismerési eljárásáról, ill. feltételeiről. Ez a törvényhely nem mondja ki, hogy egy fajta részére csak egy tenyésztő szervezet engedélyezhető.

 

A bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes határozatai nem felelnek meg a jogszabályoknak, ugyanis az eljárás során nem csatolta be az Ebtenyésztési Tanácsadó Testület, valamint az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakvéleményét, ill. a becsatolt iratokból a bíróság nem tudta megállapítani azt, hogy milyen indokok alapján utasították el a felperes kérelmét.

 

Az alperes, mint másodfokú hatóság határozatával a bíróság azért sem ért egyet, mert a jogszabály értelmezése szukítő és a bíróság elfogadta a felperesnek azt az előadását, ill. érvelését, hogy a központi törzskönyv nyilvántartási célú és a törzskönyvezést több szervezet is végezheti.

(A felperes a bírósággal ellentétben szakember, véleménye és jogértelmezése szerint több törzskönyv is vezethető! Ahogy mondani szokás ez nem semmi. A szerk.) Amennyiben a jogszabályalkotónak az lett volna a célja, hogy kimondja, hogy csak egy tenyésztő szervezet létezhet egy fajta esetében, ezt kifejezetten a jogszabályba kellett volna foglalnia.

A bíróság helyt adott a felperesnek a Pp. 339. §-ára alapított keresetének, az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

A megismételt eljárásban a R. 5. §-a szerint meg kell vizsgálni, hogy a felperes kérelme megfelel-e a jogszabályoknak, ill. a tenyésztő szervezeti elismerés feltételeinek, és ennek megfelelően kell dönteni."

Eddig az idézetek sora. Demokratikus, törvénytisztelő hazánkban nem szokás jogerős bírósági ítéleteket kommentálni. Én sem teszem. Az azért megállapítható, hogy fenti irat ellentmond az FVM 64/1998.(XII.31.) sz. a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló rendelete számos egyéb törvényhelyének, valamint az ETV. 17.§-nak, miszerint ha egy egyesület olyan tevékenységet végez amely államilag szabályozott, abban az esetben a szakhatóságnak beleszólási joga, sőt kötelessége van. A demokrácia és a szakma két külön dolog. A bíróság polgári peres eljárásban közigazgatási határozatokat nem másíthat meg, új eljárásra kötelezhet.

Mi következik mindebből? Az arra illetékes hatóság újból állást fog foglalni.

 

 




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)