Ebtenyésztés jogi környezete
Viszálykodó ebtenyésztők
Koncosztozkodás
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Dobszay János  |  2000. március 15.

Kizárták a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének budapesti székházából a szervezet elnökét és ügyvezetőjét, akiket a múlt hét óta őrző-védők tartanak távol az épülettől.



A "székházfoglalók" szerint évek óta törvénysértő módon működött a több százmillió forinttal gazdálkodó egyesület. A belső hatalmi harcok összefüggenek a szervezet törzskönyvezési monopóliumának felszámolásával, amit a földművelésügyi tárca is késleltet.

Március 3-án, pénteken hajnali fél háromkor tartotta legutóbbi elnökségi ülését a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE). A szokatlan időpont is jelezte, rendkívüli dolgok történnek mostanában a kutyások közel 28 ezer tagot számláló érdekvédelmi szervezeténél. A találkozó összehívásának célja az volt, hogy az elnökség minél előbb "legalizálja" a felügyelőbizottság (fb) elnökének azt a néhány nappal korábbi döntését, amellyel felmentette tisztségéből Purt Bélát, a MEOE elnökét és szabadságolta az egyesület ügyvezetőjét, Pettkó Csabát.

A MEOE utóbbi tíz-tizenöt évének történetében a kizárásoknak és felfüggesztéseknek immár hagyományuk van. A különbség csak az, hogy míg eddig jobbára a mindenkori elnök ellenlábasai kaptak útilaput, most fordítva történt a dolog. A nyolctagú elnökség öt tagja - köztük az fb-elnök - ugyanis megelégelve, hogy nem lát tisztán az egyesület ügyeiben, február 23-án Jászberényben tartott találkozóján több pontból álló listát állított össze arról, milyen törvénytelenségek tapasztalhatók a szervezet működésében és gazdálkodásában. Az elnök és az ügyvezető későbbi felmentését megalapozó vádak között szerepelt például az, hogy az egyesületnek - amelynek csak a törzskönyvezésből több mint százmillió forint bevétele származott 1999-ben - két éve nincs elfogadott költségvetése, és már az 1997-es mérleg is csak azzal a megszorító záradékkal ment át a könyvvizsgálón, hogy "az elkészített beszámolóról nem állítható, hogy az egyesület vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről teljes mértékben megbízható és valós képet ad". ráadásul az egyesületnek nincs főkönyvelője, és hiányos a belső ellenőrzése is.

Korántsem egyértelmű a történtek után, hogy ki tekinthető a szervezet legitim vezetőjének. Purt Béla, akinek a Budapesti, Tétényi úti MEOE-központba való bejutását megakadályozandó a "'lázadók" őrző-védő szolgálatot fogadtak fel - ezért ő "hazai pályára", a kaposvári szervezethez tette át a székhelyét -, a HVG-nek csupán annyit nyilatkozott a történtekről: "ma is a szervezet vezetőjének tartom magam", ellenlábasait pedig pucscsistáknak minősítette. Álláspontját, mint mondta, alátámasztja Sallós Istvánnak, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) osztályvezetőjének napokban született állásfoglalása, amely szerint az alapszabály nem jogosítja fel a MEOE fb-elnökét a választott tisztségviselők felmentésére.

A másik oldal képviselői ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a fegyelmi szabályzat - még ha alacsonyabb szintű rendelkezés is, mint az alapszabály - lehetőséget ad az elnök felmentésére, tagsági jogainak felfüggesztésére, és a döntést azóta az fb, illetve a péntek hajnali elnökségi ülés is megerősítette. Nagy Károly András, a "pártütők" képviselője ugyanakkor csodálkozását fejezte ki a HVG-nek: "míg a kutyások közti vitákban az ügyészségnek korábban hosszú hónapokig tartó tájékozódásra volt szüksége, mielőtt állást foglalt, most feltűnően gyorsan, 48 óra leforgása alatt megszületett az ügyészi vélemény", eközben meg sem hallgatták az ő álláspontjukat. Nagy hozzátette: az előlük eddig elzárt iratok áttanulmányozása megerősítette a korábbi gyanút: előkerült például egy közel félmillió forintos számla olyan porszívó vásárlásáról, amelynek eladója az elnökhöz közel álló egyik elnökségi tag volt (miközben az egyesület vezetősége például köztartozások átütemezését és elengedését kérte), továbbá több millió forintos reprezentációs költségekről, titkos tanácsadói szerződések megkötéséről tanúskodnak a dokumentumok. Ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen már feljelentést is tettek a rendőrségen. Hasonló lépésre szánta rá magát Purt Béla is, pontosabban ő körlevélben szólította fel tagtársait, hogy a rendőrségnél tiltakozzanak "egyesületi múltunk meggyalázása és törvénytelen birtoklása ellen".

A hatóságok nem először kényszerülnek beavatkozni a MEOE életébe. A nyolcvanas évek végén ügyészi kezdeményezésre függesztette fel az akkori felettes állami szerv, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az egyesület önrendelkezési jogát, és a szervezet élére - a gazdálkodásában és működésében tapasztalt törvénytelenség miatt - még felügyelőbiztost is kirendeltek. Önrendelkezési jogát végül azáltal kapta vissza az egyesület, hogy az 1988 májusi közgyulés vállalta, a MEOE átalakul a magyarországi kutyás szervezetek szövetségévé (ez a mai napig nem történt meg). Az ügyészség megóvta az 1996. októberi MEOE-közgyűlés határozatait is - ekkor került sor a mostani vezetőség megválasztására, melynek mandátŰma az idén jár le -, de ezt a keresetet a bíróság elsőfokon elutasította.

A több mint egy évtizede tartó konfliktus részben arra vezethető vissza, hogy a száz éve alakult MEOE - bár jogi státusát tekintve egyszerű civil szervezet - számos olyan funkciót gyakorol, ami a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes években alakult "alternatív" kutyás szervezeteknek nem adatott meg. Így az egyesülethez való csatlakozás bizonyos esetekben nem is önkéntes elhatározás kérdése, hanem elkerülhetetlen velejárója például a versenyeken való részvételnek. A kutyások nemzetközi szervezete, a Federation Cynologique Internationale (FCI) a MEOE-t ismeri el ugyanis hivatalos magyar partnerszervezeteként, így azoknak a tenyésztőknek, akik kutyáikkal nemzetközileg is jegyzett kiállításon vagy versenyeken akarnak indulni (egy-egy értékesebb helyezés az állat értékét jelentősen növeli) mintegy "kötelezően önkéntesen" be kell lépniük a MEOE-ba. Az     1800-3000     forintos nevezési díjakból pedig az egyesület - lényegében csekély ellenszolgáltatás fejében - tekintélyes anyagi bevételre tehet szert.

A MEOE-nek kivételes helyzete, monopóliuma van a törzskönyvezésben is, amit szakértők - így például Juhász László, a KutyaSzövetség című kinológiai szaklap főszerkesztője - azért is bírálnak, mert a jelenlegi rendszer szerintük nem arra ösztönzi az egyesületet, hogy védje az egyes fajták tisztaságát, hanem hogy minél több okmányt állítson ki. A tömeges "kutyanemesítést" látszik alátámasztani, hogy miközben Magyarországon tavaly több mint százezer törzskönyvet állítottak ki, Ausztriában csak mintegy 8 ezret.

Bár a MEOE törzskönyvezési monopóliŰmának felszámolását - az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizáció jegyében - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) "papíron" már elvégezte, a tárca rendelkezésének végrehajtását, úgy tűnik, a minisztérium is szabotálja. Miközben ugyanis Torgyán József 64/1998-as számú miniszteri rendelete értelmében 2000. január 1-jétől egy-egy kutyafajta törzskönyvezésére kizárólag az a szervezet lenne jogosult, amelyiknek a minisztérium által elfogadott tenyésztési programja van és a törzskönyvezés jogát az adott fajtára pályázat útján elnyerte, a tárca február közepéig még a pályázatok véleményezésére hivatott Ebtenyésztési Tanácsadó Testületet (ETT) sem hozta létre.

"Én voltam az, aki hetekkel ezelőtt megsürgettem a papírok aláírásával késlekedő Tamás Károly államtitkárt" - mondta a HVG-nek Tímár György kisgazda országgyűlési képviselő, az ETT elnöke, hozzátéve, a mostani időszakot interregnumnak kell tekinteni. Tavaly december 31-ig egyébként 28 kutyás szervezet pályázott, de Tímár szerint a végső döntés kimondásához még legalább fél évre lesz szükség, mivel a kérelmek egy része hiányos. Nincs viszont jogi iránymutatás vagy ETT-állásfoglalás arról, hogy a törzskönyvezési jogok újraosztásáig ki adhatja ki a közokiratnak számító ebtörzskönyveket - tudta meg a HVG a magát a MEOE-tól és minden más kutyás szervezettől függetlennek mondó Tímártól, aki két törpeuszkár tulajdonosa. Az ETT-vezető szerint azt is el kell dönteni, mi lesz azoknak a kutyafajtáknak a törzskönyvezésével, amelyekre senki sem pályázott. Az országgyűlési képviselő a hatóságokkal visszamenőlegesen is ki akarja vizsgáltatni, milyen visszaélések történtek az utóbbi években a törzskönyvezéseknél.

Egyelőre viszont még azt sem tudja senki, pontosan hány törzskönyv van forgalomban. A MEOE-nál korábban úgy nyilatkoztak, tudomásuk van arról, hogy ezeket a dokumentumokat hamisítják, hiszen az ebek ilyen papírral sokkal jobb áron adhatók el. Az sem ritka, hogy a gazdik elpusztult kutyáik törzskönyveit kínálják megvételre, s fajtisztaságot igazoló papírt - kutya nélkül - manapság már hirdetés útján is be lehet szerezni. Még az sem baj, ha az, akiről szól, korcs.

Dobszay János
Hvg III. 11.




Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)